Sajnálom a zenére futókat, nem valószínű, hogy futás közben valaha is részük lesz a Flow-élményben.
Pedig futni ezért érdemes, nem az eredményekért, egyéni csúcsokért, érmekért...
Akit érdekel a téma, de nem tudja miről van szó guglizzon rá Csíkszentmihályi Mihály nevére.

@tapirka1014: milyen távolságokat futsz, "flow"-ban?

Sajnálom azokat, akik szerint csak kötelezően egyféleképpen élhető át és meg egy-egy élmény.
Pedig futni úgy és azért érdemes ami miatt az adott individuum épp úgy gondolja, ezer meg egy motivációja lehet.
Akit érdekel a téma próbálja ki: zenével, zene nélkül, városban, erdőben, betonon, homokon, mezténláb avagy cipőben, időre, vagy csak úgy Gump módra bele a nagyvilágba...

Aki meg még nem fedezte fel magában hogy ő miért is fut, az guglizzon rá, hátha talál pár igazodási pontot akihez lehet hasonulni.

Érdekes aktualitása van számomra ennek a posztnak: én tegnap este mentem életemben először zenével futni. Nekem nem jött be: nem hallottam a saját zajaimat (lélegzetek, lépések, stb.), de a zene alá azért beszűrődtek a környékbeli zajok, szóval Ty Tabor gitárszólóját sem hallottam tisztán....
Legközelebb füles nélkül tolom, az tuti.

Szerintem a célok igenis kellenek, éspedig azért, hogy amikor éppen nincs kedve futni az embernek (vagy az ember lányának :-) ), akkor legyen valami, ami miatt mégis legyőzi saját magát, és elindul futni.

Nekem a zene néha "segít" futni, pl. gyorsabb tempót diktál, és kedvem támad követni. :-) Máskor meg kifejezetten idegesít, és akkor inkább kikapcsolom.

De nem gondolom, hogy rá lehetne/kellene húzni egy sablont a futásra, hogy márpedig csak így jó futni. Ezt hagyjuk már meg az egyén személyes szabadságának (húúú ezt de szépen mondtam :D) eldönteni, hogy neki éppen hogy esik jól...

én zenére futok és szarok a piszológusra. Alig van időm zenét hallgatni, munkahelyen nem lehet, itthon család van, ha elmegyek futni akkor ott vagyok én, a futkározás meg a muzsika.

Külön élvezem, hogy ezt valaki megmagyarázza nekem, hogy rosszul csinálom.

Ez a "sportpszichológus" remélhetőleg a szubjektív magánvéleményét mondta el. Ha viszont ez a szakmai véleménye volt, akkor az szomorú, és szerencséje van, hogy elfelejtetted a nevét. Ugyanis nem vagyunk egyformák. Az egyik embernek bejön a zene, a másikat idegesíti, van akit motivál egy kihívás, van aki "csak úgy" szeret futni, vagy mást sportolni. (speciel én 90%-ban zenével futok és szeretem a kihívásokat! :)

@Ted Striker: ott a pont

És azt megkérdeztétek a sportpszichológustól, hogy ő hány kilit fut hetente? Gondolom, nem csak beszél bele a nagyvilágba, van saját tapasztalata is....
Nem tudom, mi az a flow élmény, nem szeretem ezeket az önanalizáló, divatos hókuszpókuszokat, de gondolom, néha ilyesmit élhetek át, miközben a U2 Beautiful day-re futok hajnalban. :)

Tedstriker . Szép volt. Tetszik amit írtál. Én vagy semmit nem hallgatok, vagy franciát tanulok...

És az, amikor összevesztél a világgal, és elindulsz kifutni belőle, és a Népszigeten -nem a Vasmacsónál, hanem a parti résznél-utolér a naplemente, leesik az első hó, és üvölt a füledbe Gary Moore-tól a magányos...?

Naazéaznemolyannagyonrosszazéaz...

Egyébként meg, vagy így, vagy úgy, de fuss, ha kedves az életed!

@Ted Striker: rég olvastam ilyen jó kommentet!

Félkezdő amatőr vagyok (heti 2 alkalommal szigetkör), de kezdetben csak és kizárólag zenére tudtam futni és persze néztem, h mikor mennyi idő alatt sikerül. Az utóbbi pár hónapban viszont már zavar a zene, így nem hallgatok semmit sem, és a futás jobban esik, és valahogy az sem érdekel, hogy mennyi idő alatt futom le, inkább az, hogy jól érezzem magam futás közben, nézelődjek, gondolkodjak, és h legközelebb is lelkesen induljak neki (nem pedig szenvedésként élem meg a futást, ahol gyötör, h most jobb időt futottam-e vagy sem).

Szerintem egy a lényeg zenével vagy anélkül FUTNI, mozogni. A lényeg, csinálni, mert jó. Ha valakinek zenével megy csak, akkor legyen úgy, lényeg, hogy csinálja. Én most a zenementes korszakomat futom, de valamikor nagyon motivál, hogy valami kedvenc zenémre futhatok, ez változó.

A sportpszichológust úgy hívják hogy Balassa Levente, aki - egykor - az egyik legjobb hosszútávfutója volt Mo-nak.
Hallgattam az adást és totál felbosszantottam magamat ezen a baromságon (hogy zenére futni stresszes).
Bár jómagam nem viszek magammal ilyen kütyüt, de semmi problémám azokkal akik zenére nyomják...

Én csak zenére tudok ellazulni és kikapcsolni magam sajnos. A futás közben engem idegesít a lihegésem meg a trappolásom. Tehát addig hangosítom mig ezeket a zajokat el nem nyomom. Én tesi órán mindig is utáltam a futást. Monoton. De mióta zenére futok, azóta tudom élvezni. Minden alkalommal összeállítok egy olyan tracklistet amire akarok futni, és olyan hosszúra csinálom amennyire gondolom. Mivel trancet hallgatok, ezért van zene bőven, tudom újjítgatni.
Ezen csak az változtatna ha lenne futó társ, ami sajnos nincs. Tehát marad társnak a zene. Az ad önbizalmat az erdőben, és nem hallom az esetleges megjegyzéseket sem. Ami nem utolsó szempont.

Valóban, zenével legalább nem hallani, miket mondogatnak oda az embernek.

Hosszú, lapos edzés zenére; hegyes-erdős madárfüttyre; verseny minimálba.

@drsunyilo: ma se fut nagyon rosszul :-) mondjuk pár éve bringázgat is, egyszer Dömösnél le is szakadtam fagyizni. :-) Valaki zenével fut valaki zene nélkül. Én idán egyszer, januárban futottam zenével. Zuhogott az eső, esőkabátban voltam, sötét volt és egyedül mentem egy hosszabb esti futásra a HHH-ra.
Nincs ezzel semmi baj.

Vártam, hogy írjatok erről az adásról :) Épp akkor vonatoztam Pestre, hogy Pecsenyéékkel fussak és erősen gondolkodtam, hogy írok egy sms-t Winkleréknek, hogy a hülyeség helyett inkább küldjék a népet jótékony futni velünk :)

A sportpszicho emberrel részben egyetértek, bár én csak megmosolyogni szoktam a kütyükkel felékszerezett futókat ha néhol találkozunk. Nem tagadom, néha én is hallgatok zenét futáshoz, de nem ez az általános és főleg nem szükségszerű. De végülis a cél, hogy mozogjunk, ahogy jólesik :)

Ami a célokat illeti, gondolom sportpszicho úr is tűzött ki célokat magának, igaz, ő élsportoló volt, de talán nem csak az ő kiváltságuk.

Ezen a héten Pesten "nyaralok" és az tűnt fel, hogy itt a fiatalok többsége füldugóval mászkál. Nekem ez furcsa, mert az látszik rajtuk, hogy nem akarnak abba a pillanatnyi közösségbe tartozni, ahol éppen vannak. Magányosnak tűnnek, de mintha direkt szigetelnék el magukat a környezettől. Hozzá még a nagy arcot takaró szemüveg is. Hmm. Én egy fél évig futottam zenére, de rájöttem, hogy jobb anélkül, mert hallani, ha köszön valaki, ami tök jó. Mindegy, nem vagyunk egyformák és ez így jó!

