A leghosszabb út is egyetlen lépéssel kezdődik...
2009.03.26. 12:13 DaMartian
Masszázs, szauna, pezsgőfürdő és kiadós vacsora. Akár egy wellness hétvége is lehetne, ha épp nem csütörtököt írnánk, ha nem lennék túl közel 50 kilométeren, és ha nem tudnám, hogy a következő napokban még háromszor ennyi vár rám.
Amilyen hirtelen felindulásból (szó szerint) döntöttem el két hónapja, hogy elindulok életem első ultra távján, annyira jól felkészültem fizikálisan, de főleg lélekben. Semmit nem bíztam a véletlenre! Bébiétel, gélek, izotóniás italok, vazelin, tapasz és minden egyéb bekészítve, biciklis kísérő a feladatra felkészítve. Futófelsők kifejezetten az alkalomra feliratozva 
(4 napig mégsem lehetek a blogos pólóban, azt a befutóra szánom) Gyakoroltam az „osonós futást”, kilométerek számolatlanul a lábban, még egy kemény sorozatterhelésen is végighajtottam magam, hogy legyen elképzelésem milyen egy maraton után felkelni másnap reggel és nekiindulni még egynek. Mert ez volt az ismeretlen faktor, amiről eddig nem volt tapasztalatom. Hogy szokjam az 5-6 órás futásokat, még egy 50-es edzést is bevállaltam frissítés, kísérő meg minden nélkül. És ment! Amennyire esélytelennek éreztem a vállalkozást az elején magabiztosságom, hogy sikerülhet, napról-napra nőtt.
Egészen a verseny előtti napig. Ott szétestem. Az idő gusztustalan volt, és az előrejelzések szerint a versenyen sem várhattam jobbat, sőt! Mintha nem lenne így is épp elég durva! Szép időben még csak-csak, de hogy még az elemekkel is küzdjek? Négy bő maraton egymás után orkánszerű szélben? Elbizonytalanodtam. Egész nap otthon ültem, nem voltam képes összecsomagolni, elmenni szaunázni vagy masszíroztatni sem, hogy a lehető legjobb állapotban kezdjem a versenyt. Egyszerűen nem akartam kimozdulni a lakásból. Az utolsó átmozgató futást pedig simán megtagadtam ebben az időben.
Így ébredtem a verseny napján, brutálisan korán, mert aludni nem nagyon tudtam. Gyors pakolás, készülődés. Magamat ismerve rengeteg időt hagytam, hogy még atomháború kitörése esetén is időben érjek Siófokra, és melegíthessek rendesen. Észre kellett vennem azonban, hogy Murphy nagy úr, és pont aznap reggelre tette tönkre a laptopomat.
Mivel töltöm le a kilométereket, és min írom majd a postokat? Gyors üzenet az informatikusnak, hogy azonnal csináljon valamit! Gondolom örült nekem reggel hétkor, de jófej volt. Így az M7 előtt még kanyartam egyet az iroda felé. Pontban háromnegyed tízkor gyógyult laptoppal vágódtunk az autóba. Bő egy óra rajtig! Francba, már megint a szokásos műsor! Repülőrajt. Krémezés a kocsiban. Melegítés majd az első kilométereken.
Közben többször megcsörren a mobil, a kollégák hívnak. Miért zavarnak, amikor pontosan tudják, hol vagyok? Mérges vagyok rájuk! De nem sokáig! Kiszállok az autóból, és két munkatársam jön szembe, egy Go Johny Go (ők így szólítanak) transzparenst lóbálva.
A hívások csak „falból” voltak. A könnyekig meghatódtam. Már az is fantasztikus dolog, hogy a legkedvesebb barátom vállalta, hogy négy napig biciklin kísér, elvisel és kiszolgál, de hogy a kollégáim leautóztak Siófokra, csak hogy bíztassanak! Ez kimondhatatlanul jól esett! Anita, Álmos! Köszönöm! Szerencsére nem volt idő rá, hogy észrevegyék elgyengülésemet, mert öt perc volt a rajtig.
