Bükki Hard beszámoló
2013.03.05. 13:46 szasza75
Néha komolyan elgondolkodom cselekedeteimen, vajon teljesen normális vagyok-e?
Ugyan kinek jutna eszébe végre a tavasz beköszöntével olyan környezetben futni, mennni, ahol gyakorlatilag nincs más, csak hó, jég, jégkása, az alacsonyabb régiókban pedig sár. Hogy mégis mi vonzott ebben? Talán az, hogy a Bükk adta a helyszínt, és az útvonal olyan parádés pontokat érintett, mint a Szalajka-völgy, Istállóskő, Nagymező, Cserepes-kő vagy a Tar-kő. Persze döntésemben talán az is közre játszott, hogy az utóbbi bő másfél hónapban igazán nem futottam hosszút, vagy szinteset. Most ezt így egy csomagban megkaphattam a Bükki Hardon.
Hiába a sok évi tapasztalat, valójában úgy indultam neki, mint egy igazi "amatőr", egyszerűen félvállról vettem: nem néztem meg előzetesen az útvonalat, a szintrajzot, nem gondoltam bele, milyenek a talajviszonyok és igazán a frissítőpontok gyakoriságát sem tekintettem át. Felelőtlen voltam. Hibáztam abban, mégpedig elég nagyot, hogy olyan kopott Vomeroban indultam, aminek a bordázata szinte vetekedett egy "slip gumival". Amit mindenképpen ki szerettem volna próbálni, hogy milyen érzeteim vannak akkor, ha megpróbálom folyamatosan fenntartani a szénhidrát bevitelemet. Ennek megfelelően bepakoltam az övtáskámba 4 gélt, műzliszeletet, 1 liter bekeveréséhez szükséges isotóniás port, valamint 6-7 rúd aszalt banánt.
Csípős hőmérsékletű reggelre ébredtünk. Öltözködésemet illetően bizonytalankodtam, de végül két technikai felső és egy derekamra tekert széldzseki viselésénél maradtam. Sapkát, kesztyűt nem vittem, bíztam a jó időben.
A 24 fős mezőny családias: gyakorlatilag mindenki ismert mindenkit, és az arcokból tekintve olyanok indultak el, akik nemcsak hogy nagyon jók, hanem már igen rutinosak is. A 7:30-as felsőtárkányi rajtot követően, szépen rendeződtek a sorok. Alapvetően egy gyengébb első felet terveztem, és ha még marad erőm, akkor megpróbálom fokozni a tempót a 2. felében.
Szépen kocoráztunk az utolsó bollyal, majd benéztünk egy elágazást és beletettünk egy bő 10 perces hurkot. Ettől egy kicsit bosszús lettem, de valójában nem olyan nagy probléma. Ami nagyobb problémának tűnt, hogy 500 méter felett bizony van hó vastagon. Sűrű tömött, eljegesedett hó, valójában egy nem sík korcsolyapályát kell elképzelni. Egy másik cipő sokat lendített volna a haladásban, így maradt a csúszkálás. Szilvásvárad felé ereszkedés közben gyűjtöttem be az első esésemet.
A Szalajka-völgy egyszerűen fantasztikus. Teljesen magával ragadott a természeti szépség, függetlenné tudtam válni a futástól. Fejben összaraktam egy képi anyagot, milyen jó lenne egy fényképezőgép a kezembe, és hogy milyen szépen tükröződik ez a kis tavacska a tavaszi napsütésben. Az Istállóskői emelkedő terelt vissza a futáshoz, itt természetesen gyalogoltam. Elgondolkodtam rajta, milyen jó lenne itt a SKYRUN egyik állomása. Combos emelkedő. A fenti régió kifejezetten jeges, így jópárszor "megtérdeltem", de keményen küzdöttem. Jól jött volna egy hágóvas. :-)
A pont után kezdtem beletörődni, hogy ez bizony nem lesz jobb, így a biztonságot szem előtt tartva óvatosan futogattam. Persze haladtam, de intenzításban azért nem merített ki. Így teltek az órák.
A jeget eluralta a hókása, ami ugyan nem jobb, érzésre mindenképpen puhább. Őrkő után begyűjtüttem egy sziklás részen egy komolyabb esést, ahol a bal combom oldalát csúnyán lezúztam.