@RoadRunner: köszi a tippet futózenére :o)

Csak a mozgás öröméért mozogni... ha valaki elkezd mozogni, akkor már vannak céljai is, amiket mozgás által el akar érni. Lehetnek pillanatnyi célok, mondjuk, hogy beszippantsa futás közben a madárfüttyös levegőt, de nem hiszem, hogy a domboldalon felfelé lihegés, vagy egy edzőteremben a századik hasizomgyakorlat vagy a húszkilós súly emelgetése okoz konkrétan örömet neki, hanem inkább az, hogy megcsinálja, ha már egyszer eltervezte, úgy, ahogy neki jó. Közben persze lehet örülni annak, hogy ügyes, kitartó, szép a táj vagy a szomszéd padon edző lány...
Lehet, hogy ez a futó-pszichológus épp a mi hozzászólásainkat elemezgeti, és von le belőle magvas pszichológiai igazságokat :o)

Valószínüleg azok szigetelik el magukat mástól, akik nem találnak hozzá méltó embereket. Én egy kis faluban élek, nem sok barátom van. És ez nem azért van mert egy taho vagyok, hanem mert a körülöttem lévők azok. Vagy nem ismerem őket, így nem tudom milyenek. Mindenki a saját világában él valaki boldogan, van aki nem. Ezen próbálnak változtatni azzal, hogy kikapcsolják az agyukat, és ha találkoznak beszélgetésre méltó emberekkel, akkor megnyilnak. Na mármost ha nincs egy ilyen ember sem, akkor van gáz. De szerencsére ez nem mondható el rólam.
Így tudom magyarázni BGy felvetését hogy füldugós embereket lát. Manapság mindenki távolság tartó a másikkal. Főleg városban. Faluban meg sok az alkoholista akikkel kár foglalkozni.
"Ne barátkozz rossz emberrel, csak mindig magadnál jobbal."- mindig ezt mondta nagymamám.
Az hogy valaki zenére fut, azt ezért teszi hogy legyen ami motiválja, mert az ingerek csak lefelé huzzák az embert, természetesen most magamrol kezdő futóról beszélek.
Tudom sokak szerint baromság amit beszélek/írok/, velük valszleg minden rendben van, velem korántsem. Sajnos kevés a szóra érdemes ember manapság. Lehet én élek rossz helyen.

ez az mp3 vs. csönd sága egy évvel ezelőtt már felborzolta a kedélyeket a blogon :o)

maradnék a füldugómentes futásnál (senki sem fut teljesen egyenletes tempóval, így a zene ritmusa idővel zavaró lehet - bár lötyögéshez teljesen jó, tempósabb futáshoz nem tudnám elképzelni).

A lényeg, hogy élvezd. A futás vagy bármilyen mozgás, szóljon rólad, csináld magadért és közben ne feletsd el jól érezni magad. Zenével vagy zene nélkül ? Ki nem szarja le? Én szeretek magam lenni a gondolataimmal, de futottam már zenére is. Tűzz ki magad elé reális célokat, de ne zakkanj bele, ha nem sikerül. Az odáig vezető út sokkal fontosabb. Szerintem például nem maratont futni a kemény, hanem mondjuk egy éven keresztül hétről-hétre készülni rá, akkor is, ha kurvára nincs hozzá kedved. Szóval a mégegyszer a lényeg: ÉLVEZD!!!

@Tréning Atya: Készülsz maratonra?

@BGy: a városban szerintem azért járnak füldugóval az emberek, mert pl. egy munkahely - otthon utazás ideje alatt meg lehet hallgatni 1-1,5 albumot. ezt a rengeteg időt valahogy ki kell tölteni, lehet zenét hallgatni, vagy olvasni.

nekem a zenére futást külön meg kellett tanulnom. eleinte nem tudtam összeegyeztetni a futásom és a zene különböző ritmusát.
de miután megszoktam, rájöttem, hogy sokkal jobb így, plusz energiát ad és jó kedvem lesz tőle.

@svrider AKA stig: nem távolságtól függ, több tényezős a dolog, általában kell 40-50 perc mire kitisztulnak a hétköznapi rohanás gondolatai a fejemből, utána tudok zavartalanul magamra és a környezetre figyelni. 10-12 km után jön el az a pont, amikor minden elkezd összeállni egy egésszé, mintha kívülről látnám magam, de közben érzem a lépéseimet, légzésemet, pulzust, az erdőt, leírhatatlan érzés. Meg nem tudnám mondani, hogy mekkora távokon tart, ha valami megzavar, kizökkenek, de utána már könnyebb újra elérni ezt az állapotot. Minél hosszabb a táv (30-40 terepen), annál nagyobb az esélyem a "flow"-ra. Imádom :-)

+1 fővel gyarapítom azok táborát, akik szerint mindenki úgy fusson, ahogy szeret. Szerintem sincs erre általános recept. És hogy ne tűzzünk ki célokat? Az viszont már elég nehéz. Szinte bármilyen tevékenységbe ha belekezdünk, célokat is tűzünk ki. Miért lenne ez másképp a futásnál?

Fussunk, fussunk! (Bázi, ~2 hete nem bírok eljutni futni. Hiányzik. Megőrülök. Felőlem zene is lehet...)

Mi ez a futónácizmus, fusson mindenki, ahogy jólesik, bazmeg (a Mayhem meg király!).

Óbazmeg, már megint ez a téma... Már a múltkor is leírtam: aki zenére fut, meg fog halni! Próbálja csak megcáfolni valaki!

@Lemúr Miki: A hosszutav.blog.hu/ -n a Kopaszi gát pályahosszúságáról írsz, de nem fogtam teljesen. Akkor most hány km-nek számoltál pontosan 1 kört? És azt hogy számolod? Amikor a kavicsos részről mész felfelé a rekortán irányába, akkor rögtön kimész rá, vagy átmész a hídon, és ott térsz csak rá a rekortánra?

teljesen mindegy, hogy az ember zenét hallgat-e, vagy sem. a mozgás maga már stresszoldó:)
én személy szerint nem szeretem mert a zene ritmusára koncentrálok közben és nem az egyenletes légzésre.

Jaj, a múltkor ezt már lemeccseltük: a zenére futók amatőrök, nem?

Én egyébként eleinte zene nélkül futottam. Akkor váltottam zenére, amikor azt vettem észre, hogy futás közben magamban énekelek. És akkor már inkább a zenekart hallgatom, mint saját magamat...

@Ted Striker: :DDD

@BGy: Reggel-este félórát metrózom. Egyedül. A föld alatt, ahol sötét van (olvasással nem akarom rontani a szemem) és mégcsak látnivaló sincs. Kifejezetten jólesik becsukni a szemem és a zenébe mélyülve pihenni. És nem mellesleg: nem hallom mások (sokszor) primitív beszélgetéseit.
(A múltkor pl egy 50esnek látszó pár üvöltözött egymással, mert a nő a férfi szerint kurva, a nő szerint csak szereti a szexet. A férfi pedig a nő szerint buzi, a férfi szerint csak biszex. Élmény volt hallgatni - sajnos pont otthon maradt a zeném)

Én ezt nem értem, nem mindegy, hogy zenével vagy zene nélkül? Ez valami magyar specialítás, vagy más országokban is megoszlik a futó, sportoló emberek tábora egy ilyen kis hülyeség miatt?
@tapirka1014:

Én zenével futok egyébként, sajnálni pedig ezért igazán nem kell, a Flow nem csak zene nélkül jön, elhiheted.

Célok nélkül pedig nem fut senki. Van olyan aki kimegy este és nem tudja mennyit szeretne futni? 30 percet, 30 kilit, valamit mindenki megcéloz, amúgy mi értelme lenne, vagy az első holtpontál megállok, azt vége?

Ez tényleg milyen már: fundamentalista elveket megfogalmazni és piedesztálra emelni a befelé fordulást... Kimondani wannabe-guru ítéleteket.

Egy szubjektíve jól megválasztott zene távtól függően másodperceket - perceket jelenthet, valami olyan energiákat mozgósít mint azok a törzsi rítusok aminek az extázis elérése volt a célja. Hogy kiben mi ez a nukleáris fűtőanyag az temperamentum és zenei szocializáció kérdése.
A ska zene lüktetése számomra különösen alkalmas rá, mert nem csak a ritmus hanem a dallam is előrevisz, valahogy annyi adrenalin van benne mint egy kézigránátnyi presszókávéban. És akkor a csupaszív szépség erejével ütő meditatívabb megoldásokról (Lizz Wright, Corinne Bailey Rae, Etta James, Raesoul klasszikusok) nem is beszéltünk. Persze ha fickósabb hangulaban vagyunk, AC / DC, Maiden is jöhet, vagy Danko Jones, de egyre inkább a széphangú lányok viszik a lábam...

