Ugyanaz, csak lóhalálában - Garmin Forerunner 405, első tesztnap

2008.09.25. 13:38 Winkler Róbert

Vannak még bátor cégek, halálmegvető vállalkozók, vakmerő marketingesek. A Garminnál olvassák a Futóblogot, és nem örültek, hogy végül nem mertem használt állapotba hozni a Duett Tamástól kapott Forerunner 405-ös órát, és küldtek egy tesztkészüléket. Hátha arról melegebb szavakkal emlékezünk meg, mint pl. én egy másik Garmin csúcskészülékről, a Zumo motoros navigációról.

300 ezer forint volt, de irreálisan drága csúcskészülék létére már kétszer foszlott le róla a műanyag kupak, ami a motoros tartón védené az érintkezőt – nagyjából olyan minőségű műanyagból lehet, mint nagyapám első világháborús gázálarcának szelencevédője.

A Zumo egyébként alapvetően nem rossz, csak ostoba és megszokhatatlanul logikátlan a menüje, tele felháborító hibákkal. Ugyanakkor jobbról senki sem hallott, navigációban tehát a Garmin Zumo megjelenése óta egy félszeműek közti király. Az óra is hasonló otrombaságnak tűnt – míg fel nem töltöttem és el nem kezdtem bóklászni a menüben. Az iPod stílusú tekerőgyűrű elegáns, a grafika szép, jól váltogathatjuk a menüpontokat, bár tekergetéskor a gyűrű külsejét kell buzerálni, a kezelés tehát sokkal kevésbé elegáns, mint egy iPod tekergetése: egyszerűen túl nagy a kerület. Ez már így majdnem kung fu. És nehéz pont akkorát kanyarítani, hogy már jó legyen neki, de még ne legyen sok. A szerkesztőségben feltöltöttem a csipesszel, ami vicces, mert a pc USB-lyukából is fel tudja tölteni, de ha offline illető vette volna meg, van hálózati konnektor rátét a dobozban, ugyanahhoz a csipeszhez.

Tehát feltöltöttem, ami majdnem percre pontosan 3 óra volt, amennyit a használati utasításban írnak. Aztán bent felejtettem a szerkesztőségben, mert közben ki kellett mennem VMax Zsolthoz (egy henger behalt), és csak napszállta után szabadultam, és ugyan előtte bejöttem a szerkesztőségbe a Forerunnerért, haza is vittem minden alkatrészét, kivéve az órát. Na, egy küzdelmes, nagyrészt friss levegőn eltöltött nap és két kutya megsétáltatása után már futni se könnyű elindulni, de még visszamenni kutyástul a szerkesztőségbe, az tényleg kemény. Este 10 körül kezdhettem érdemi baszakodáshoz az erkélyen, mert a műholdakat párosítani kell.

Türelmetlen és béna gizmófelhasználó vagyok, a halálom a használati utasítás, de ahhoz képest, hogy a Forerunner annyit tud, mint egy akadémikus, a füzet egészen egyszerű, be tudtam hozni a műholdakat, és összesen fél óra alatt még a melltartót is sikerrel párosítottam. Sportbandet ezúttal nem vittem, épp elég a káoszt ezen a szinten menedzselni; csak iPodot, mer’ az nem kér enni út közben. Lementem, és a ház előtt pároztattam a Garmint a műholdakkal – gyakorlatilag azonnal megtalálta őket. A Népszigettel kezdődő kört választottam, gondoltam, elég hulla vagyok mára, inkább csak tesztként szaladok egy 5-6 kilométert, egyszerűen nincs kedvem többhöz, és úgyis csak a Garminnal fogok viaskodni.

Ez a szopó korunk tudományos szirszaraival, hogy a használat előtt nem tudjuk kívülről megtanulni a használati utasítást, menet közben derülnek ki dolgok, akkor viszont már pont nincs nálunk a használati utasítás, ezért csak repülünk, félig vakon. Végül félig az agyonhajszolt hullamerevség állapotában értem haza, de erről bővebbeket legközelebb. Most csak annyit hogy 1 óra 18 perc 36 másodperc alatt futottam 12,15 km-t, 154-es átlagpulzussal és 6,27-es kilométerátlaggal, ami tök átlagos az én futásaim között. Mitől éreztem magam úgy, mintha nem is tudom, ólommellényben szaladgáltam volna fel-le a kilencedikre?

Az imént lejött egy sportrovatos kolléga. Mutatom neki a Garmint, és elmesélem, hogy meg is jegyzi, honnan indultunk, nekem például a kaputól vagy 50 méterre elkezdett csipogni, hogy mindjárt a fordulóponthoz érkezek. És hogy talán 2/3 úttól az iránytűt is azért mutogatta olyan gyakran, mert haza akart vinni. Mi volt a sportos kolléga azonnali reakciója? "Hó, ez milyen jó, amikor részegen botorkálok hazafelé!"

Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik

31 komment

Címkék: chip bigyók beöltözés kalibrálás

A bejegyzés trackback címe:

https://futo.blog.hu/api/trackback/id/tr60680990

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

magpet · http://zsemlediszno.blog.hu 2008.09.25. 16:14:38

A 405-ös egy jó cucc, szeretni fogod. Vicces ez a műhold-párosítós dolog. Csak azért írtad, hogy a gugli a "párosítás" szóra is dobja fel a posztot? :)
Én leragadtam a 205-ösnél, de ahányszor kezem ügyébe kerül egy 405-ös, mindig gondolkodni kezdek. De végül marad a 205-ös, kövér vagyok, nem akarom tudni a pulzusomat.
Navigációban a Forerunnerek nem tudnak sokat, tényleg csak a "vissza a célhoz", amit nyújtanak. De nem is a szerkezet lényege. Mint edzőpartner viszont zseniális. A megfutott körödből csinálj pályát (convert to course a Training Centerben), és fuss magad ellen, nagyon mókás!
Kellemes futkosást!

[hirdetés] Nike Flyknit Lunar 3

Futóblog

2008.09.25. 13:38 Winkler Róbert

Címkék: chip bigyók beöltözés kalibrálás

Ajánlott bejegyzések:

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

magpet · http://zsemlediszno.blog.hu 2008.09.25. 16:14:38

KEEP · http://joomla.blog.hu 2008.09.25. 17:16:36

magpet · http://zsemlediszno.blog.hu 2008.09.25. 18:13:16

Gaboro · http://goo.gl/MULS 2008.09.26. 01:59:55

tvk · http://kodzaj.blog.hu 2008.09.26. 09:29:23

Ras · http://futo.blog.hu 2008.09.26. 17:10:25

Ras · http://futo.blog.hu 2008.09.26. 17:11:19

Ras · http://futo.blog.hu 2008.09.26. 20:07:27

magpet · http://zsemlediszno.blog.hu 2008.09.29. 14:09:53

Futóblog

Próbáltad már a Futócuccokat?

Tömegsport a Nike-val, velük együtt a Facebookon

Keresés

Friss topikok

Feedek

Egyéb