Mivel a Németh Lajosnak ellentmondó napsütés finoman melengette a bőröm, egy alul rövid, felül hosszú kombó mellett döntöttem. Hozzá a jubileumi Pega 25-öt választottam, aminek a talpát imádom, és az „elavult” retro felsőrésze is jobban passzol a lábamra, mint a modern változaté. Láthatóan kilógok az ultrások között a sorból. Semmi tapinaci, semmi kulacsöv, úgy nézek ki, mint aki csak egy Szigetkörre indul. Be is szólnak többen, főleg a short miatt. De én így szeretek futni, lengén és lehetőleg zavaró vacakok nélkül. Különösen hálás vagyok a kerékpáros kísérőmnek ezért, aki lehetővé tette, hogy ne kelljen aggódnom. Nagyon köszönöm Neked a segítséget Jucifer!
Elindulunk. Bele sem gondolok, mennyire hosszú a teljes táv, sőt az aznapi adaggal sem stresszelem magam, csak élvezem a futást. Legalábbis élvezném, ha nem kerülgetne mindenki jobbról-balról. Én lassan kezdek, nagyon lassan, ahogy kell. Normálisak ezek? - kérdezem magamban. Először azt gondolom biztos csak a váltósok, de látom a piros rajtszámokon, hogy bizony az egyéniek is brutális tempóban tolják. Mindenki ilyen ironman kondiban van, vagy ennyire nem tudják felmérni a képességeiket? – puffogok magamban, és összeszorított foggal, lehajtott fejjel tartom a saját tempómat.
Nem vagyok hozzászokva, hogy előzgessenek, bántja a büszkeségem rendesen, legszívesebben odalépnék és megmutatnám nekik. De nem teszem. A maratonjaimra gondolok, mikor az utolsó ötösön széles vigyorral előzöm vissza azokat, akik az elején nagy dirrel-durral elhúznak mellettem. Bő egy kilométernél elhaladunk a Petőfi sétányon kedvenc szórakozóhelyem, a Renegade Pub mellett. Kicsit jobb lesz a kedvem.
Lassú tempójú számokat hallgatok, nehogy észrevétlenül elhúzzon a zene. Ez öt kilométernél kezd először nehéz lenni, amikor már be vagyok melegedve, és kínzásnak érzem a csigatempót. Nagyjából eddigre áll be (vagy inkább szakad szét) a mezőny, én meg unaloműzésként azt figyelem, hol lehet az út mellett a füvön futni, talán az ízületeim a verseny vége felé majd hálásak lesznek érte! Bár előttem senki nem próbálkozott ezzel, a mögöttem futók rájönnek, hogy talán nem hülyeség és többen is követik a példámat.
Tíz kilométernél jön rám másodszor a „futni akarok” hangulat, úgy kell visszafognom a lovakat. Hirtelen beborul, felhők takarják el a napot, amitől egy pillanat alatt lehűl a levegő. Kezdem érteni, miért szólták meg többen a shortomat. Tizenegy kilinél a tihanyi látkép kárpótol, és néhány percre eltereli a figyelmemet, de az ízületeim és a kezeim egyre jobban átfagynak.
Tanulság 1: inkább kicsit melegebben, mint túl vékonyan egy ilyen hosszú versenyen. Ez nem Szigetkör, ahol a gyors tempó izommunkája átmelegít meg fél óra, és otthon vagyok. Közben azon húzom fel magam, hogy egy kedves futótárs még szélfogónak is használ, és szorosan a seggemben fut. Sajnos én ezt nem tudom megtenni, mert ha beérek valakit, azt általában le is előzöm, meg amúgy sem teszek mással olyat, amit én sem szeretek. Most mégis megpróbálom. A bokrok mögül kiugrik egy egészségügyi szünetet tartó futó, beállok mögé. Gyorsabb tempót megy, mint én, de így legalább leszakadok a piócámról. Pár száz méter után látom, hogy váltós, így lassítok, mielőtt emiatt elfutnám a versenyt. A hideg miatt már nekem is ki kéne állnom egy gyors szünetre. Tanulság 2: erős szélben mindegy milyen irányban van a fa, pisilni CSAK szélirányban!
Tíz kilométer szenvedés jön a hidegben. Kínjaim az első váltóhely után fokozódnak, egyre többször suhannak el mellettem demoralizálóan gyorsan a váltósok. Az egómnak ezt lassan meg kell szoknia. Amúgy is büszkén feszítek a piros rajtszámmal, mindenki látja, hogy én retúrt vettem vissza Siófokig, nem szakaszjegyet! Emlékszem, tavaly én húztam el ugyanígy az ultrások mellett, mégis minden alkalommal mikor lehagytam valakit, azt éreztem, milyen senki vagyok hozzájuk képest! Most én voltam lassú, ellenben én voltam a VALAKI. De tény, szenvedtem.