A zenére futás igenis káros!!!! A FÜLEDNEK!!!
Egyébként pedig a Ted Striker-nek igaza van. Maximálisan.
és még egy...
Hamár sportpszihó az ürge, akkor azért vizsgálhatná annak a hatását is, hogy amiket kimond az okos kis fejéből (hamár annyi esze van, hogy kimondja), az az Ő tudományos nagyságát mennyiben igazolja (pláne a DELTA vagy SCIENCE magazin rádiós megfelelőjében). Illetve mekkora hatása van azokra akik esetlegnetalán zenére futnak-kocognak-joggingolnak.

VAGY ÍGY PRÓBÁLJA NÖVELNI A MEGCSAPPANT ÜGYFÉLKÖRT? :)))
( zenével futsz? akarsz beszélni róla???)

@szasza75: Nyeszlett nyunyi voltam tavaly, lassan kezdek újra beindulni, idén max. félmaraton. Egyszer talán összeszedem magam és nekimegyek a negyedik maratonnak is.

zene nelkul futok. neha viszek zenet. neha lassan futok de van, hogy megyek mint a tavirat, sot masnaposan is szoktam :)

Egyébként, tényleg üssetek meg, ha még egyszer hozzászólok a zenével vagy zene nélkül futás témakörhöz, mert az egész csak szájtépés.
FUSS, HALLGASS ZENÉT, BESZÉLGESS, LEGYÉL AZOKKAL AKIKET SZERETSZ, OLVASS, GONDOLKOZZ!!!
Ezek közül csináld legalább az egyiket!!!

Ha megy több egyszerre akkor BINGÓÓÓ

Blehh...sportszipológus...
Zenével futok, a kezdetek óta, lévén eléggé ingerszegény környezet a sokszor nyílegyenes töltés, ezenkívül segít kikapcsolni, lazítani, gondolkodni, ritmust tartani - érdekes viszont, hogy csak a trance-t (AVB:ASOT podcasts)kultiválom futás közben, egyébként jöhet bármi. két naponta futok, 10km-t, hétvégén kedvtől függően 10-15-20km-t, flow szokott lenni, zenéstől mindenestől.

vajon melyik májkrém lemezt tolta winkler?

@Ted Striker: Ahogy mondod.

Én nagyon sokáig zene nélkül futottam és jó volt. Aztán lett egy iPod, mert szeretem nézegetni azokat a szép grafikonokat a nikeplus-on. Azóta hallgatok zenét is. És ez is jó. Régi, kockásra hallgatott zenék jönnek be, mint pl. a Kiscsillag vagy VHK. Világzene, elektronikus zene, jazz nem működik, csak a jó, vadulós zenék.

A pszihó bácsinak ott nincs igaza, hogy van, hogy épp az nem kapcsol ki, ha az ember "önmagával van elfoglalva", az aktuális kis önstresszelő köreit futja, viszont egy jól megválasztott zene ki tudja húzni belőle.

Egyfelől teljesen felesleges arról a témáról beszélgetni, hogy futás zenével vagy zene nélkül.
FUTÁS! Ennyi!
Másfelől viszont sok jó kommentre adott alkalmat ez a poszt. Köszi Robi! Szívesen olvasok sporttársaim futási szokásairól.
Én 90%-ban zene nélkül futok. Nekem a flow is így jön, sokkal inkább el tudok így lazulni és befelé tudok figyelni.

Én zene nélkül futok általában, és szerintem igenis jót tesz az ön- és testképnek:

figyelni a lihegésed, a fáradtságod, a monoton kénszergondolataid(szóóójjon hangosan az ének...) mert sokszor jön egy pont, amikor hirtelen az egész helyrebillen: egy ilyen elfogadásszerű érzés hogy ez is TE vagy és mindezek a kellemetlenségek végső soron egészen természetes velejárói az életnek, ennek az élménynek a pozítív hatása sokszor PONT fordítottan arányos a az előtte átélt szenvedés mértékével ;) - bár ez lehet, hogy perverzió, mintha kalapáccsal ütnéd az ujjad mert milyen jó érzés amikor belefáradsz és már nem találod el ;)

Amikor zenére futok akkor viszont - és ez szerintem jó kompromisszum - nem "power" számokat hallgatok, hanem súlyos, mélyértelmű hosszú és általában klasszikus műveket amikbe próbálom beleélni magamat (a futás fizikai szenvedése jól átvihető a zenei tartalomra), ilyen ez ilyen empatikus jellegű gyakorlat, kb. a zeneirodalom összes Requiemje, szomorú végkifejletű operája stb. szerepel a repertoáromon - a futás valahogy annyi érzelmi többletet tud mozgósítani bennem, hogy néha egészen katartikus élményben van részem (pl. megkönnyezem az mp3-ban haldokló opera énekesnőt) - elég gázul hangzik, de összességében valahogy ezek is pozitív élményként jönnek le bennem végső értékelésként...

Hát jó kis kitárulkozás lett, de már nem törlöm, pedig most tiszta mazochistának jövök le ebből...

Szinte soha nem indulok zene nélkül futni, még versenyen sem (pluszsúly elhanyagolható, 1 db iPod nano hátul a derék fölötti zsebben, kábel a póló alatt fel, sapka pántján áthúzva és úgy a fülbe, hogy ne rángasson - bolondbiztos megoldás).

Számomra a zenére futás edzésmódszer. (Nem röhög, tényleg! :)
Bizonyára sokan futnak közületek iPod-Nike+ kombóval - na, keressetek rá az iTunesban a "Podrunner" nevű podcastra. Ezen hetente megjelenik egy-egy újabb mix, és a nagy truváj az, hogy már a címében benne van, hogy hány BPM-es a zene (na jó, nem zene; zaj), és azt tartja is végig. Átlagban kicsivel több mint egyórásak a mixek.
Tehát, amikor elmegyek edzeni - és nem váltogatni akarom az iramot, hanem egy konstans tempót akarok futni -, akkor már az edzés előtt percre meg tudom mondani, hogy az adott zenével milyen időt fogok futni. (Vagyis fordítva, inkább a célidőhöz választok zenét.)
Nagyon jól "egyben tart" az állandó ütem, a légzésem is nagyon könnyű ahhoz igazítani, úgyhogy az is szabályos marad (én amúgy rühellem a saját légzésem hallgatni futás közben).
Szóval, nekem bejött ez a módszer (bár sportpszichológusi szemmel nyilván egy lúzer vagyok - és még célokat is tűzök magam elé, uramisten, még a kikapcsolódásom is egy merő stressz...)

@szemet: hűű, szinte kedvet csináltál, hogy tegyek egy próbát valami fajsúlyosabb klasszikus darabbal. :) De félek, nekem is sírás lenne a vége. :)) Nem a túlzott átélés miatt, hanem mert a fent leírt maximális fegyelemhez szokottság után valószínűleg szétesnék ettől.
(De ígérem, beszámolok, ha kipróbáltam.)

ma ettem a vasmacskában hekket :) nem tartunk ott egy ilyen blogtalit? és én mehetek robesszal? :P

@BGy: "Nekem ez furcsa, mert az látszik rajtuk, hogy nem akarnak abba a pillanatnyi közösségbe tartozni, ahol éppen vannak."

Hidd el, BGy, ha nem csak "nyaralnál" Pesten, igen rövid idő alatt Te sem akarnál abba a közösségbe tartozni, amellyel akaratodon kívül meg kell osztanod a köztereket. ;) A fülhallgató-napszemüveg kombó még hagyján, de néha még egy hordozható gipszkarton kabin sem tűnne túlzásnak...

