ULTRABALATON beszámoló
2011.07.07. 22:55 szasza75
Az alábbi ULTRABALATON beszámolót Azilinha küldte át nekünk.
Ennek a versenynek már a gondolatától is fel voltam dobva. Idén eddig elég jól kitettem magamért mind edzéseken, mind versenyeken, ezért, bár kicsit izgultam, tudat alatt mégis éreztem, hogy nem lesz semmi baj. Bár az én szakaszom az utolsó volt, ennek ellenére kimentem Tihanyba a rajthoz, méghozzá jó korán. Nagyon szeretem magamba szívni a futóverseny teljes hangulatát, beszélgetni az ismerősökkel, nézegetni a tájat, stb. Misi eléggé az utolsó pillanatokban érkezett, de szerencsére még nem késte le a rajtot. Miután az első futók útnak indultak, mi Gabival és Jean-Luc-kel elmentünk a dörgicsei
frissítőponthoz, ami nagyjából Misi féltávja volt, vagyis kb. egy félmaratonnyi adag. (Az eredeti terv szerint mindenkire nagyjából egy maraton jutott).
Rengetegen voltak futók, szurkolók, kísérők, és nagyon megragadott a hangulat. Végre Misinket is megláttuk, aki láthatóan jól bírta a strapát. Kicsit megitattuk, majd Gabiék mentek a következő frissítőpont felé, én meg hazamentem Csopakra Kareszhoz. Tudtam, hogy még rengeteg óra van az én menetemig, de folyamatos izgalomban voltam, és kértem, hogy minden váltásról ill. eseményről tájékoztassanak a jelenlevők.
Megtudtam, hogy Misi a legvégére nagyon elfáradt, ezért Jean-Luc megkapta az utolsó 6 km-ét, aztán Korpa szélsebesen és probléma mentesen lenyomta a saját részét (4:20-as átlaggal - félelmetes!). Jean-Luc következett, akinek majdnem 30 km-ig nagyon jól ment, de a Misitől kapott energiaszeletet nem bírta a gyomra, és hányásba fulladt a dolog. Így a végére Misi állt be helyette, aki a 6 km tartozásánál kicsit többet is meg tudott így adni. Mikor a Jean-Luc - Ricsi váltásról értesültem, majdnem aludtam, de ettől visszaszállt belém az izgalom. Tudtam, hogy két órán belül kapom a telefont, hogy készüljek, hiszen Csopakról még oda kell érnem Balatonakarattyára. Ricsi a vártnál picit korábban telefonált, és kérte, hogy Aligán már váltsam le, mert a combja nem teljesen bírja a strapát. Karesszal gyorsan autóba ültünk, és irány Aliga. Alighogy :-) odaértünk, befutott Ricsi,
így se bemelegíteni, se gondolkodni nem volt időm.
Pont Világosnál kezdett világosodni. :-) Itt felülnézetből a kezdeti naplementében tudtam megcsodálni a Balatont, így már egy adag flash-sel indultam. Jól ment a futás, de az első húsz km-en nem tudtam eltekinteni a sebességem nézegetésétől. Nem akartam elfutni magam, de azért igyekeztem 5 perces ezreken belül maradni. Próbáltam bebeszélni
magamnak, hogy nem érdekel az idő, de valahogy mégis mindig azon kaptam magam, hogy már megint a sebességet nézem. Az első 21 km 1:42 lett, amit nem tartottam olyan rossznak, mert tudtam, hogy még a felétől is messze vagyok, és ennek megfelelően kellett beosztanom az erőmet.