Húsz fölött már csak a kísérőmet vártam, mint a messiást, azt lestem, mikor jön szembe. Ő a célig autóval ment, onnan teker visszafelé. És nagyon sok van még hátra! A mai napból is! Pedig magunk között szólva az időjárás korántsem annyira rossz, mint ahogy beharangozták, de még így is gyilkos. Szerencsére nem végig fúj az erős szél, de amikor igen, azt a távot én duplán írnám jóvá a futóknak.
25 kilométer körül végre összetalálkozunk.
Onnantól kezdve a verseny szinte vidám traccspartivá változik, olyan igazi Kropkós beszélgetős aerob kocogássá. Eszem-iszom.
Onnantól kezdve a verseny szinte vidám traccspartivá változik, olyan igazi Kropkós beszélgetős aerob kocogássá. Eszem-iszom.Tanulság 3: termoszból nem lehet úgy inni, mint kulacsból! Magamra locsolok vagy 2 deci teát, mire rájövök, hogy a kupak pohár. Ajvé. Viszont a forró teától új erőre kapok. Lellénél egy hosszú nyitott szakaszon becsatlakozom egy három fős társasághoz, akik egymás mellett futva tökéletes árnyékolást biztosítanak. Csak kicsit lassan mennek, ezért védett helyre érve megköszönöm a segítséget, majd dobbantok.
Újra kisüt a nap, kissé felmelegszem. Meggyőzöm magam, hogy mégis jó ötlet volt a short. Innentől örömfutás. Ha néha még fel-feltámad a szél, a kísérőm ad szélárnyékot a bicóval. Beszélgetés, 36-nál egy gél, fejben ezt a napot már kipipáltam. Na persze! Negyvennél elkezdem érezni az ízületeimet, és rájövök, hogy túl gyorsan mentem! Nem a mai maradék 7 miatt aggódom, hanem a hátralévő napok miatt.
Egy maratonnál a futó figyel az első 15-re, de egy ilyen versenyen az egész első napra kellene, hiszen holnap is menni kell! Idióta vagyok! Pedig tudtam jól, mire figyeljek. Pontosan 6 perces ezrekkel toltam, és most először gondolkodtam el azon, hogy fogok így holnap is rajthoz állni? De már nem érdekelt semmi, csak célba akartam érni. Minél hamarabb. Masszíroztatni és enni és szaunázni. Mosolyogva futok be, ahogy elkap a „célkapu mámor” vagyis amint meglátom a befutót, két váltóst is lefutva, 4:40-es tempóban teszem meg az utolsó kilit.
Az eredmény: 46,8 km, 4:48:47 alatt. Életem hivatalosan leghosszabb távját teljesíteni akkor, ott jó érzés. De a masszázs ellenére estére beállt mindenem, a bal bokám bedagadt és a térdem úgy kivan, hogy alig bírom hajlítani. A holnapi táv pedig közel 53 kilométer. Ezen töröm a fejem éppen, a hotelben, az első bekezdésben leírt wellness kényeztetések után a szobámban lepihenve a klaviatúra előtt. Lehet, hogy számomra itt a vége?
32 komment
Címkék: retro futás wellness murphy lajos németh ultra bébiétel vazelin osonós sorozatterhelés repülőrajt krémezés szélirányban pisilni vége?
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://futo.blog.hu/api/trackback/id/tr961022761
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
almee 2009.03.26. 12:39:12
Respect!!!
haan-chee · http://www.wellnesscafe.hu/futoblog 2009.03.26. 13:35:20
Gratulálok a teljesítéshez, szépen végigmentél.
(Egy másik szupermaratonista büszke menyasszonya. :) )
(Egy másik szupermaratonista büszke menyasszonya. :) )
chipmunk-19 2009.03.26. 14:18:03
Virtuálisan kezet nyújtok, hogy gratuláljak. Én ott voltam - igaz, csak váltóban. És repsekt minden egyéni teljesítőnek. Én megveregettem az egyéniek vállát, amikor lehagytam valakit - kicsit segített azon, hogy ne érezzem magam "senkinek" :) És tudod, "nem a cipő a lényeg, hanem az, amit véghez viszel benne"...