@T1GRIS: Megértelek.
Nekem a futással pont ezek az élmények a céljaim, nem a teljesítmény.
Cserébe nem is vagyok "jó" futó, a legjobb eredményem is csak egy 1:44-es félmaraton, ÉS még azt is inkább köszönhetem a biciklivel való közlekedésnek (amikor is sokszor rákényszerülök a maximum teljesítményre, hogy ne késsek el), mint a futó "edzés"-eimnek!
Szóval indokolt az ódzkodásod... ;)

@azilinha: nem kopaszi gát, érdi gát!

aki nem stresszel a munkában, az futhat zenével?

ahogy olvasom végig a kommenteket maga téma felvetése stresszt váltott ki a futók köréből. :/

Én zenére is futok meg nem is. Mindkettőnek van előnye és hátránya is. Ha párban futunk akkor nincs zene mert van társaság.
A zene viszont jó ritmust ad ha megfelelő a válogatás. Nekem pont akkor sikerült javítanom az időmön mikor zene nélküliség után újra zenére futottam.

Na és itt jön a célkitűzés. Szerintem igenis kell cél mert tényleg ez visz előre. De nem kell minden alkalommak a célt tartani. Én a heti három futásomból egynél próbálom a célom elérni a többit csak a társaság, helyszín vagy a szabadság miatt futom.

Minden alkalommal nem szükséges megszakadni mert akkor tényleg mókuskerékből mókuskerékbe megy az ember.

Nem tudom a pszichomókus úr mennyit sportol, de lehet ki kellene próbálnia. :D

@szemet: Ezt én is tapasztaltam. Volt amikor az utolsó 1-1,5 km-re pont a zene adta meg a plusz hangulatot ami kellett. Érdekes mert véletlen módban jönnek a zenék, de elmúlt 2 hétben kétszer is ugyanezt a felszabadító zenét hallottam a végső szakaszon amit még erőt adott és lelkesített.

Sziasztok! Ritkán tévedek ide, de ez egy olyan téma, amihez van hozzáfűznivalóm. Ugyan csak részben szól futásról, de sztem idevág. Júliai-Alpokban túráztam, már lefele jöttünk, 2200 m szinten voltunk túl. Megálltunk pihenni, ami után felállni is lehetetlen feladatnak tűnt, teljesen bemerevedtek a lábaim. Lassan bicegve indultam el (természetesen túrabottal mászom), és beraktam zenét, hátha segít. Segített. Kb egy perc múlva bot a kézben, és futottam (negyedórát kb, és utána, már zene nélkül is könnyebb volt gyalogolni). Szerintem eszméletlen mennyiségű energiát lehet meríteni egy-egy jó zenéből. (ez a Shamanic Tribes On Acid: The Hard, The Fast and The Acid című száma volt)

A zene az zene, a sport meg sport. Mindkettőt imádom, de ne keverjük a kettőt. Futás közben magadra figyelj, a tájra, a szervezeted jeleire, stb.
Nem kell oda zene, nekem legalábbis még soha nem hiányzott (igaz, nekem 5 percen belül megfájdul a fejem a fülestől...:-)
Btw, milyen már, amikor vki Mayhemre fut...az már nagyon súlyos, minden értelemben:-)))
A King's X már inkább okés:-)

@beszerző: a futás az futás, a tájnézegetés az tájnézegetés, a meditálás az meditálás.
ha futsz ne nézegesd a tájat, ne a szervezetedre figyelj, csak fuss...
ha nem ezt teszed, akkor jön a futórendőrség és kegyetlenül elkobozza a cipőd, a talpad elverik csalánnal, a futónadrágot a fejedre húzzák, az mp3 lejátszót feldugják a... füledbe.
ez egy komoly dolog. senki sem csinálhatja úgy ahogy jól esik, csak ahogy SZAKÉRTŐK megmondják.

a futóblog pólóra az kellet volna: fuss ahogy jól esik.

@rrroka: Ez a "fuss ahogy jól esik" nagyon tetszik komolyan. Javaslom a jövő évi póló szlogenjének és rrroka kollégát tessék felvenni a Nike kreatív osztályára!!!! :)

én is azok közé tartozom akik zene nélkül szeretnek futni. Szeretem hallani saját gondolataimat, a körülöttem lévő természetes hangokat. Szuper hobbi futó révén pár év kihagyás után kezdtem most újból kocogni és egyre jobban megy és jobban is élvezem:)
Mindenkinek jó futást, kocogást!

@Vasapu: Hahó!
Én szólítottalak meg Atád felé, amikor bringán elviharzottál mellettem. Csini a FOCUS-od... az enyém is pont így megy, de az 1.6 TDCI :)
Hogy sikrült a verseny?
Én nagy durván megborultam a legjobb számomban, a futásban. Most tudtam meg, hogy milyen kemény dolog maratont futni.

Ja, és a legrosszabb fajtából való vagyok, mert ha zene nélkül futok, akkor néha dúdolgatok.

@lorantka_a_gall: hamár hegymenet, ebből a legdurvább a "Zuhanás a csendbe" azon jelenete amikor a tudatalattiból előjön a "Brán görl in de ring"
www.youtube.com/watch?v=4338okAy54E

@rrroka: stressz az jöhet a distressz meg mehet (Selye), avagy Kölcsey nyomán szabadon:
Fuss, alkoss, gyarapíts, s a lelked fényre derül!

zenével vagy zene nélkül, tök mindegy
ha komolyabban fut az ember, résztávokat pl, akkor felesleges és zavaró a zene, mert akkor magára kell figyelnie

ha csak átmozgatja magát, akkor miért ne segíthetné benne valami jó kis playlist?

egyszer csináltam magamnak egy egy órás válogatást olyan zenékkel, amikre jó futni
addig is jól szórakoztam, amíg bíbelôdtem vele és futás közben is remek volt
de most már nem használnám

@xhege: köszi a beajánlást! :D

pajtikák! nem emlékszem ki ajánlotta fel nemrég a spár maraton mellé kapott 7 vagy 3,5 nevezését. akinek van meg tudna támogatni még eggyel a sajátom mellét? tesómat meg kisfiát is szeretnénk benevezni.

A tézis: Havonta legalább egyszer kell egy zene vs. nemzene téma, mert attól pörög a számláló. És tényleg. Néhány ordibáló még hiányzik pro és kontra, de az augusztusi adag letudva, pipa.

(Az "evangelizáló" pszichológust nem ismerem, az adást nem hallottam, de ha már a nevére visszaemlékezni is luxus, erős a gyanúm, hogy a mondanivaló is erősen meg lett szűrve, pedig akár érdekes gondolatai is lehettek...)

@lorantka_a_gall: ettől a számtól én is futnék :-)

@rrroka: Nekem van egy ingyen nevezésem, a haverok nem tolonganak érte, aki előbb ír, azé lesz. :)

@DaMartian: amatőr! ;)

@rrroka: Bár itt nincs ilyen opció, de ezt a kommentet LÁJKOLOM! Óóóórjási!!!! LOL!

Ez kb. olyan "angol tudósok bebizonyították" típusú dolog. Hozok neked 10 sportpszichológust, aki a postban elhangzottak ellenkezőjét támasztja alá mindenféle érvekkel.
Személy szerint osztom azok véleményét, akik azt mondják, hogy nem szabad általánosítani, mert a futás mindenkinek mást jelent és mást ad. Futottam már sokféleképpen sok helyen/tempóban, egyedül, csoportosan, zenével vagy csendben, el tudom dönteni mi jó nekem, ne egy pszichológus találja már ki mi jó nekem a futásban!
Én pl. szinte CSAK zenével futok (kivéve társaságban) Több okból: 1. imádom a zenét, de ritkán van lehetőségem úgy zenét hallgatni, hogy az nem háttérzaj. Mivel a futásra magára nem kell figyelni, egy hosszú távú, több órás futás tökéletesen alkalmas erre! És nem igaz, hogy emiatt ne tudnék kikapcsolni, engem épp ez kapcsol ki, ahogy mást a természet vagy a madárcsicsergés...
2. a zene gyakran segít a futásban is. Nem feltételenül a ritmusuk, hanem van néhány olyan szám, ami általam sem ismert tartalékokat hoz elő belőlem...
Az meg végképp baromság, hogy célokat kitűzni nem jó dolog! Már rég nem futnék, ha nem lenne mindig előttem egy cél, amit el akarok érni. Ez kinek x kiló fogyás, kinek y táv teljesítés, vagy egy gyorsabb verseny. Persze néha magamért meg a flow-ért is kimennék, de az biztos, hogy töredékét, mint így... Arról nem beszélve, hogy rengetegszer épp az segített túllendülni más jellegű (munka, magánélet) problémáimon, hogy a futásban sikerélményeket értem el egy teljesített céllal. Ettől nőtt az önfegyelmem, az önbizalmam, ráadásul az extra stressz helyett amit elvileg az úriember helyett okoz, épp levezette a máshonnan hozott feszültséget...
Szóval mindenki csinálja azt és úgy ahogy jól esik, ne engedjétek befolyásolni magatokat, főleg ne pszichomókusok által!

