A nagy futás

2011.05.13. 13:45 szasza75

Reggel nyolc óra. A rajtban a jól ismert arcok, tekintetük izgatottságot, egyben elszántságot sugall. A bemelegítő-krém által átitatott illatfelhőben 150 futó várja apró melegítő mozdulatokkal a rajt pillanatát. Start.

Talán a felfokozódott adrealinnak köszönhetően hirtelen megindul a mezőny első harmada. Nem kényelmeskednek a felvezető kilométerekkel, rögtön üzemi tempóra kapcsolnak. Próbálok az első 20 emberrel lépést tartani, de hamar rájövök, ez nekem most gyors lesz.

Az első 2 kilométer aszfalton vezet, mindenki megnyugszik, rátérünk egy patakparti ösvényre. A reggeli napsütést a fák árnyéka váltja fel. Kellemes hűvös van egyelőre, persze pár óra múlva 23 fokos meleg vár ránk. A Remete-Szurdok oldalában sétára váltok. Csupán pár száz méter, de a későbbiekben jól jöhet még ez a meg nem futott meredek kaptató. Körülöttem nem mindenki sétál, valaki bátran kikocogja, lehet, hogy neki van igaza, nem tudom, majd elválik később. 

Egy kellemes jól futható sík rész következik, talán kicsit lejt is. Elengedem a lábaimat, kialakul a ritmus, felveszem az utazó tempóm. Ránézek az órámra, az utolsó kilométerem 4:32 lett. Ez így rendben is lesz, csak tartson ki a lendületem Nagykovácsiig. Gyors frissítés, ezúttal kulacsövet sem hoztam. Egy kisebb kaptató, majd a Nagy-szánásról egy bal jobb kanyar és már ereszkedünk is lefele.

Két héttel ezelőtt szétvertem a sarkam, a vízhólyag még mindig nem gyógyult be. Olykor felszisszenek, ha a sarkam kőhöz ér. Gyakran ér kőhöz, minden lépés alatt. A meredek lejtő lankásodik, szépen megint belendülnek a lábaim, lábfejre érkezek, lábfejről repülök. Tudom, hogy ezen a részen lehet igazán jól haladni, csak ez az első 15 km ne bosszulja meg magát a későbbiekben.

Piliscsaba 1:30, kicsit megfogyatkoztak körülöttem a futók, ketten vannak még a frissítőasztalnál, ők is csak pár másodpercig. Én sem tétlenkedem, szaladok tovább. A Piliscsabán kivezető gesztenyefasor mindig elkápráztat. Ezek a fák akkor is itt lehettek, amikor nagymamám megszületett, ő idén lesz 90 éves. Kezdődik a "sakkozás", már érzem a lábaimat, közben a terep pedig enyhe hullámzásba vált.

A változó terepviszonyok, az emelkedők, lejtők meredeksége, hosszúsága minden másodperce egy új döntési helyzet. Sík aszfalton van egy begyakorolt ritmus, lépéshossz tempó, óvatosabb esetben a táv 2-3 résszakaszra kerül felosztásra és annak megfelelő a verseny stratégia. Itt egy-egy rosszul megválasztott döntés később perceket jelenthet, esetleg idő előtti kieséshez is vezethet. Mint egy sokváltozós egyenlet, aminek a végén az elégedettségem érzése, vagy éppen hibáim sokasága áll.

Most inkább többet vállalok, még egy lapot húzok, igyekszem minden emelkedőt lendületesen megfutni. Majd a Piliscsév felé vezető homokos dózerúton kilazulok. Érzésre valahol az elején lehetek, az 50 km-esek között az első nyolcban. Az első 21 km jól ment, de most kezdődik a verseny.