DaMartian 2009.03.26. 14:26:35
@chipmunk-19: és tényleg! Emlékszem Rád! Kedves gesztus volt,valóban! Az ilyenek sokat segítettek! Köszönöm utólag is!
chipmunk-19 2009.03.26. 14:50:11
@DaMartian: vagy én voltam, vagy nem :-) Bízom benne, hogy más is biztatott benneteket :) Mindenesetre aki itt nem szeret bele menthetetlenül a futásba, azzal valami baj van:) Jövőre már megvan a másik felem, akivel párosban toljuk! Tervezed elárulni a következő posztokban, hogy mi lett a vége?
DaMartian 2009.03.26. 15:02:25
@chipmunk-19: nem hiszem, hogy túl sokan választják a bíztatásnak ezt a formáját, de tény, rengeteg erőt kaptam a szurkolástól!
Természetesen lesz folytatása a postnak, hiszen minden nap új élményekkel gazdagodtam, más és más hatások értek. De immár tizen blogolunk itt, ki kell várnom a soromat a következő részekkel. De remélhetőleg a héten még felkerül a második nap! : )
Természetesen lesz folytatása a postnak, hiszen minden nap új élményekkel gazdagodtam, más és más hatások értek. De immár tizen blogolunk itt, ki kell várnom a soromat a következő részekkel. De remélhetőleg a héten még felkerül a második nap! : )
boibo 2009.03.26. 15:28:32
www.futanet.hu/hir/eredm_4nap_korcsoportos.TXT
Most nem azért, hogy a poént lelőjem, csak mert én is nagyon kíváncsi voltam, hogy hogy sikerült.
Hihetetlen, szédületes, le a kalappal Előtted, és mindenki más előtt is, aki végigcsinálta!
GRATULÁLOK!!!
Most nem azért, hogy a poént lelőjem, csak mert én is nagyon kíváncsi voltam, hogy hogy sikerült.
Hihetetlen, szédületes, le a kalappal Előtted, és mindenki más előtt is, aki végigcsinálta!
GRATULÁLOK!!!
HelloJozsi 2009.03.26. 15:38:27
Igazán motiváló írás!
Maximális tisztelet!
Én az UB-n szeretnék egyszer egy "egyéni-váltót" nyomni. De amennyi időm most van a futásra amellett visszasüllyedtem oda, hogy még egy félmaraton is kihívás sajnos.
Várjuk a következő részt, végre nem csak marketing :)
Maximális tisztelet!
Én az UB-n szeretnék egyszer egy "egyéni-váltót" nyomni. De amennyi időm most van a futásra amellett visszasüllyedtem oda, hogy még egy félmaraton is kihívás sajnos.
Várjuk a következő részt, végre nem csak marketing :)
TaDaM87 2009.03.26. 15:53:53
egyszerűen öröm olvasni egy ilyen postot. kitartást a verseny végéig, sikerüni fog!
szaszit 2009.03.26. 16:05:28
Gratulálok!
Bocs de nem szép dolog hogy a piócázást emlegeted amikor a saját bevallásod szerint te is beálltál másik mögé, ill. a biciklis kisérőd mögé (ez mellesleg szabálytalan is).
Az első napon elég sokat kerülgettük egymást, itt nem volt sok a nyílt v. parti szakasz, a házak között meg nem fújt annyira a szél emlékeim szerint.
Bocs de nem szép dolog hogy a piócázást emlegeted amikor a saját bevallásod szerint te is beálltál másik mögé, ill. a biciklis kisérőd mögé (ez mellesleg szabálytalan is).
