Naszály Trail – Az idei legkeményebb kalandom

2013.12.01. 15:37 Szuflavéder

Ezt a versenyt egy kemény alapozó edzésnek, kalandos túlélőgyakorlatnak terveztem. Nem nagyon szoktam 24 km-eket futni, pláne nem 1120 méteres szintemelkedéssel. Idén az első Balboa-futásom után is (829 m szint, 19 km) 5 napig olyan izomlázam volt, hogy menni is alig bírtam, és a vécére ülés is komoly kihívást jelentett. Ezúttal 300 méterrel nagyobb szintemelkedés és 5 km-el hosszabb pálya nézett szembe velem.

Azóta többször lefutottam a Balboa-kört, és valami elkezdett vonzani ebben a szintes terepfutásban. A gyakorlott terepfutók beszámolóit olvasgatva egyre motiváltabb lettem. Szóval, nagyon vártam ezt a versenyt, és mivel tartottam tőle, rá is pihentem.

Már fél 7 körül megérkeztem Katalinpusztára, ahol elsőként vettem fel a rajtszámot, majd a szokásos kenés következett. Folyamatosan érkeztek a kollégák, nagyon családias volt a hangulat. Látszott, hogy a legtöbben jól ismerték egymást. Nagy meglepetésemre többen odajöttek és ismeretlenül is lepacsiztak velem. Tetszett a légkör, a hangulat.

Rövid bemelegítés után beálltam a rajthoz. A biztonság kedvéért vittem magammal egy müzli- és egy energiaszeletet. Az energiazselét a kocsiban felejtettem.

A rajtot követően egy szép, könnyed, városnézős tempóra álltam rá. Pár száz méter után már jött az első emelkedő. A pálya első 14 km-én lemegy a szint nagy része. Ezalatt kétszer kell megmászni a Naszály-csúcsot a maga 652 méterével.

886135_10202554387610162_877397469_o.jpg

Rövid idő után egysávossá szűkült az út, és szépen libasorban haladtunk. Druskó Zsófi (válogatott ultrafutónő, 2 körre, 48 km-re nevezett) mögött futottam. 2 km körül kérdeztem tőle, levegyem-e a hajszálat a hátáról. Mondta, hogy mindenképpen, mert zavarja a mozgásban. Itt még mókás kedvünkben voltunk.

4-5 km körül estem egy nagyot a rézsútos, csúszós úton. Semmi komoly, felpattantam és futottam tovább. Egy kb. 5 méteres szintemelkedés következett, ahol felszíni gyökerekbe kapaszkodva másztunk felfelé. 7,5 km körül értünk fel először a Naszály-csúcsra.

A csúcsot elhagyva a lejtőn végre elengedtem a lábaimat. Sáros, csúszós volt a folytatás, mégis egész jól ment. A 11 km-es frissítőponton sós uborka-mazsolamixet ettem, megittam fél liter izót, és feltöltöttem a kulacsomat a hátralévő 13 km-re.

1453373_767493236599185_145430586_n.jpg

Nemsokára jött a rémálom, Naszályra fel másodszor. Hamar sétára váltottam, de az is olyan lassan ment, hogy a Nike+ GPS alkalmazásban az auto pause bekapcsolt. :) Felértem az ellenőrzőponthoz és kissé megkönnyebbültem, hogy a neheze már megvan és erőm is maradt még. Néhány másodpercig gyönyörködtem is a kilátásban.

Tovább futva egy sráccal váltottam pár szót, aki azt mondta, hogy jön még egy kemény emelkedő, nem lesz hosszú, de ez lesz a legkeményebb. Mi van? Még nem vagyunk fent? He? Hamarosan el is értük a rettegett emelekedőt. Próbáltam a fák törzseibe, ágaiba kapaszkodva segíteni az előrehaladásomat. Nem akart véget érni, örökkévalóságnak tűnt a mászás, de végül felértem. Szuflával bírtam, én a Véder, de a lábaim elfáradtak.

Nagyon kedvesen, mosolyogva fogadtak a szervezők a Naszály tetején lévő ellenőrző ponton (ez már tényleg az volt). Kezemet megfogva segítettek a dugóka kontrollnál, és vigasztaltak, hogy most már lefele futunk.

Komolyabb, csúszós lejtő következett. Azt hittem, rosszul hallok, amikor bemondta a telefonom a 15 km-es részidőmet: 2:04:43. 15 km-en 2 órán kívül? Bezony. A hazai terepfutóversenyek szervezésének koronázatlan királya és a terep ultrafutó Csanya megmondta, hogy 3 óra, vagy még több lesz a vége. (Akkor még nem hittem neki.)

Élveztem a lefelé futást. Annyira belefeledkeztem, hogy mire leértem, kissé be is állt a combom. Innentől kezdve viszonylag sík, de kissé sáros szakasz következett. Ezt a Zsámbéki Templomfutáshoz képest – ami igazi dagonya volt – szinte száraznak mondanám. :)

Egy srác előttem 50 méterrel elcsúszott és nagyot esett a sárban. Felpattant, lerázta a sarat a kezéről és futott tovább. 300 méterrel később hangosan szentségelve visszafordult. Esésnél elhagyta a dugókát.