Pár percig sétálgattam, majd visszaállt a rend és az éppen utolérő Áronékkal futottam tovább. A 2. felét megfutom terv elszállt. 48 km után érkeztünk a hóhatár alá. Sáros volt a pálya, de végre lehetőség volt a kontrolállt futásra. Energetikailag teljesen rendben voltam, izomzatilag sem volt rossz a helyzet. Nem hittem benne, hogy helyezésemen jelentősen tudnék javítani, igyekeztem megpörgetni az utolsó 20 km-t. Egész jól ment.
Az Ódor-vár emelkedőjén elfogyott ugyan a folyadékom, de nem különösen zavart. Pár falat tiszta havat/jeget felmarkoltam és azt szopogattam a következő pontig. Az utolsó szakasz a már jól ismert Tortúra útvonalán haladt. Alapvetően jól futható, de 60 km felett már nem finom. A fáradtság ellenére elkaptam egy jó ritmust és egész a célig futotam.
68 km, 2700 m szintet tettem meg 8:04:50 alatt.
Ez nem az én versenyem volt, de külön öröm, hogy a végére meg tudtam újulni. Az utolsó szűk 3 órás részen a 4. legjobb időket hoztam el, habár ez mit sem számít az előtte elvesztegetett 5 óra miatt. Jó kis futás volt, egy jó szervezésű versenyen, egy fantasztikus környezetben. Remélem jövőre sokkal többen rajthoz állnak. Én is tervezem, csak egy megfontoltabb indulással.
Addig is, mától még keményebben edzek...
A fotókat Csapó András és Kerékgyártó Péter készítette.
16 komment
Címkék: beszámoló trail Bükk Bükki Hard
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
BGy · http://babosi.blog.hu 2013.03.05. 14:26:26
olipapa · http://www.oliworld.hu/ 2013.03.05. 16:45:48
Kemény de tényleg príma verseny volt, Szasza jól összefoglalta.
BGy · http://babosi.blog.hu 2013.03.05. 19:17:17
imaro 2013.03.05. 21:19:25
A frissítés adott egy túrán. 18 kilométer akkor lenne hosszú frissítés nélkül, ha nem lehetne rá számítani. Eredetileg a hosszú-völgyi elágazásban volt a frissítő pont. Több nagyhavas évben gondot jelentett kijuttatni oda az állomást, és a körülmények is elég mostohák voltak. Ezért került át a pont Völgyfő-házhoz.
A túrát alaposan megtervezte Cseh Zita – kilátások, nehézség, frissítés szempontjából. Hamarosan kiderült számunkra, hogy ez az egyik legkeményebb – 40 kilométer körüli – hazai teljesítménytúra. Ebből lett a HARD, ami a saját műfajában szintén az egyik legkeményebb...
Imaro
BGy · http://babosi.blog.hu 2013.03.06. 06:45:27
olipapa · http://www.oliworld.hu/ 2013.03.06. 08:11:42
BGy · http://babosi.blog.hu 2013.03.06. 14:33:15
@imaro: Az ivózsák ponton történő feltöltése ki is ment a fejemből! Akkor visszavonom, elég volt ennyi frissítőpont. Egy helyen ajánlották fel, de teát nem akartam tölteni bele, a vízre meg nem kérdeztem rá. Amatőr hiba. :)))
Gyűrött Papír 2013.03.08. 15:03:34
BGy · http://babosi.blog.hu 2013.03.09. 10:03:40
Gyűrött Papír 2013.03.09. 23:33:56
Ha jól vettem ki, azért Te a legalább a "közelben" voltál a versenyhez, ugye? Utólag is gratula a két futáshoz. :)
BGy · http://babosi.blog.hu 2013.03.10. 17:34:30
Gyűrött Papír 2013.03.11. 14:00:15
Van-e mentális ráhangolódás (mint írtad az útvonal analizálása stb), fejben összerakni a taktikát. Ez a része érdekel, hogy ebbe beletartozik-e, hogy a verseny napja az a versenyről szóljon csak, és ne egy traktoros mögötti idegeskedésről 20km-en keresztül, hogy a rajtot le ne késsem. :)