Az első napon elég sokat kerülgettük egymást, itt nem volt sok a nyílt v. parti szakasz, a házak között meg nem fújt annyira a szél emlékeim szerint.
chipmunk-19 2009.03.26. 16:31:13
@boibo: engem is hajtott a kíváncsiság és megnéztem a futanetet :)
DaMartian 2009.03.26. 16:32:22
@szaszit: Köszönöm! Talán pontatlanul fogalmaztam, amikor azt írtam: "én ezt nem tudom megtenni, mert ha beérek valakit, azt általában le is előzöm, meg amúgy sem teszek mással olyat, amit én sem szeretek. Most mégis megpróbálom" - ezt azt jelenti, hogy még sosem csináltam ilyet, és most kipróbáltam. De nem jött be, párszáz méter után abba is hagytam. Sokkal jobban szeretek egyedül a saját tempómban menni, még akkor is ha szél van. Tehát továbbra is kitartok amellett, hogy mást szélfogónak használni genyó dolog (még ha bevett szokás is) A társasághoz csatlakozásban pedig semmi rossz nincs, közben ment a beszélgetés, ezt a bolyozást szinte mindenki csinálja és csinálta. Nekem ez is új volt, különösen hogy a verseny 90%-ban annyira egyedül mentem, hogy se előttem, se utánam 100 méterekre senki. Az első nap még valóban nem is volt annyira szeles, de én egy szál rövidgatyában és pólóban így is baromira fáztam. Ha hosszúnadrág és széldzseki van rajtam nem zavart volna az egész. A biciklis kísérőről csak annyit, hogy én nem írtam olyat, hogy beálltam mögé! Végig mellettem tekert! Amúgy sokkal többet segített az, hogy vitte a cuccaimat, inni adott, és beszélgetett velem, mint az, hogy a szelet fogta. Annyi volt a "gonosz csel" mivel (főleg az első napon) döntően oldalszelet kaptunk, hogy azon az oldalamon ment, ahonnan a szél fújt. Amúgy ez nem sokat segített. Fáztam így is. Meg ahogy Te is írtad nem nagyon volt első nap nyílt terep, így ez is kb. 100-200 métert érintett a vége felé. Ettől nem érzem kevesebbnek a közel 47km teljesítését! Legtöbbször sokkal messzebb mentünk egymástól, ahogy az a képen is látszik.
maratonom 2009.03.26. 17:07:08
DaMartian, grat teljes szívből! Tetszik a post, igazi kedvcsináló! Legutóbb szasza Mont Blancja után mondtam magamban, hogy ezt egyszer nekem is kell, most megint...
Továbbra is keresem párom az Ultrabalaton páros versenyére! :))
Továbbra is keresem párom az Ultrabalaton páros versenyére! :))
DaMartian 2009.03.26. 17:11:05
@maratonom: lehet meg is találtad??? Én elvileg benne vagyok a Futoblog stafétában, de az csak egy huszas lenne... így ha logisztikailag megoldható (és miért ne lenne, hiszen a váltások szabadon variálhatók) akkor szívesen megfutnám a Magyar Tengert újra szép időben is! : ) Ha nem találsz másik őrültet, írj privátban és megbeszéljük!
maratonom 2009.03.26. 17:48:53
@DaMartian:
Szomorú vagyok... Most tudatosult, hogy az államvizsgám június 22-23-án lesz... :(((
Nincs mit tenni, bekerül a jövő évi versenynaptárba, óriási betűkkel!!!
Fogunk még egy csapatban futni, remélem!
Szomorú vagyok... Most tudatosult, hogy az államvizsgám június 22-23-án lesz... :(((
Nincs mit tenni, bekerül a jövő évi versenynaptárba, óriási betűkkel!!!
Fogunk még egy csapatban futni, remélem!
Jucifer 2009.03.26. 17:52:33
Jesszus tök daginak látszom a képen :DD
Na de nem ez a lényeg, hanem hogy mivel a postban megjelent egy "köszönöm", muszáj leírnom hogy "szívesen" :)
Megtiszteltetés volt, tényleg!
Tény, hogy a verseny hangulata engem is magával ragadott, és többször elhatároztam hogy - ha nem is ennyit - mindenképpen, most már tényleg el kéne kezdeni futni..no majd meglátjuk, csak legyen jó idő ;)
Bár ezek szerint már mindenki sejti a végét, de azért várjuk a többi postot!!
Na de nem ez a lényeg, hanem hogy mivel a postban megjelent egy "köszönöm", muszáj leírnom hogy "szívesen" :)
Megtiszteltetés volt, tényleg!
Tény, hogy a verseny hangulata engem is magával ragadott, és többször elhatároztam hogy - ha nem is ennyit - mindenképpen, most már tényleg el kéne kezdeni futni..no majd meglátjuk, csak legyen jó idő ;)
Bár ezek szerint már mindenki sejti a végét, de azért várjuk a többi postot!!