@DaMartian: Lájk!

Számomra egyedülálló élmény volt a Normafánál szitáló esőben tök egyedül futni ZENÉRE. Olyan szinten kikapcsolt, hogy az csuda!

@DaMartian: Korábban már belinkeltem egyszer, de megteszem újra. Nézzetek utána ennek a hölgynek, aki egy személyben cáfolja meg a pszichológus urat: Priscilla Welch

Én ugyan mindeddig zene nélkül nyomtam, úgy voltam vele, hogy zavarna a ritmus miegyéb. De ez a komolyzene téma most megfogott (lájkolom Wagner-t). Egy kis Rajna kincsére futni... ahhh... vagy egy kis Rózsalovag Strausstól... mmm... kiprószálom!
Korcsolyán viszont nem kísérletezem, mert kilapít valami autó... ott túlélési eszköz a fül, mint a bringán is.

Aki akar fusson zenével, de nekem csöndben jön be és aki nem próbálta, annak ajánlom. Nem azért, hogy "magaddal legyél", hanem éppen hogy te is megszünjél, magaddal se legyél. Amikor azt veszed észre, hogy robottá váltál. Rakja a lábad magát előre, és béke van.
Igen vagány érzés :).

@b p: Ezt az érzést ismerem, ezek szerint ez nem egyedi.
Mintha megszűnne az akaratlagosság érzése, "magától" mozognak a lábak, nekem is pont ilyen gondolataim támadnak: mint egy futásra teremtett tökéletesen összecsavarozott gép aminek nincs is más érdemleges választása, nincs döntési helyzetben, csak fut - és ez nem ijesztő vagy idegen érzés hanem egészen feldobódott, valószínűleg mosolygok is ilyenkor (vagy a gép mosolyog?;)

@szemet: talán ideillik: futo.blog.hu/2009/11/06/flow_10

@szemet: mindannyian gépek vagyunk... :)

Ezt az érzést az első maratonomon, '95-ben ismertem meg, és igen, ahogy az elején is írta valaki, kell hozzá a hosszú táv. Úgy szippantott be az út valahol Visegrád és Budapest között, hogy minden tér- és időérzékemet elvesztettem; balra Duna, jobbra hegy, én meg csak mentem előre. Belső gondolatok és külvilág nélkül. Először csőlátásom lett (de nem úgy, ahogy a vércukrod száll el :), aztán mintha az is megszűnt volna, csak a mozgás maradt. 1 kilométer, 2, 5, 10... észre sem vettem. Lassú tempóban futottam, és a világból ki tudtam volna szaladni ebben az állapotban.

Sikerült azóta is sokszor átélni, de úgy látszik, itt is az első a legemlékezetesebb. :)
(on-topik: zene nélkül futottam.)

@T1GRIS: tegnap két rövid flow-m is volt, a második a végén, szinte sajnáltam, hogy abba kell hagynom a futást... :)

@szasza75: olyannyira bringázgat és fut hogy Nagyatádon megnyerte a korosztályát 10:17-el, az első Ironman versenyén. Maratonon pedig 2:30-on belül tudott, de tavaly is 2:47-et futott Bp-en, és sok olimpiai bajnok felkészítésében segített. Abban lehet valami hogy az élsportolóknál fejben is nagyon rendben kell lenni, mert sokan emiatt nem tudják kihozni magukból a maximumot az adott versenyen.
Ha valaki zenével érzi jól magát az fusson azzal.
Viszont zene nélkül is ki lehet kapcsolni, néha jó hallgatni a csendet, másrészt jobban tud az ember saját magára és a környezetére figyelni.

@DaMartian: Lunar Elite cipőt nem tudod véletlenül hol lehet próbálni/kapni?

@szaszit: Spuri?

"Hogy például milyen elszomorító nézni a margitszigeti futókat: mindegyikné van legalább egy MP3 lejátszó vagy telefon, és többeket látni, amint futás közben meg is állnak telefonálni. Ergo még sportolás közben is sajnálják azt a fél órát-egy órát arra, hogy végre csak saját magukkal legyenek elfoglalva. További aggasztó hülyeség, mondta a sportszichológus, akinek a nevére sajnos nem emlékszem, mert az adásmenetet a stúdióban hagytam, szerkesztőnk, Zsiga Bea viszont tönkretette a telefonját, úgyhogy nem tudom megkérdezni, szóval további rémisztő hülyeség, hogy a hobbifutók célokat tűznek ki maguk elé, és a célok elérésével stresszelik magukat, ahelyett, hogy egyszerűen átadnák magukat a mozgás örömének, és végre kiszakadnának arra a kis időbe az átkozott, eredményorientált munkahelyi-családi taposómalomból."

Winkler jó érzékkel megírt eszmefuttatása iróniának indult, de ha nagyon magunkba nézünk, akkor a pszichológus által ecsetelt dolog - valljuk be - általában igaz.

Nem kevés egészséges önbizalom kell szerintem ahhoz, hogy a szigeten valaki egyáltalán merjen "csak úgy" futni - hogy közben egyáltalán nem érdekli hogy éppen milyen sebességgel vagy köridővel megy.
Magyarul engedd el magad. Lehet hogy ez neked a 6 perces km helyett 8, vagy 10 lesz, 5 helyett 6, de az is lehet, hogy éppen 4,5 helyett 3. Tök mindegy, csak "get a life!".

Persze az állandó agyalás, és egymáshoz méricskélés az egymáson taposós, teljesítményorientált világ hozadéka, és nem könnyű levetkőzni. Hasonló, de érzékletesebb példa, amikor valaki az ágyban is stopperrel méri a meneteket, és szögmérővel a pozíciókat.

Nyilvánvalóan a másik oldal is igaz lehet, pl. aki szereti annak akár tök jó lehet Iron Maidenre futni zuhogó esőben órákig (én is csináltam már). Összességében csak azt akartam megvilágítani, hogy kicsit disszonáns az, amikor valaki a zenével a többieket is kizárja maga körül, de még saját magát is saját magától.

Mondok egy példát:
Kijön valaki futni mittomén mennyit, és közben 1876. alkalommal meghallgatja az aktuális(a NEO főnöke szerint szabadon: "se nem ilyen se nem olyan se nem amolyan") kommersz zenét amit amúgy más helyen is 8765. alkalommal hallott. Őt se érdekli, de arra persze figyel hogy az ipod zsinórja (ami fehér) jól látszódjon, meg ilyen dolgok...

Na mindehgy, nem is tudom miért írtam ezt le, de lényeges volt 8)

@pRomptR9:

""Ne barátkozz rossz emberrel, csak mindig magadnál jobbal."- mindig ezt mondta nagymamám."

Aha, csak ha nekik is volt egy ilyen nagymamájuk, akkor pont senki nem fog barátkozni veled.

Szerintem mindenkitől lehet tanulni valamit.

@DaMartian: köszi, ott még nem néztem, az Arénában és az Alleeban nem volt csak azért kérdeztem hogy lehet-e egyáltalán kapni.

Az összes sportpszichomókusnak azt üzenem: BU-ZIK VAGY-TOK!
És az alábbi, megcáfolhatatlan, sorsszerű bizonyítékkal támasztom alá:
Ahogy elolvastam ezt a blogbejegyzést ami nem kicsit baszta fel az ideget bennem, megtaláltam hetekkel ezelőtt elveszett EMPÉ-HÁROM LE-JÁT-SZÓ-MAT, amely hiánya miatt AB-BA HAGY-TAM A FU-TÁST.
Teccikérteni???
Égi jel, minden gyökér mehet megcuclizni a macilacit mint gerillapók.
Én meg megyek futni ZE-NÉ-RE sallala. :-)

Tisztelt bárhogyan is futók!