Futottam tovább, és futottam, és futottam, és éreztem Isten szeretetét. Káptalanfüreden várt rám Karesz frissítővel, aminek nagyon megörültem. Ötike is ott váltotta le a társát, így majdnem együtt indultunk tovább. Annyira lefoglalt a társaság, hogy elfelejtettem leolvastatni a chipet, és már vagy másfél km-rel odébb jártam, amikor Karesztől jött a telefon, hogy szerinte nem blokkoltam. Nem volt mit tennem, kénytelen voltam visszamenni, így 3 extra km-t kapott a csapat. Na mindegy, különösebben nem idegesítettem magam rajta. Csopakon várt újra a kedvesem. Ez nekünk hazai pálya, így több szempontból is nagyon jól éreztem magam. Majd toltam tovább Füred felé, ahol tudtam, hogy várni fog az egész csapat, és ha akarom, itt Misi levált, hogy kompenzáljuk a Ricsitől átvett km-eimet. Én azonban makacsul ragaszkodtam hozzá, hogy végigfutom Tihanyig. El is értem odáig, és a Tihany 1-es frissítőpontnál mondták, hogy még 3,4 km a célig.
Itt voltam olyan balfék, hogy egy nyíl elkerülte a figyelmemet, és ahelyett, hogy a cél felé futottam volna, mentem a parton a rév irányába. Egy idő után gyanús volt, hogy annyira nem látok más futót, meg hogy már felfelé kéne mennem. Telefonáltam Karesznak, hogy eltévedtem. Ő először azt javasolta, hogy menjek vissza az előző frissítő pontig, de akkor már 50 km felett jártam, és nagyon nem volt kedvem egy méterrel se többet futni a szükségesnél. Végül Misi mondta, hogy ahol elindul felfelé a szerpentin, ott fussak fel, ő meg lejön értem valameddig, hogy mutassa az utat. Így is történt. A cél előtt várt a többi csapattársam, és végül kézenfogva öten befutottunk. Micsoda pillanatok! :-)
A csapattársakon kívül Karesz és Gabi vártak minket, akiknek nagyon köszönöm a segítő munkát. Ők ugyanúgy nem aludtak, viszont csomót autóztak, frissítőpontokat keresgéltek, etettek-itattak minket. Ők azok, akik nélkül nem ment volna. És tudom, hogy Dóri és a férje is indent megtettek, hogy Korpa menete sima ügy legyen, csak velük pont
nem sikerült találkoznom. Ricsinek és Korpának köszönöm, hogy annyira az utolsó pillanatban igent mondtak a csapatba való meghívásunkra. Igazán kitettek magukért. Jean-Luc pedig egyenesen Franciaországból jött, hogy csapatunkat erősítse. És végül nem hagyhatom ki Misit, aki az egész ötlet szerzője, és aki még novemberben benevezte a
csapatot (igaz, akkor még más felállásban). Az ő ötletei és szervezése segítették leginkább elő a dolgokat.
Ja igen, az időmről el is felejtettem írni. A maratoni távig próbáltam nyomni rendesen, és sikerült is egész jól: 3:33 lett a 42 km, ami 2 perccel jobb az előző maratonomnál. Ez extra öröm volt számomra. Úgy 46 km-től éreztem, hogy már csak olyan 5:30-as ezreket bírok, de ezt nem is vette tőlem senki rossz néven. A végén viszont, amikor eltévedtem,
értelemszerűen lassítottam, és kicsit meg is álltam, mert egyszerűen nem tudtam, mitévő legyek. Szerencsére aztán megoldódott, de emiatt egyértelműen veszítettünk időt.
A vége 54,42 km 4:50 alatt. A csapatunk nem ért el túl jó eredményt, de nem is ez volt a cél. Ha nem úgy osztottuk volna fel a távot, ahogy, akkor nyilván sokkal jobb is lehetett volna az össz időnk. Jövőre lehet, hogy másképp csináljuk, de idén ez így, első próbálkozásra ilyen felállásban akkor is nagyon jó volt, és hatalmas élmény. Már most várom a következőt. :-)
24 komment
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
bitliszbá 2011.07.07. 23:44:09
BGy · http://babosi.blog.hu 2011.07.08. 07:16:57
pantomimes · http://ennyirefutja.blog.hu/ 2011.07.08. 07:41:44
csétomi 2011.07.08. 09:46:19
BGy · http://babosi.blog.hu 2011.07.08. 10:20:24
azilinha · http://futobarom.blog.hu/ 2011.07.08. 10:32:58
@BGy: Hogy bevált-e, ez jó kérdés. Megcsináltuk. Jó volt kipróbálni ezt a verziót, de jövőre valószínűleg máshogy csináljuk.
