Nekem a Balaton... (2)

2014.05.23. 09:13 SeSam

A legközelebbi élményem az Ultrabalatonnal tavaly ilyentájt esett meg. Egyidőben volt ugyanis a verseny és a céges csapatom lazítós hétvégéje. A csapatépítésre mentem, aminek helyszínről kiderült, hogy a kerítése mellett fut el az egész mezőny. Úgyhogy este, amíg a teraszon ültünk, ötpercenként elzúzott egy-egy kisebb-nagyobb futócsoport mellettünk. Mondanom sem kell, vörösre tapsoltuk a tenyerünket buzdítás közben.

Két kollégám egy óvatlan pillanatban ki is szökött a nyaralóból, szereztek zseblámpát, feltűrték a nadrágjuk, és eljátszották, hogy versenyzők. Hiba nélkül elhittük nekik, kaptak egy nagy adag ovációt, amíg el nem röhögték magukat.

Idén kicsit más lesz: én lepődtem meg talán a legjobban, amikor kaptam emailt, hogy bekerültem a Nike VIP-csapatába. Mi baj lehet felkiáltással jelentkeztem anno a Fuss Balaton Nike+ versenybe, és úgy látszik, a maraton utáni lazább és abszolút ad-hoc futásrend ellenére sikerült elég kilométert gyűjteni. A szerdai futóklubban megkaptuk az okleveleket, és találkoztam a csapattársakkal is.

Sajnos így lemaradok a céges csapatépítőről, viszont mindenképp meg akarom szerezni a balatonboglári szakaszt. Ígéretet már kaptam, hogy ha beköszönök a kerítésen át, adnak egy grillsajtot. :D

Szólj hozzá!

Címkék: szurkolás vetélkedés Nike Ultrabalaton

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.