Levezető szaladás

2008.09.05. 22:39 Winkler Róbert

Isztambulban magamhoz képest igen gyors voltam. A lehetőségekhez képest utána lenyújtottam, de nyilvánvaló volt, hogy nem úszom meg izomláz nélkül, és tényleg: két nap után is úgy mentem, mint a kocogó malac. Úgyhogy rendeztem egy könnyed levezető Margitsziget-kört, felvezető úttal 9 kilométerben. Az isztambuli 5,4-es kilométereknél jóval lassabban futottam, de az eddigi átlagoknál gyorsabban, kicsivel hat perceken belül.

Most nem volt akkora dorbézolás, mint legutóbb, nem ütköztem a rekortánon söröskorsóval támolygó csajokba. Viszont szép, hogy mennyire sötét a keleti oldal nagy része, és a nyugati egy szakasza is. Durván töksötét, amikor az ember meregeti a szemét, hogy a húszméternyire imbolygó árnyalak vajon jön-e vagy megy, mert mindjárt nagyon nem lesz mindegy.

Közvilágítás? Hát azt elvitte a cica, nyilván ugyanoda, ahová az iparűzési adómat. Legközelebb mesélek egy érdekes sztorit a városházáról, meg a Margitszigetről, amiről egyelőre nem derült ki, vigalmi negyed, sportcentrum vagy versailles-i park-e.

Kicsit kaotikus volt a nikeplus honlapja, amikor például az isztambuli futásra kattintottam, hogy megnézzem, hogyan végeztem, full török lett a menü. Most is ilyen:

Aztán megnéztem a győztes futását, amiből nagyszerűen látszik, hogy a győzelemhez egyáltalán nem kell egyenletesen futni. Csak ahogy a csövön kifér, és neki nyilván aktuálisan így fért ki a csövön az adott domborzati viszonyok mellett. Domborzatosnak éppenséggel az én futásom is domborzatos volt, de a lényeg, hogy még mindig nem tudom megnézni, hányadik lettem és hogyan, és törökül nem tudom a célfotót sem. Viszont úgy néz ki, holnap letesztelek egy szívritmus-melltartós Garmin órát. Ez a szív-téma így a 40 születésnapom táján egyre jobban érdekel. Ha már egyszer prosztataérzékelős futóórát nem gyártanak. Viszont, de tényleg, hogy jöhetett össze a világ legtetvebb mezőnye Isztambulban, három másodperc híján 1 óra 19 perces tíz kilométerrel? Ez nem futás, ez egy tempós gyaloglás. Én szoktam nagyjából ennyivel haladni, ha egy plázában messziről megpillantok valami nagyon sárga ruhadarabot.

A szerkesztő YouTube embedje szombat éjjeli fejbeverés jelleggel, tök releváns (persze legjobb a "drink a bárpultnál" rész):

3 komment

Címkék: celeb itthon hétköznapok edzésnapló isztambul hungária

A bejegyzés trackback címe:

https://futo.blog.hu/api/trackback/id/tr42650525

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

boibo 2008.09.05. 23:54:27

Na tessék, ott az a fránya izomláz! Pedig Neked megadatott a Kropkó.
Én az első maraton utáni reggelen nem tudtam fölkelni, annyira fájt mindenem. A második ehhez képest már gyerekjáték volt. Ha csak ebből indulok ki, most már végképp nincs miért paráznom :-)))

islanđer 2008.09.06. 11:20:47

a margitszigeti világítás tényleg tragédia, gondolom, hogy a 4-es metró miatt már semmi értelmes dologra nem maradt zseton, ill. Demszky úr nem fut.
a vasárnapi félmaratonon nem indulnak a blogszerző kollégák?
én a múlt vasárnapi Global 10K alkalmából kapott Lunar Trainer cipő miatt eléggé szívásra állok, a sarkamra még nem nőtt vissza az emlékbe ott hagyott bőr.
a Nike-nak a zoknisúlyú futócipő koncepciója alapvetően beteg: az amatőr futókon szehény becsléseim szerint van 2-15 kg felesleg, így aztán kutyafülét sem ér a pehelykönnyű futócipő (amivel az a legnagyobb gond, hogy minden szükséges bélést is kihagytak a minimális súly ötletétől megrészegült designerek).
azért holnap megpróbálom, ha 4-5 km után ismét gondjaim lesznek, akkor elmarad a világcsúcs-kísérlet.

DaMartian 2008.09.08. 12:22:54

Bobby, a minimál súlyú cipőket nyilván nem a túlsúllyal rendelkezőknek készítették. Pontosan azért van annyi fajta modell, hogy mindenki a számára megfelelőt tudja választani! Nem felel meg az összes fajta mindegyik futónak! Amúgy az olimpiára most kifejlesztett könnyűsúlyú cipők nagyrészében pont az a csodálatos, hogy az új gyártási eljárás miatt most nem úgy könnyítettek a cipőkön, hogy még több anyagot vettek ki belőlük, ezért nincs igazad abban, hogy ebből most bármi kimaradt volna! Közel annyit tudnak, mint a hagyományos típusok, csak sokkal könnyebb súllyal! Ezek szerint Neked nem jött be a Lunar Trainer. De ettől még nem kell szarozni! Csak Neked épp nem ez az ideális! Én abban futottam most a félmaratont, és teljesen jól éreztem magam benne (annak ellenére hogy egyetlen résztávot nyomtam benne a verseny előtt. Mondjuk én nem féltem, hogy fel fogja törni bárhol a lábam, mert annyira hajlékony és nyitott felsőrésze van, hogy nincs is olyan eleme, amely bánthatta volna a lábam). Tény, hogy életem messze leglassabb félmaratonja volt a majdnem egy és háromnegyed óra de ennek nem a cipő volt az oka. Még csak nem is a meleg. Egyszerűen szerettem volna ezegyszer élvezni a versenyt, és nem megpusztulni, egy-két perccel jobb időért.. Lesz majd olyan is.. : )

Futóblog

Ez itt a Futóblog. Szasza, Bitliszbá, SeSam, Szuflavéder és angelday írnak a futásról és a sportról.

Próbáltad már a Futócuccokat?

Tömegsport a Nike-val, velük együtt a Facebookon

  

Nike Running Hungary on Facebook

Friss topikok