Én vagyok az a bizonyos pszichomókus a Winklerék műsorából.
Balassa Levente a becsületes nevem, és őszintén örülök, hogy ennyi mindenkinek megmozgatta a fantáziáját a pénteken velem készült villám-riport.
Pár percben nem volt lehetőség aprólékosan kifejteni a nézeteimet arról, hogy miért lenne ragyogó alkalom elsajátítani az önmagunkkal egyedüllevést, a saját magunkban elmélyedést egy megbomlott, kizökkent (idézet Müller pétertől) világban a futás révén. Természetesen sok mindenre jó a futás, és sokféleképpen lehet űzni. (A Bécs-Budapest szupermaratonon '96-ban én is az üvöltő zenét nyomó kísérőautót használtam "doppingszerként" Tatáról kifelé a Gorba hegyen...)
Ahogyan célok nélküli élet sincs. Én arra utaltam a műsorban, hogy ne kergessünk még olyankor is teljesítmény-központú és túl merev célokat, amikor egyébként ellazulhatnánk, kikapcsolódhatnánk. Tudom (mert stresszkezelésben is igyekszem segíteni a modern kor emberét), hogy borzasztó nehéz megtanulni elengedni az önmagunkkal szembeni bármilyen elvárásokat, a néha őrjítően visszatérő rossz gondolatokat, és megengedni magunknak, hogy "csak úgy legyünk". Sétálás, futás, egy helyben ülés, festmények nézegetése, szeretkezés, vagy zenehallgatás közben...

Akit érdekel, annak szívesen segítek ebben. Nem pszicho-guruként, hanem (inkább buddhista, mintsem teljesítmény-központú) emberként, aki ebben a zűrös városban is nyitott a teljesebb életet kereső testvérei változási szándékára.

További flow-ban gazdag futást kívánok minden futótársamnak!
(Mivel elfoglaltságaim miatt a blog nem az én műfajom, ezért e-mailen írhattok, de ezt is inkább azért ajánlom fel, hogy egyeztessünk a csoportos személyes találkozásra időpontokat, és nem ígérem, hogy gyorsan fogok tudni válaszolni a levelekre. levente.balassa@gmail.com)

@WITCH: "Nem kevés egészséges önbizalom kell szerintem ahhoz, hogy a szigeten valaki egyáltalán merjen "csak úgy" futni - hogy közben egyáltalán nem érdekli hogy éppen milyen sebességgel vagy köridővel megy. (...)
Persze az állandó agyalás, és egymáshoz méricskélés az egymáson taposós, teljesítményorientált világ hozadéka"

- Hát, én meg azt tapasztalom hétről hétre, hogy épp a margitszigeti futópálya az, ahová ez az egymáshoz méricskélős világ egyáltalán nem szűrődik be. Fene tudja, engem még egyszer sem akartak ott "versenyre" kihívni, úgy, ahogy pl. a közutakon, pedig több mint egy évtizede futok ott. És akárhány kezdőt csábítottam ki eddig a szigetre, egyiket sem érte semmilyen atrocitás, gúnyos beszólás etc., akármilyen lassan is futott. (Talán mert nekem sem jutna soha eszembe, hogy egy látványosan kezdő mellett elfutva ne arra gondoljak, hogy milyen jó, hogy vele is eggyel szaporodott a futók közössége, és hajrá, neaddfelcsakígytovább.)

"kicsit disszonáns az, amikor valaki a zenével a többieket is kizárja maga körül"

- Pedig megkerülhetetlen tény, hogy a futás (az edzés) jellemzően egyéni sportág. Ha társaságban fut az ember, akkor nyilván nem zenél közben. Amúgy fentebb számos ellenpéldát találsz, hogy ki miért fut zenével, és legkevésbé sem az izoláció a szempont.

"Őt se érdekli, de arra persze figyel hogy az ipod zsinórja (ami fehér) jól látszódjon"

- Huhh... ez már tényleg kemény.
Figyu, az nem lehetséges, hogy éppen BENNED munkál túlzottan is ez a fennen átkozott "egymáshoz méricskélős" világ...?
(no offense)

@zen39:

"Tudom (mert stresszkezelésben is igyekszem segíteni a modern kor emberét), hogy borzasztó nehéz megtanulni elengedni az önmagunkkal szembeni bármilyen elvárásokat, a néha őrjítően visszatérő rossz gondolatokat, és megengedni magunknak, hogy "csak úgy legyünk"

Tökéletesen megfogalmaztad.

Ez kb az a dolog, mint amikor az anyukának elmagyarázzák, hogy nem az a lényeg hogy a gyerekből minden suliban kitapossák a legjobb jegyet, és magoltassák, hanem hosszú távon inkább az a cél, hogy a gyerek kapjon lehetőségeket arra már kis korától hogy kiderüljön mi érdekli, és azzal tudjon jóval többet foglalkozni.

Ezt látszólag meg is érti.

De bármi veszély felmerül, görcsösen kapaszkodik a "gyerek minden tárgyból kapjon jó jegyet", meg a pontok, a felvételi... mantrához.

És mi a vége ennek? 20 év múlva megkapjuk a friss diplomás - ilyen szellemben nevelt - gyereket, és a mondjuk 200 jelentkező közül pl. pislogva próbálunk kiválasztani valakit aki talán alkalmas is lehet egy munkára. És jó ha a 200-ból 3 van olyan amilyennek kb 150-nek kellene lennie.

De olyan amilyennek a 200-ból 5-nek kellene lennie, egy darab nincs.

Sok ember a futással is úgy van, ipod a fülbe, hosszú ideig vacilál hogy milyen cuccot vegyen meg futáshoz, stresszelve hogy mennyi km jön össze a héten, ha nem zenét hallgat akkor folyamatosan telefonál, a kettő között fél percet nem ad magának.

Érdemes szétnézni mennyien nem hajlandók a saját életükben és környezetükben részt venni, vagy elfogadni.

Állandó telefonálás, zene, tv, tádió hallgatással állandó zajfüggönyt raksz magadnak magad elé, sokan a kaját is elutasítják. A fiatalok jelentős része vagy anorexiás, vagy erősen túlsúlyos, akik meg nem azok egy része pedig ez a "nem veszek tudomást a világról" + teljesítményorientált kombináció.

Most kicsit sarkítok, de elég jól látható hogy az emberek rettenetesen nehezen engedik el a rájuk zúduló teljesítménykényszert.

Mondok egy példát: ok, legyen olyan célod hogy 20 perc alá menj egy szigetkörön, mert nem bírsz magaddal, meg az elvárásokkal.

Rendben - hajtsál.

DE

Akkor viszont legyen olyan amikor elmész fél napra gombázni, meg mókusokat nézni, vagy montizni csigasebességgel, esetleg meditálsz a fűben.

Mert ugyanis az nem igazán működik, hogy a melóban is tapos valaki és az (elméletileg kikapcsolódásképpen űzött) futáson is.

Persze nyilvánvalóan maga a fizikai aktivitás alapban is stresszoldó, de azért az még nem minden.

Hozzáteszem szerintem nem az számít mennyi stresszt kapsz be, hanem az, hogy az adott mennyiséget hogyan interpretálod, vagy dolgozod fel.

Ja, igen és el kell dönteni mi a cél. Mert szerintem az, ha valaki szimplán valaki le akar fogyni az egy rossz cél. A cél inkább legyen az, hogy egészségesen éljen nagyon sokáig, boldogan, és erősen.

Aztán hogy ez addicionálisan a fogyást is magával hozza, az lehetséges, de ne ez legyen a cél.

Miért nem?

Mert rettenetesen rossz módszerekkel is garantáltan lehet fogyni.

Most mondok egyet: napi 2 szelet rántotthússal (magában) és másfél liter (vagy bármennyi) vízzel garantáltan fogyni fogsz.

Sokat. Sőt, ha kicsit hosszabb ideig csinálod akkor nagyon sokat. Csak éppen nem lesz EGÉSZSÉGES ahogyan lefogysz. Mert mondjuk a nulla C vitamin miatt skorbutot kapsz, stb.. :) Recsken is fogyott mindenki, de nem mondanám a dolgot helyesnek.

@rrroka:

"a futóblog pólóra az kellet volna: fuss ahogy jól esik."

A kis marketinges.. Teljesen igazad van.