Első komolyabb feladat a Klastrompuszta előtti emelkedő. Alattomos és hosszú, ráadásul  ez egy napnak kitett rész, és már a nap is érezteti erejét. Sokan belesétálgatnak, én igyekszem kikocogni. A 25 km-es ponthoz depóztam egy félliteres izoitalt és rászalagoztam egy gélt. Gyorsan frissítek, felkapom a depómat és kézben viszem tovább. A rövid emelkedőn sétaközben megeszem a gélt ráiszom és felveszem ismét a ritmust. Dobogókő meghódítása a következő feladat, olykor meredek, de alapvetően elnyúlóan futható. Itt menni kell, nincs mese. Körülöttem az emberek ritkulnak, itt még előzök is egy két futótársat. Dobogókő 3:05. Ez így rendben is lenne, de most már csak egy erős le Dömösre. Meredek, köves, fáj a sarkam és ez lejtő sose fekszik nekem. Le is előznek páran, de sikerül Dömösre érnem 4 órán belül, pont egy maratonnál járunk.

Egy nagy feladat van, a legnagyobb: a Prédikálószék megmászása. Szebb napokon 27-28 perc alatt felérek, így egy maratonnal a lábamban örülök, ha 34 perc alatt sikerül az 500 méteres szintemelkedést leküzdeni. A 2,5 km megfeszített, ám lassú tempó teljesen kizsigerel.

Hova tartalékoljak? Lesz ami lesz csak fel kell érni. Lassan felérek, kiszárad a szám, zihálok, kicsit remegnek a lábaim. Elfáradtam. 7 km van a célig, nehéz innen újra felpörögni. Próbálok újra futni, egyre nehezebben megy. Jó lenne valaki körülöttem, aki versenyre, küzdelemre és összezárt fogakra sarkall. Szerencsére nincs nagy baj, valamennyire lendületre kapok, de nem az igazi. A legrosszabb esetben is fél óra múlva benn vagyok. Talán meglesz az 5 órán belül az 52 km, de nagyon határon leszek, talán ha minden beleadok, talán...

...aztán hirtelen kinyitom a szemem, a párkányon áll egy szép piros-zöld virág, kiszáradt a szám, lenyúlok az ágy melletti palack vízért, iszom. Péntek van és holnap verseny.

8 komment

Címkék: ajánló beszámoló itthon futás élménybeszámoló kihívás

A bejegyzés trackback címe:

https://futo.blog.hu/api/trackback/id/tr962900097

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

BGy · http://babosi.blog.hu 2011.05.13. 14:30:55

Klassz! Egészen jól elmentünk a terepfutás irányába.
Holnap a Mátrában futok egy 31 km körüli útvonalat. Séta nélkül nem fog menni, de a jövő évi Mátrabércet szolgálja az összes idei hegyi futásom.

pannonfunk 2011.05.13. 15:51:04

Hajrá Szasza, szorítunk!

Vicces látni, hogy még a profik is paráznak verseny előtt. A Vivicittán futottam be a budai mellékutcákba, és jól eltévedtem, rajtszámmal, futócipőben bolyongtam emberek közt, akiknek fogalmuk nem volt arról, hogy merre megy a verseny. Még milyen jó, hogy IRL végig a pesti oldalon futottunk :)

effe 2011.05.13. 15:59:17

egy maratonnyi táv után jön a prédikálószék megmászása? az brutális.
vagy ez is csak a rémálom része?

szami69 2011.05.13. 18:09:51

Húú...de szeretnék egyszer egy ilyet álmodni! Hajrá Szasza

Jane 2011.05.14. 03:10:04

Hajrá Szasza!
Ha már az álmoknál tartunk, én a verseny előtti utolsó két-három éjszaka valamelyikén menetrendszerűen megálmodom, hogy lekésem a rajtot..
Már attól félek, ha egyszer elmarad az álom tényleg nem érek oda időben :)

Hiver · http://42195.blog.hu/ 2011.05.16. 15:06:43

Vajon minden futó palackból frissít még álmában is? :o) Nekem is ott a fejemnél a fél lityó víz éjszakára.

Futóblog

Ez itt a Futóblog. Szasza, Bitliszbá, SeSam, Szuflavéder és angelday írnak a futásról és a sportról.

Próbáltad már a Futócuccokat?

Tömegsport a Nike-val, velük együtt a Facebookon

  

Nike Running Hungary on Facebook

Friss topikok

süti beállítások módosítása