2009.03.26. 17:59:06
Ez mekkora, ennyi idő után visszanézek és tele van a blog FUTÁSSAL???? :) Nagyon örülök, ha időm engedi, jövök olvasgatni! DM, nagyon jó vagy, várom a következő napi beszámolót (vagy tényleg itt lenne a vége??)!
hcpeter1 2009.03.26. 18:25:36
Sziasztok! Először is gratulálok a cikk szerzőjének, nagyon hangulatos leírás volt!
Másodszor, tudom nem itt lenne a helye, egy felvetés: Futoblog-on nem lehetne egy fórum? Ahol esetleg meg lehetne beszélni pár örökzöld témát, és nem sikkadna el a hozzászólások között. Vagy van, csak én nem találtam?:)
Ja, és meg valami: nem szinkronizál a chipem az ipodommal, tud valaki rá megoldást? Low battery kizárva, nano 3rd gen-em van, és hiába küzdök nem jön össze, reseteltem a nanot, és a chip alját is nyomkodtam már:)
Köszi!
Másodszor, tudom nem itt lenne a helye, egy felvetés: Futoblog-on nem lehetne egy fórum? Ahol esetleg meg lehetne beszélni pár örökzöld témát, és nem sikkadna el a hozzászólások között. Vagy van, csak én nem találtam?:)
Ja, és meg valami: nem szinkronizál a chipem az ipodommal, tud valaki rá megoldást? Low battery kizárva, nano 3rd gen-em van, és hiába küzdök nem jön össze, reseteltem a nanot, és a chip alját is nyomkodtam már:)
Köszi!
szasza75 · http://szasz-a.blog.hu 2009.03.26. 19:18:58
Sziasztok!
Mivel több alkalommal felmerült az UB csapatszerveződés így felvállalom ennek a "szervezkedését". Megadom az e-mail címemet: szaszn(kukac)centralfaktor.hu , ezen fogom gyűjtögetni az infókat. Annyi kérésem lenne, hogy az e-mail tárgyba kerüljön az "UB".
A következő adatok kellenek majd (nickname, rendes név, szül idő, cím, pólóméret, telszám illetve milyen versenyszámba (staféta, páros, váltó) illetve, hogy nagyjából milyen tempót tud futni 5 p/km vagy 6:30/km, stb. a versenyszámokról info itt: www.ultrabalaton.hu
Várom a maileket, időközönként közzé fogom tenni, hogy hogy állnak a csapatok és kik a tagjaik. :-)
Mivel több alkalommal felmerült az UB csapatszerveződés így felvállalom ennek a "szervezkedését". Megadom az e-mail címemet: szaszn(kukac)centralfaktor.hu , ezen fogom gyűjtögetni az infókat. Annyi kérésem lenne, hogy az e-mail tárgyba kerüljön az "UB".
A következő adatok kellenek majd (nickname, rendes név, szül idő, cím, pólóméret, telszám illetve milyen versenyszámba (staféta, páros, váltó) illetve, hogy nagyjából milyen tempót tud futni 5 p/km vagy 6:30/km, stb. a versenyszámokról info itt: www.ultrabalaton.hu
Várom a maileket, időközönként közzé fogom tenni, hogy hogy állnak a csapatok és kik a tagjaik. :-)
BGy · http://babosi.blog.hu 2009.03.26. 19:58:07
DaMartian, gratulálok! Döbbenetes tejlesítmény!
Ezen az ultrabalatonos dolgon egy kicsit elmerengtem, nem is rossz ötlet!
Egyébként üdvözlet Prágából a félmaratonról! A Nike vetélytársa olyan állat technikai pólót adott a futócsomagban, hogy beszarás! Ezt nem kapják meg a bamakói árvák! :))
Ezen az ultrabalatonos dolgon egy kicsit elmerengtem, nem is rossz ötlet!
Egyébként üdvözlet Prágából a félmaratonról! A Nike vetélytársa olyan állat technikai pólót adott a futócsomagban, hogy beszarás! Ezt nem kapják meg a bamakói árvák! :))
manor 2009.03.26. 21:56:37
Megnéztem a 2008-as UB-ről készült videót.