Esetleg: "csak fuss!" :)

Szóval csak fussatok.

Ja még egy dolog :) :

Első időben azért jó csendben futni, mert mindenkinek más a biomechanikája, és ha figyelsz arra hogy relatíve minél csendesebben fuss, az elég jól tud működni olyan téren hogy kevesebb energiaveszteséggel fogsz majd mozogni, és jóval kevésbé terheled feleslegesen az olyan testrészeidet amit nem kellene. Ha ilyenkor ordít a füledbe pl. a Metallica 'Ain't my Bich' opusza, akkor viszont jó eséllyel nem hallod a lépéseid zaját.

Szerintem egyébként hálás téma ez a zene/nem zene post, mert kimondottan kommentgeneráló hatású. :)

én ehhez a témához nem tudok többet hozzátenni, de ha lenne rajta diszlájk gomb, most nyomnám meg.

Ha még olvassa valaki a hozzászólásokat, nekem lenne egy kérdésem a kütyükkel futókhoz. Hova teszitek a technikát?
Én 1-2x már vittem magammal telefont, de főleg így nyáron minden átizzad rajtam. Nadrágzseb, kulacsöv zsebe, stb. Mintha leönteném magam vizzel. Néztem karra erősíthető tokot is, de nem volt zárható,hogy a madzag kijöhessen, így a pára viszont bemehet.
Vízálló telefon/lejátszó a megoldás?

@Sekiwake: Én a dzseki zsebébe teszem, illetve van egy armbandom, ami teljesen megfelel a célnak.
De nem értem, milyen zárható? milyen pára?

Nekem ilyen van (szolid világosszürke-rózsaszín színben):
www.caselogic.com/true_sport_universal_armband/product_detail/index.cfm?modelid=108940&productid=1286757
A vezetéket ki lehet vezetni alul, vagy felül. És van rajta egy plusz zseb, én oda szoktam tenni a kulcsot.

@Mylady: Ja, én nem telefonnal futok, hanem van egy mp4-em
olyasmi, min a nano, csak kisebb (és sokkal olcsóbb)

@Sekiwake: nekem ilyen van:
www.mountex.hu/termek/10109-143-0

ebbe teszem a telefon, zsepit, legújabban pedig a gps vevőt.
a kütyük bluetooth-osak - fülhallgató is - , így nincs gond a zsinórral.
de szerintem a cipzár végénél ki lehetne vezetni a zsinórt.

Nem is tudtam hogy jófej trollok is vannak : )
@WITCH: nem iPod fülessel futok, mert kiesik a fülemből, de fehér a zsinórja...akkor most gáz vagyok? : )

@T1GRIS: Like like like - mostmár tényleg be kéne vezetni ezt a fránya gombot : )

@Sekiwake: Millió megoldás van... Nekem olyan ruháim vannak döntően, amikben van kifejezetten iPod zseb. Ha mégsem az mp3/4 lejátszók ma már annyira aprók, hogy még a versenynacik zsepis zsebébe is beleférnek. Ha meg egyáltalán nincs zseb, akkor karpánt magyarul armband... De egy-egy rövidebb futásnál még az is belefér nekem, hogy fogom (csak ettől megszakadt már pár fülesemben a kontakt) Nekem amúgy a kütyü elrakásánál nagyobb gondot szokott okozni a csapkodó zsinór (főleg nyáron amikor csak egy réteg van rajtam és a póló alatt hozzám ragad, ezért igyekszem mostanában olyan szerkókat beszerezni, amiknek a nyakánál van rögzítő-fül (pl. Futóblog póló : )

@Mylady: Köszi a választ és a tippet. Te komolyan dzsekiben futsz ilyenkor??
Rajtam 1 póló 1 gatya, 2 zokni és cipő van...
Ezeket kb 1 óra után úgy átizzadom, mintha leönteném őket vízzel. A könyökömről és fülcimpáról is csöpög. Te nem verejtékezel 30 fokban futva? :-)

@effe: Köszi ezt a tippet is, megnézem. Bár lehet, hogy a kulacsövemmel nem kompatibilis.

@Sekiwake: Amikor meleg van, akkor nem kell dzseki nekem sem. Azért volt ott az "illetve van egy armbandom" :P
Mert nyáron ez a két verzió van. Ha hűvös van, dzseki, ha meleg van: póló.

De egyébként nem, én nem verejtékezem 30 fokban futva sem. Tudod, a nők ilyen dolgokat nem csinálnak :)))

@DaMartian: A kérdésem inkább az izzadság elleni védekezésről szólt. Szoktam magammal vinni pár papírzsebkendőt is, de fél óra után már szétmállanak a futógatyám zsebében, olyan nedvesek.

@Mylady: Értem már, egy úrinő nem izzad :-) (Egyébként a nőknek ha jól tudom sokkal kevesebb izzadságmirigyük van, mint a férfiaknak...)
Az armbandodat hol veted? Tegnap rákerestem, de magyar árusítóhelyet nem találtam.

@Sekiwake: A media marktban, úgy 2-3 éve. Akkor rengeteg fajta volt.

Ha konkrétan ilyet keresel, mint ami nekem van, akkor a cég honlapját ajánlom, van boltkereső:
www.caselogic.hu/

szerintem saját boltjuk nem nagyon van, de rengeteg helyen lehet találkozni velük (pl a hiperekben is)

@Sekiwake: A kifejezetten iPodnak tervezett zsebek és a jobbféle (pl. Nike) Armbandok éppen ebből kifolyólag vízhatlanok... Az igaz viszont, hogy ami szilikon előlapos, az párásodhat... Nekem viszont nem nagyon van gondom ezzel. Bár az iPod, iPhone nem vízálló, de mivel elég fixen össze van rakva, és nem nagyon van rajtuk gomb, így azt a kevés nedvességet, amit az izzadtság miatt kapnak, azt bírják...bár olyan már volt, hogy a Click-Wheel vagy az érintőképernyő futás után percekig nem működött a melegben, mert úgy izzadtam, hogy folyamatosan nedves volt az ujjam, és mivel a ruhám is, így hiába törölgettem... : )

Látom, ti is ismeritek azt a klasszikus illemtani mondást, hogy: A ló izzad, a férfi verejtékezik, a nő felhevül. ;)

@Mylady: @DaMartian: Köszönöm a tippeket, már körvonalazódik, mi lehetne a megoldás. Ma este olyan futás tervezek, amire kellene mobilt vinni, hátha szükséges lesz egy kimentés a szorult helyzetből. Egylőre marad a zippelhető (szép szó!) zacskó.

@szemet: Ez gyönyörű, megjegyzem!!!

@Sekiwake: Armband+víz-por-ütésálló mobil :) vagy simán mobil a zsebbe, tatyóba, ami épp van
Armband caselogic, a fukar áruházból

Nylonman:Hahó! Jólesett a bíztatás, remélem Neked se vette el a futás a kedvedet. Egy kicsit mindenki megburult aznap. Ez ilyen :-))

@Bozót: Köszi neked is az öteletet. Bevallom, a fukar áruházban sosem kerestem volna. Nálunk falun olyan nincs, de majd megnézem ott, ahova hülyék járnak. Vagy mi :-)

@Sekiwake: Nálunk falun sincs, ha ez megnyugtat :) De néztem sportboltban (az sincs, Pesten néztem) és kiborultam az árától. Ez itt rossz duma, de nem fizetek egy pipácskáért dupla árat :P

@Bozót: Én eddig a "sportóriásban" néztem, és hanyattestem az árától. A pipásat meg sem merem nézni.
(Tegnap úgy futottam, hogy a technikát betettem egy zippelt zacsiba, és a csomagot be a gatyámba a másik csomag mellé :-) nem volt túl kényelmes....)

@Sekiwake: ez az igazi telefonszeksz :-)

@RoadRunner: ja, itt is köszönöm szépen a nevezést, mégegyszer! :)

@Ted Striker:
"Zuzuval társalogni olyan volt, mint sajtreszelővel rejszolni: enyhén szórakoztató, de leginkább fájdalmas."

@Sekiwake: Bekele... híííj...bekaphatja! : )

@DaMartian: Hejj, amit most ide kéne írnom, azt kimoderálnák :-)))))

@Sekiwake: elmosogatni! :-)))

@Sekiwake: "Sráckorunkban gusztustalansági versenyeket rendeztünk. Kiköhögtem..."

