Szekszárdi Borvidék és K&H Félmaraton közös beszámolója
2011.06.08. 23:06 angelday
azilinha ezúttal is meglepetéssel készül, és nem is egy, hanem mindjárt kettő félmaratonról számol be, enjoy! — angelday
A legutóbbi két félmaratonom között mindössze egy hét telt el, így úgy gondoltam, egy beszámolóba foglalom össze a kettőt. Május 7-én került sor a szekszárdi Borvidék Félmaratonra, 15-én pedig a K&H maraton váltóra, ahol egyéni félmaratonon is lehetett indulni. A két versenyen mindössze a táv volt közös, az összes egyéb paraméter rendkívül különböző. Nézzünk akkor néhány tulajdonságot, ahol össze tudjuk őket hasonlítani. A továbbiakban SzBV=Szekszárd Borvidék, K&H=K&H. ;-)
Futás előtti érzések
SzBV: Motiváció hiány. Férjem lázas, gondolataim ezen járnak. Futás csak másodlagos.
K&H: Idegesség. Úgy érzem, PB-t kell futnom, és túl nagy csalódás lesz, ha nem sikerül.
Időjárás
SzBV: Szikrázó napsütés, barátságos kora nyári.
K&H: Borús, szeles, eső lába lógós. Futás előtt és után fázós.
Pálya típusa
SzBV: Sík terület alig-alig, hegyek annál inkább. Kilátóhoz kétszer felfutós, mazochistáknak való. Boros pincén is keresztülhaladós, bámészkodással időt nem húzós.
K&H: ismert sík vidék, pesti rakpart és környéke. Itt már futottam jó néhányszor.
Sebesség mérés
SzBV: Remek Garmin órám. Minden pillanatban tudom, hány perces ezrekkel nyomulok. De nincs sok jelentősége, mert gőzöm nincs, mi bizonyul jónak ilyen szintes terepen.
K&H: Garminban az elem lemerül! Első 7 km után központi órára pillantás: 1:32. Igen, jó vagyok! Menni fog, PB lesz. Ettől a pillanattól kezdve nincs kétségem.
Futás közbeni érzések
SzBV: Basszus, de rohadt meredek! És milyen sok van még hátra. Normális vagyok?? Mégiscsak örülök, hogy a férjem nem tudott jönni. Ő is szeret futni, de nem extrém körülmények között. Ez a terep nem neki való. De én vajon túlélem?
K&H: Első 7 km-en elkeseredett küzdelem. PB-t akarok, de a lemerült elemű órámmal nem látom a sebességemet. Honnan tudjam, mire lesz ez elég? 7 km után: már tudom, hogy sikerül! Ez a tudat sok erőt ad, és nyomom még kegyetlenebbül.
Végéhez közeledve
SzBV: Végre kis sima terep! Na, itt még megnyomom. Kivagyok mind állat, de az utolsó csepp véremet is...
K&H: Szinte már folyamatos mosollyal az arcomon adok mindent bele! Tudom, hogy menni fog. Nagyon jó vagyok. Ez megnyugtat és energiát ad. Persze, azért tolom neki, ahogyan csak kifér.
Célba érés
SzBV: Basszus, sikerült! Majdnem sírok örömömben és a férjem nyakába ugrok. Idő: 1:54. Akkor még gőzöm nincs, hogy az jó-e vagy sem, de a végén kiderül: a női mezőnyben 9-ik vagyok a 166-ból. Örülök, mind a helyezésnek, mind a teljesítésnek, mind a különös hegyi élménynek. Első hegyi futóversenyem kipipálva.
K&H: 1:35!!! Háromszor is megnézem, hogy tényleg ezt mutatja-e az óra. Hihetetlen! Majd a célban azt mondják: 3-ik lettem a nők közül. Háromszor is visszakérdezek, hogy igaz-e. Hihetetlen!
Verseny után
SzBV: Eufórikus érzés, hogy megbirkóztam a hegyekkel. Kedvesem ott van velem. Igaz, hogy nem futott, de legalább a láza elmúlt. Mindketten örülünk.
K&H: Gábor már beért (durván lenyomta 1:30 alatt), elmegyek a befutó csomagért és iszom, majd a kedvesem is beérkezik. 2 órán belül van! Gratulálok neki és vele örülök. Állunk még a hideg szélben úgy fél órát, majd eredményhirdetés következik. Felállhatok a dobogó 3-ik helyére. Fantasztikus érzés. (Mint utólag kiderült, 87 női egyéni félmaratonista közül nyertem el ezt a címet.)
Ünneplés
SzBV: Borkóstolós vacsora a Bodri pincében, amelyen áthaladtunk futás közben is. A programot a cég biztosítja. Iszunk viszonylag sokat, és beszélgetünk egy szimpatikus kis csapattal. Bor finom, hangulat jó.
K&H: Sörkóstoló. Vagy mondjuk inkább durva sörözésnek? Azért még tudtunk magunkról, bár én még egy pinacoládát is lenyomtam.