Nem kellett volna, most úgy érzem, kénytelen leszek valamilyen formában elindulni...:)
Nem kellett volna, most úgy érzem, kénytelen leszek valamilyen formában elindulni...:)
rodriguez 2009.03.27. 09:02:00
Gratula és 'All respect'!
kg_kilo 2009.03.27. 09:39:06
DM!
Lecci azonnal abbahagyni a jo hangulatu riportokat, mert a vegen meg beszedited az ember fiat es kedvet kap ilyen es hasonlo allatsagokra :)
Amugy meg grat es max respect!
Lecci azonnal abbahagyni a jo hangulatu riportokat, mert a vegen meg beszedited az ember fiat es kedvet kap ilyen es hasonlo allatsagokra :)
Amugy meg grat es max respect!
futó1 2009.03.28. 08:25:13
@szaszit: Nem nagyon szoktam az ilyenbe beleszólni, de most azért megteszem:))
Semmi rossz nincs abban ha valaki beáll a másik mögé, legalábbis ha mögém állnak az nem zavar, s legtöbbször úgy van. A második napon mi is mentünk vagy 10 kilit Lőw andrisék mögött, de 5-en verődtünk össze, s szűk volt az út, másra nem is nagyon volt lehetőség.
DeMartian Neked hatalmas gratula, nagyon kemény amit véghezvittél..
Semmi rossz nincs abban ha valaki beáll a másik mögé, legalábbis ha mögém állnak az nem zavar, s legtöbbször úgy van. A második napon mi is mentünk vagy 10 kilit Lőw andrisék mögött, de 5-en verődtünk össze, s szűk volt az út, másra nem is nagyon volt lehetőség.
DeMartian Neked hatalmas gratula, nagyon kemény amit véghezvittél..
szaszit 2009.03.28. 21:35:42
@futó1: bocs lehet hogy félreértettél, nekem semmi bajom nem volt azzal ha valaki beáll a másik mögé, sőt mögöttem is jöhet bárki ha neki úgy kényelmes, csak a posztban DaMartian írta hogy őt zavarja a dolog ha valaki beáll mögé.
Egy ilyen hosszútávú versenyen szerintem sokkal több energiát emésztene föl az állandó szélárnyékban maradás hogy nem lenne értelme, a BSzM-on én is legtöbbször egyedül mentem hosszabb-rövidebb szakaszokra csatlakoztam másokhoz, sokat jelentett hogy nem egyedül kellett küzdeni, hanem lehetett közben másokkal is beszélgetni.
Közben a prágai félmaratonon Papp Kriszta 7. lett 1:13:13-as idővel!(remélem nem babonás:) )
Gratulálok neki is!
Egy ilyen hosszútávú versenyen szerintem sokkal több energiát emésztene föl az állandó szélárnyékban maradás hogy nem lenne értelme, a BSzM-on én is legtöbbször egyedül mentem hosszabb-rövidebb szakaszokra csatlakoztam másokhoz, sokat jelentett hogy nem egyedül kellett küzdeni, hanem lehetett közben másokkal is beszélgetni.
Közben a prágai félmaratonon Papp Kriszta 7. lett 1:13:13-as idővel!(remélem nem babonás:) )
Gratulálok neki is!
Nimandi 2009.03.29. 00:06:22
Én is benéztem a Titok feliratú, felhajtott sarok alá. Ki az, aki kibírja? ,)
Egyébként nagyon jó beszámoló, annyira távoli ez a táv, de így közelebb kerül hozzám.
Krisztának pedig gratulálok!
Egyébként nagyon jó beszámoló, annyira távoli ez a táv, de így közelebb kerül hozzám.
Krisztának pedig gratulálok!
zsolababe 2009.03.29. 15:28:11
@DaMartian: Gratula! :) Remelem irsz meg hamarosan elvezet olvasni :) Egyebkent tegnap hazaertem es orommel jelentem, hogy beizzitottam egy chipet szoval mar a nike plus-on is leszek :) gyakorlatilag mar tenyleg csak az enterprise urhajot nem tudom iranyitani futas kozben annyi kutyu van rajtam :)
Ras · http://futo.blog.hu 2009.03.30. 17:15:42
@Jucifer: én is így kezdtem anno 4,5 éve :-)
Próbáltad már a Futócuccokat?
Feedek
- RSS 2.0
bejegyzések, kommentek - Atom
bejegyzések, kommentek
