Szodoma, Gomorra, Nirvána
2008.10.10. 07:10 Winkler Róbert
A betegségben az a mámorító, hogy nincs apelláta: most már tényleg feküdni kell. És egy jó kis influenzás döglésnél nincs jobb pihenés. Ha szabadságra megyünk, ott azért valami stressz mindig van. Valuta, repülőjegy, vagy az autó rendben van-e, milyen lesz a szállás, jó lesz-e az idő, mit nézünk meg, mit hagyunk ki. Nálam a csodálatos motorostúrák rituális kezdése például, hogy VMax Zsolt mindig megcsúszik a szereléssel, éjfélig basszuk a rezet a műhelyben, mire kész, akkor aztán elkezdi locsolni a Brigéciolt, hogy piszkos a motor, ő ilyen dzsuvásan át nem adja, én meg könyörgök neki, hogy úgyis túrázni megyek, úgyis mocskos lesz, hadd menjek már aludni, holnap korán kelek. De ő csak locsolja az ipari zsíroldót, aztán leslagozza, közben beázik a gyújtás, és lehet szétszedni, hogy vajon mi is ázott be konkrétan.
Szóval pihenés = influenza. Lehet, hogy egy járványgócban élek, mert nálunk most a hétfői szerkesztőségi értekezleten mindenki szipogott-krákogott, már aki ott volt, egyébként is rengeteg beteggel találkozom, de a hivatalos szervek mindig akkor kezdenek harangozni, amikor már el is felejtettük az egészet. A többi betegség nyilván szopó, főleg amelyik fájdalmas, de az influenza csak akkor igazán kellemetlen, ha nem fekhet az ember. Ha viszont fekhet, akkor effajta idillikus látványban van része, mint most nekem: Cagliari-Milan meccs, plusz Anthony Burgess Enderby-négyesének első kötete. Plusz a pehelypaplan.
Na de öt fekvős nap után óhatatlan a kérdés: hogyan tovább? Mikor lehet már futni? Egyelőre elég szar a hangom, és ipari mennyiségű taknyokat produkálok. A reggeli kutyasétáltatás például azzal kezdődött, hogy telefújtam egy papírzsebkendőt. Aztán egyből még egyet. Akkor körülnéztem, megszeleltettem a cserpákot, no csak, van még ott valaki? És telefújtam a harmadikat. Nem erőltetve, inkább laza magától értetődéssel, ahogy mondjuk egy tömlős Medve sajt készül a gyártósoron.
Felhívtam közös példaképünket, Kropkó Pétert, mikor lehet ilyenkor elkezdeni futni. Ő már csak tudja, hiszen egy komplett Iron Mant (!) tüdőgyulladással (!!) nyomott (!!!) végig (!!!!). Mindezt a Megtettem, mert elhittem című könyvéből tudom, aminek lassan a vége felé járok, és nyugodt szívvel ajánlom az érdeklődő olvasóközönség figyelmébe: tök jó.
Kropesz megkérdezte, mikor estem ágynak (múlt csütörtök este), mikor volt lázam (péntek-szombat), mikor keltem fel (szerda). Elég rossz a hangom, mondotta volt. Ennek szellemében szombaton ár egy óvatos, laza futással kezdhetek, de csak mert az előrejelzés szerint marad ez a kellemes, langyos idő. Ha hidegebb lenne, ellenezné. Viszont a szaunázást mindenképpen ajánlja, lehetőség szerint két kört, de úgy, hogy a hideg vizezésnél vigyázzak a torkom környékére, meg az arcüregre. Hát jó, akkor úgy lesz.
Kérdeztem még, hogy és akkor a ráfutással történő bújkáló betegség-előkezelés hogyan megy. Hogy többször sikerül futással kiirtani a betegséget, máskor meg hopp, csak szarabb lesz a helyzet. Azt mondja, érdekes dolog ez, mert a tudat sok mindent befolyásol. Ő például versenyző korában évente egyszer szokott fekvőbetegeskedni, mégpedig pont abban az időszakban, amikor ez nem zavarta a felkészülést. És az ördögbe, én is most estem ágynak, amikor már lehetett. Az elmúlt télen például nagyon nem lett volna alkalmas, akkor alakítottuk át a szerkesztőséget kicsit napilaposabbá, és szóba se jöhetett, hogy csak úgy kidőljek. És nem is dőltem, bár a lelkem mélyén átkozottul kívántam.
Mostanra viszont nagyjából felállt az új rendszer, több olyan kolléga is lett, akikkel teljesen simán elketyegünk nélkülem. És a szervezetem természetesen kapva kapott az alkalmon. És milyen jól tette! Elképesztő, mennyire jól tud esni egy kis tét nélküli heverészés-maraton a kuckóban. Hawaii?!
11 komment
Címkék: betegség tippek láz kropkó
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
jajistenem (törölt) 2008.10.10. 08:35:43
Mérj időt, ha elmész futni, még az is lehet, hogy a pihenést követően nem romlik, hanem javul az időd.
rrroka · http://hosszutav.blog.hu 2008.10.10. 09:53:22
dózsagyörgy 2008.10.10. 10:42:54
Ágyban fekvő beteg már évek óta nem voltam.
(Na persze lázasan azért én sem futnék)
wundt 2008.10.10. 19:05:55
kinney 2008.10.10. 19:18:23
kezd nagyon nyavalya-orientált lenni a blog :-))
kinney 2008.10.10. 20:34:13
mbemba · http://olaszforum.blog.hu/ 2008.10.11. 05:07:53
Én azért még rákérdeznék, hogy ökörködött-e vagy tényleg...
Ras · http://futo.blog.hu 2008.10.13. 07:21:37
Ettől függetlenül én a következő ökölszabályhoz tartom magam: teljesértékű edzést még ugyanannyi napig nem végzeg ha már meggyógyultam ahány napig beteg voltam. a lazább, felhozó edzéseket is még feleannyi nap után kezdem csak. A vitaminkúrát pedig nem akkor kell abbahagyni amikor meggyógyultnak érzed magad, hanem napokkal később :)
Critmiss 2008.10.14. 21:59:12
Meg annak is örülök, hogy Winklair is több napig nyomta. Már kezdtem aggódni, hogy puhány vagyok.
bicskeib 2008.10.18. 19:10:32
Próbáltad már a Futócuccokat?
Feedek
- RSS 2.0
bejegyzések, kommentek - Atom
bejegyzések, kommentek