@pantomimes: Köszi. Igazából örülök neki, hogy én futottam a csapatból a legtöbbet, és csak utólag tudatosult bennem, hogy ultra futóvá váltam. :-) De nem akarom magaménak tudni a dicsőséget, mindenki nagyon kitett magáért. Végülis tényleg csapatként oldottuk meg a feladatokat, hiszen nem minden ment a terv szerint, és mindig volt valaki, aki megoldotta a csapattárs problémáját.
@csétomi: Köszi, és a tietek milyen lett? Arról is van valahol beszámoló? A rajtnál sokszor elmondták, hogy melyik állomásokon nem kötelező dugni, de én úgy emlékszem, hogy azok mind a déli parton voltak.
csétomi 2011.07.08. 10:41:53
csétomi 2011.07.08. 11:08:23
Remélem lesz jövőre is...
azilinha · http://futobarom.blog.hu/ 2011.07.08. 12:45:36
@bitliszbá: Ezt a verseny közben nem tudhattuk. Inkább +3 km, minthogy érvénytelennek tekintsék a menetünket.
csiripiszli12 · http://kedvesazelet.blog.hu/ 2011.07.08. 13:08:40
Füreden láttunk az autóból, csak mire észbe kaptunk, hogy kiáltani kéne, már elfutottál :)
csétomi 2011.07.08. 14:03:21
@bitliszbá: hogy te milyen szőrszálhasogató vagy :))) Most hogy önerőből egyhuzamban körbekerülted a Balatont!!! :)
doncii · http://doncii.blogspot.com 2011.07.08. 21:31:39
azilinha · http://futobarom.blog.hu/ 2011.07.11. 09:45:28
ubp 2011.07.11. 19:47:01
Ami fáj, mert tényleg korrektül megcsináltuk. De szerencsére senkinek nem kell bizonyítanom, csak magamnak, a társamnak és a kísérőinknek, mi meg tudjuk, hogy megcsináltuk és ez egy technikai probléma lehet. Ez van :(
Mivel ez a futás ilyen távon (107 km) nekem a saját magam legyőzéséről szólt, ezért mindenkit szívesen magam elé engedek :) Mindenkinek gratulálok az eredménytől függetlenül!! :)
helga84 · http://lhrunner.blogspot.com/ 2011.07.11. 20:40:18
Az időid láttán azt kell gondolnom, hogy az edzésben valamit nagyon jól csinálsz, mert tök gyorsan fejlődsz! (Most megyek és megnézem a táblázatban, és rögtön lemásolom :D)
bitliszbá 2011.07.12. 08:13:41
Egyébként mi az "UltraBloggerek" néven futottunk :)
egyébként gratulálok, mert olvastam előtte is a blogodat, és kicsit kevéskének találtam a futásaitokat a pároshoz, de így még nagyobb dolog. Mégegyszer gratulálok :)
azilinha · http://futobarom.blog.hu/ 2011.07.12. 09:33:04
Azért, ahogy elnéztem a táblázatot, te se vagy kispályás! Nemcsak sokat futsz, de az egyéb sportok terén is igen szépen teljesítesz.
ubp 2011.07.12. 22:11:51
Tényleg nem sokkal kaptunk ki tőletek :) Gratulálok nektek is!!
Köszönjük a dicséretet is az eredményünkhöz :)
Én azért bíztam magunkban. Nem az ilyen jó időeredményben, hanem a tisztes helytállásban. Sikerült :)
ubp 2011.07.12. 22:17:18
bitliszbá 2011.07.12. 22:44:18
Próbáltad már a Futócuccokat?
Feedek
- RSS 2.0
bejegyzések, kommentek - Atom
bejegyzések, kommentek