Gyebnár Évi (az idei Balaton Szupermaraton győztese, ultrafutónő) mögött futottam kb. 50 méterrel. 19 km-nél elbizonytalanodott és megállt. Én persze mondtam neki, hogy jöjjön csak, mert számomra egyértelmű volt a jelölés. Nem voltam teljesen biztos a dolgomban, de egy jó csajjal jobb eltévedni, mint egyedül. ;-)

Természetesen jófelé mentünk. Néhány mondatot beszéltünk, de 20-21 km körül már teljesen kész voltak a lábaim, így Évi a rét utáni emelkedőn el is ment. Ez simán futható volt, de én végig sétáltam a függőhídig. Nagyon jól nézett ki messziről a kis híd, de amikor ráléptem újabb rémálom következett.

1374379_716263981734356_1335932521_n.jpg

Rögtön a Cliffhanger film ugrott be és előtört a tériszonyom. A híd mozgott, és lefelé átláttam a lécek között. Ezután csak előre néztem, és óvatosan, lassan lépkedtem előre. Ne nézz le, ne nézz le! Még pár lépés és vége! Ezt megúsztam. Marha nagy veszélyben éreztem magam, de ilyen a kaland. Sétáltam még 20 métert, hogy levezessem a stresszt, majd futómozgás félére váltottam.

Hátranéztem, mögöttem messze nem volt senki, előttem Évi már nem látszott. Egy lány fényképezett az ösvény szélén. Az vigasztalt, hogy 10 perc és vége. Kocogtam, és néha már a lejtőkön is belesétáltam. Aztán végre megláttam a célt, még 300 méter lehetett hátra.

Hangokat hallottam hátulról és hirtelen négyen lettek mögöttem, de végül nem értek utol. Beértem, az órámon 3:04:41 volt az idő, azt hittem rosszul látok. A maratonom után megfogadtam, hogy soha a büdös életben nem fogok 3 órán keresztül futni, de ez most mégis megtörtént. Elszaladt az idő. :)

Nem volt szükségem a bekészített csokikra, de biztonságot adott, hogy velem voltak. Szuper kaland volt, és nagyon jó verseny egy csodálatos helyszínen.

Másnap megkeresett Csanya és azt mondta: “Gratulálok, terepfutó lettél!” Nem tudom még, hogy akarom-e ezt, de az biztos, hogy ez a verseny kitűnő alapozóverseny volt. Ez volt az itiner:

fotó 1.jpg

A futás másnapján úgy fájtak a combjaim, mintha elverték volna őket bottal. Mentem is futni, rádolgoztam az izomlázra.

8 komment

Címkék: verseny beszámoló futás terep trail szuflavéder Naszály

A bejegyzés trackback címe:

http://futo.blog.hu/api/trackback/id/tr285655606

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

BGy · http://babosi.blog.hu 2013.12.01. 18:41:50

Gatulálok, ez a táv ennyi szinttel 3 óra alatt nem rossz eredmény!

Szuflavéder · http://szuflaveder.hu 2013.12.01. 19:14:50

@BGy: Kössz! Ismerkedem ezzel a világgal, de bármi is lesz a vége remek alapnak gondolom :)

angelday 2013.12.01. 21:47:04

A legjobb rész a függőhíd volt ebben a posztban – Szuflavéder, mint ember.

Andrea Kutvölgyi 2013.12.02. 10:38:06

Én tudom :) Akarni fogod :)

azilinha · http://futobarom.blog.hu/ 2013.12.04. 11:36:04

Ez a pálya megvan valakinek .tcx formátumban?

Szuflavéder · http://szuflaveder.hu 2013.12.05. 09:59:43

@azilinha: nincs sajnos. Írj a szervezőknek az ökofutás Fb oldalán hátha

Futóblog

Ez itt a Futóblog. Szasza, Bitliszbá, SeSam, Szuflavéder és angelday írnak a futásról és a sportról.

Próbáltad már a Futócuccokat?

Tömegsport a Nike-val, velük együtt a Facebookon

  

Nike Running Hungary on Facebook

Friss topikok

  • Kantorandy: Olyan jó olvasni ezeket a commokat, de én még csak kacérkodom a gondolattal. Már eljutottam oda, h... (2017.05.13. 17:59) Átálltam
  • enne mi?: @domel: Esetleg Asics? Illetve én még nem próbáltam, de a Hoka állítólag nagyon puha. (Az Air Max-... (2017.03.18. 13:10) Szmog felett
  • Szuflavéder: @mrnyzltn: persze, küldöm privátban. (2017.03.01. 21:42) A gerinckezelésem története
  • magasvalag: Sziasztok! Látom,hogy régiek a bejegyzések,de megpróbálom :-) Az én zsírégető pulzusom 140 körül v... (2017.01.27. 20:57) Fartlek próbám
  • Egyallampolgar: Olvassa ezt most valaki? Az aktuális kép alapján a János-hegy jó lehet. (2017.01.23. 16:00) Hol futtok szmogban?