@Nylonman: "mire ő: kezdőtől nem rossz... és elővett egy szívószálat.."

Disco Express-re biztos szabad futni :-)

Booty time, Booty time, Across the USA...

Hehe, mp4 lejátszón videót nézve szokott valaki futni?

@Sekiwake: Persze. Nekik készítik az "ablakos" armbandokat :)))

@DaMartian: Egyábként a Nike-nak van valami vízhatlan megoldása zsepi, kulcs, ilyesmik tárolására, mert eddig akármit próbáltam mindenben 5 perc alatt szétáztak a zsepijeim futás közben. (elég izzadós vagyok) És nagyon szokott hiányozni futás közben egy-egy száraz zsepi.
Nike store-on nézegettem, de nem láttam semmit. Ami egyébként is bugos, mert a store.nike.com alapból a store.nike.com/emea/en_emea/ -ra irányítana ami nem létezik (laglábbis a böngésző/oprendszer beállításaim alapján engem oda irányít). Ezért kézzel kell /hu/en_gb/ -re átírni, hogy menjen.

@Mylady: Tudom, hogy nem tudod, de a caselogic-os armband ránézésre mennyire tűnik vízállónak a kéz oldaláról? :) A képek alapján egész jónak tűnik.

Textilzsepi nem megoldás?

Ha már vágyálmok: pulzusmérős-csuklópántos futóórát szeretnék. Mérném a pulzusomat, a köridőket, de nem akarok övet a mellkasomra.

@vora: A textil is szétázik, csak nem málik darabokra. :)
Csuklópántos pulzusmérőt még kaphatsz ha túrodkicsit a netet, de én annyira nem akarnék, mert a pontossága elmarad a mellkaspántosokétól, már a mérési technológiából adódóan is. (szerintem)
pl: www.beurer.com/web/en/product/heart_rate_monitors/heart_rate_monitors/detail.php?pk=31&id=1272&bek=85&bct=%26nbsp;%26gt;%26nbsp;product+details%26nbsp;%26gt;%26nbsp;PM110

@vora: Sajnos ha olyan pulzusadatot szeretnél, ami használható is, akkor el kell viselni a pántot...
@1stvan: nem bugos a nikestore, csak gondolom érzékeli melyik régióból csatlakozol fel (vagy az elején Te adtad meg) azért lépett az általad írt oldalra. Az emea rövidítés a mi területünket jelenti, az első e betű Európára utal, a perjel utáni en meg arra, hogy angol nyelv van beállítva. Tehát nem kell manuálisan átírkálnod, teljesen jó úgy!
Az iPod armband-ek vízhatlanok, a sima kütyütartókat még nem vizsgáltam meg, mert nem használom őket, de szerintem elvben azok is (nem véletlenül drágább, mint a fukarboltos és társai ahogy itt valaki fentebb már emlegette...) Könnyen ellenőrizhető, ha kinyitod és belenézel. Ha a belseje sima, akkor vízálló, ugyanis az ilyen cuccokat belülről fóliázzák le.
Amúgy rengeteg olyan ruházatunk is van, aminek a kis zippes zsebe is vízhatlan. Azok a textilek, amiken rajta van a Nike+ kompatibilis jelzés és van zsebük, azok rendre ilyenek, mert muszáj, hogy az iPod védve legyen! Sajna ezek a termékek általában a magasabb árkategóriában vannak (például ezért a plusz "tudásért")

@1stvan: az Explorerrel van valami gubanc, abban nekem sem nyílik meg. Google Chrome-mal semmi gáz.
Kütyütartó ügyben Spurit tudom ajánlani, de mérget nem vennék rá...

@1stvan: köszi, jó tudni, hogy van. Bár nekem ijesztő a külleme, és a fél kezem befedi.

@DaMartian: köszi. Kár, hogy nem pontosak ezek, csak abból indultam ki, hogy a dokik is csuklón mérnek pulzust.

Ha valaki mégis feltalálná a pontos pulzusadatot mérő csukló-pulzusmérőt, én lennék az első vevője :o)

@vora: én is szeretnék csuklópántosat, mert a mellkaspánt nekem véresre dörzsöli a bőrömet (teljesen mindegy, mennyire húzom meg, mindig sebes leszek tőle, már nem is használom)

@1stvan: Szerintem teljesen vízálló

Eleve elég vastag anyag. A hátoldala elég vastag és olyan szivacshurkák vannak rajta (félcentisek), mint a modernebb hátizsákokon, amiket úgy hirdetnek, hogy nem izzad a hátadra, mert jár a hurkák között a levegő.
Utána jön egy zseb, az armband teljes méretében, amibe én 2 db papírzsebkendőt és a kulcsomat szoktam beletuszkolni (a múltkor linkelt képen pénz és bankkártya van benne), utána egy vastag válaszfal, ami önmagában is nehezen átázónak tűnik.
Utána van mégegy zseb (én nem használom, mert nem felülről, hanem oldalról van nyitva és félek, hogy kihullik belőle a cucc, de zsepi simán fér bele vagy kettő) és csak utána jön a kütyü. A kettő között szellőzős a válaszfal.

Szóval szerintem nagyjából lehetetlen a hátoldala felől átáztatni.
Mondjuk én eleve a póló ujjára szoktam felrakni, persze aki ujjatlanban fut, annak ez nem megoldás.

Szerintem simán megéri, én kb két éve vettem, kb 1,5-2 ezerért, annyit simán ér.

(Remélem, érthető voltam.)

na

@1stvan: Nekem is ilyen van a 3G ipodomhoz, ugyan ezek a fícsörök vannak hozzá, de ha izzadós a karod is, akkor nem garantált a zsepi szárazon maradása. Tapasztatlat: előfordul, hogy még az ipod is nedves futás végén, ÁM!!! az átlátszó szilikonon keresztül simán működik az ipod tapizása ( több más gyártó szilikonjaival ellentétben!!!). Nagyon jó vételnek tartom egyébként. Én is a fukarban vettem.

@1stvan: Szívesen :)
Amikor én vettem, nem dobozban volt, hanem egy szimpla kartonpapírra erősítve, jó alaposan meg lehetett vizsgálni. Én még a lejátszót és a telefont is belepróbáltam, biztos ami biztos :)

@tapirka1014: akkor mi van ha vkinek a flowhoz hozzátartozik a zene? én eléggé ilyen vagyok (hm pedig amúgy nem jellemző h gyakran hallgatnék zenét de mégis, mind1, ez a gének miatt van.. :D )

amúgy nem futok mp3-mal.

Lehet hogy én vagyok túl teátrális, de mit csináljak, imádom a filmeket. Ott egy egy jól sikerült jelenet hangulatát elég komolyan erősíti a zene. A való életben az a baj, hogy bármilyen pillanatot élsz át, nincs meg ez az aláfestés, akár heroikus, akár romantikus, akár vicces vagy éppen ijesztő az adott helyzet. Ha egy jó zenét hallgatok futás közben, attól úgy tudom érezni, hogy épp egy verseny közepén vagyok (tökegyedül hajnalban az üres Szigeten) vagy egy homokos tengerparton futok 30 fokban (tél közepén nyakig beöltözve). Ez időnként rengeteget segít...

@Bollockbuster: ezt most olvasom. olyan igazad van ebben: "Egy szubjektíve jól megválasztott zene távtól függően másodperceket - perceket jelenthet, valami olyan energiákat mozgósít mint azok a törzsi rítusok aminek az extázis elérése volt a célja." nagyon szépen leírtad! (viszont, ehhez nem kell mp3... elég ha a fejedben van!)

@WITCH: "Nem kevés egészséges önbizalom kell szerintem ahhoz, hogy a szigeten valaki egyáltalán merjen "csak úgy" futni - hogy közben egyáltalán nem érdekli hogy éppen milyen sebességgel vagy köridővel megy." ... aha igen. én mertem 8:00-n kívüli tempóval is menni mert éppen olyan alacsony pulzussal akartam edzeni. a köridőt csak utólag nézegettem. senki nem harapta le fejem :o)

Én mostanában füles azaz zene nélkül futok és jobban bíom a távokat, mint eddig. Valahogy nem érzek rá késztetést hogy siessek és megtaláltam a saját tempómat.