Összefoglaló
Fantasztikus élmény volt mindkettő. Úgy érzem, gazdagabb lett tőle az életem, és mindig nagyon szívesen fogok rájuk visszaemlékezni. A futás csodát művel az emberrel. Hatalmas fegyelemre és kitartásra tanít. A versenyekre edzeni kell keményen, de az edzések már önmagukban (is) hordják a jutalmat. Lehet szép helyeken futni, új pályákat felfedezni, gyönyörködni a természetben vagy a város panorámájában. Ismerőssel összefutni és bíztató szavakat hallani külön élmény. Van, aki szerint a futás monoton, de az intervallumos edzésekkel ennek is elejét lehet venni. És minden futás külön történet. Istennek hálát adok, hogy lehetőséget adott nekem ennek a sportnak a gyakorlására, és ez által annyi mindent megismertem, amiről másképpen fogalmam se lenne. A futás Isten szeretetének megélésére is remek lehetőség.
24 komment
Címkék: beszámoló motiváció eredmények küzdelem azilinha
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
b.fruzsi · http://kmkovek.blog.hu/ 2011.06.09. 07:51:01
pantomimes · http://ennyirefutja.blog.hu/ 2011.06.09. 09:02:15
Tök jó, hogy együtt szoktatok ti is sportolni és ha esetleg csak egyedül indulsz is egy versenyen valaki mindig ott van, hogy szurkoljon és együtt lehet örülni a végén. Nálunk is így van ez és szerintem tök jó, nekem nagyon sok erőt ad, gondolom neked is.
azilinha · http://futobarom.blog.hu/ 2011.06.09. 09:32:10
azilinha · http://futobarom.blog.hu/ 2011.06.09. 09:34:12
Eperszemke · http://sportmano.blogspot.com/ 2011.06.09. 10:11:26
Hamarosan újra belevetem magam a futásba rendesen, te leszel a példaképem az egyszer tuti!!
himmelhergott 2011.06.09. 10:31:59
A k&h-n láttalak a dobogón!
Jövőre kipróbálom a szekszárdi versenyt. Egy Bodri rozéfröccs frissítőnek mindig jó!
b.fruzsi · http://kmkovek.blog.hu/ 2011.06.09. 10:42:25
Raиdoм_ · http://miemva.blogspot.com/ 2011.06.09. 11:22:33
K&H-n láttalak a dobogón és le is akartalak fotózni csak mobillal messze voltál. :)
azilinha · http://futobarom.blog.hu/ 2011.06.09. 11:38:20
@Eperszemke: Én is örülök, hogy találkoztunk Szekszárdon, és annak is, hogy példa értékűnek tekinted a futásomat. Már nem hiába éltem. :-)
@b.fruzsi: Nagyon helyes. Tök jó hangulatú versenyek, nem fogod megbánni. Én a Bükköt sajnálom, hogy kihagyom.
@BRandom: Pont a Borvidék pályáját választottad a leghosszabb távodhoz? Ez kicsit mazochizmusnak hangzik. :-) De akkor nagyon ügyes vagy.
@himmelhergott: Vannak, akik szerint jó a fröccsös frissítő, én inkább a verseny utánra hagytam az alkoholos élményeket. :-)
Ani77 2011.06.09. 12:46:48
Ani77 2011.06.09. 13:01:33
azilinha · http://futobarom.blog.hu/ 2011.06.09. 13:18:53
VéBé 2011.06.09. 13:24:58
A családi futás meg mindennél jobb!!! Én egyedül kezdtem, de megfertőztem az öcsémet, majd a férjemet, most meg már az utánpótlást is toljuk a szigeten.
Prabelli 2011.06.09. 13:56:18
mata68 2011.06.09. 19:39:42
Én is erősen preferálom a verseny utáni folyadékbevitelt, ahhoz is gratula :)
csiripiszli12 · http://kedvesazelet.blog.hu/ 2011.06.09. 22:09:09
azilinha · http://futobarom.blog.hu/ 2011.06.10. 09:18:52
Még az is a bajom, hogy pont a nike előtti nap vidéki esküvőre vagyok hivatalos, úgyhogy kipihenten érkezni a versenyre biztos nem fogok tudni. Na de mindegy, akárhogy is lesz, a világ nem fog összedőlni. :-)
helga84 · http://lhrunner.blogspot.com/ 2011.06.11. 12:33:47
helga84 · http://lhrunner.blogspot.com/ 2011.06.11. 12:35:43
VéBé 2011.06.11. 14:25:55
Megnéztem a blogodat, és konstatáltam, hogy a futáson kívüli "őrületeimmel" sem vagyok egyedül! És ez jó!
helga84 · http://lhrunner.blogspot.com/ 2011.06.12. 13:32:49
Ami meg az orultseget illet, tenyleg jo mas betegekkel talalkozni, enelkul a kollegak meg egyeb bamulok lassan elhitetik az emberrel, hogy abnormalis pl reggel 5-re munkaba futva erkezni :))