Ultrabalaton másodszor
2011.06.29. 00:08 angelday
Bar Soma valamikor hajnali 4 óra után kopogtat a kocsi ablakán. Először nem értem mi van, aztán hirtelen eszembe jut minden. A fülemből két fehér drót lóg ki, abból maximális hangerőn harsog Eddie Vedder, hogy elnyomja a hátsó ülésen elképesztő ritmusban horkoló Pálinkás "Juan" János öntudatlan hangját. A nap éppen most kel fel, már pirkad.
Kirántom a fülemből a fejhallgatót, kikászálódom az autóból. Soma feje piros, ma már másodszor látom ilyennek, mindig előttem fejezi be a saját távját. Átnyújtom neki gyorsan a kulcsot és a forgalmit, aztán a frissítőponthoz botorkálok.
A parkoló, ahova két órával ezelőtt érkeztünk meg Juannal egészen elnéptelenedett. Már nem tudom, hogyan voltam képes Siófokról autóval átvezetni Balatonakarattyáig. Arra még emlékszem, hogy Kőszegi Dani örömködik, hogy fejlámpával "(bazmeg) 5 perces kiliket futottam (gecijóvolt)", aztán Jónás "DaMartian" Gyulára várunk a siófoki ponton, végül elhelyezkedünk a kocsiban. A kómában még egy gondolatom volt: Akarattya. Most. Aztán jött Eddie Vedder.
A hajnali hidegben néhányan ücsörögnek fázósan a műanyag asztalnál, egy széken Bakos "bitliszbá" Gábor. Feje teljesen elnyűtt az egész napos terheléstől, szerintem már hányt is. Kis kólát kér magának, aztán kérdi, hogy indulhatunk-e. Együtt futunk, ő DaMartiannal párosban akarja végigfutni a 212 km-es távot, ez fejenként 106 km, azaz két és fél maratonnyi táv egy hosszú napra. A változatosság kedvéért kerékpároznak, amíg a másik fut. Őrültség.
Magamhoz veszek egy kis hideg vizet, meg egy darab banánt. Elindulunk. Bitliszbá szerint egy alattomos, hosszú lejtővel indul ez a szakasz Akarattyán.
6 perces tempóban futunk, menet közben szedem össze magam, pakolok a zsebeimbe, próbálok futás közben inni. Szokatlanul korán van, egyedül haladunk előrefelé. Másfél kilométer után feltűnik az első futó, szlovén lehet. Bitliszbá odakiált neki, "hajráhajrá", a fickó csak biccent, lehagyjuk. A következő egy középkorú nő, sétál, mellette a biciklis kísérője. Bitliszbától megtudom, hogy egyéniben indult, nem csoda, hogy hajnali 5-kor már nem tud folyamatosan futni.
Bitliszbá láthatóan mindenkit személyesen ismer, ahogy lehagyjuk őket, biztatóan szól oda nekik, "jól nyomod, hajrá". Gyorsan rájövök, hogy a magam kis hajnali fél ötös vállalása mennyire csirke a teljes mezőny egyedi teljesítményeit tekintve. (Tulajdonképpen örülhetek, hogy nem küldenek haza.) Ahogy haladunk zihálva tovább, hirtelen nem érzem szenvedésnek az egészet, lassan megváltozik körülöttem a világ.
Hosszú nap áll mögöttünk, 12:00-kor startoltak el a csapatok Tihanyból, azóta folyamatosan haladunk a frissítőpontok között. Ahogy futok, rájövök, hogy a Balatont körbefutni egy módon lehet: méterről-méterre.
Erős trivialitásnak tűnik, de ott lenni és haladni méterről-méterre egészen más dolog. Ahogy Grand Slamet is game-ről game-re lehet csak megnyerni, ugyanúgy a Balaton körbefutása is hasonló: minden métert le kell futni, nem lehet megspórolni egyetlen utcát, vagy kanyart sem. Ez akkor különösen szembeötlő, amikor az ember maga is fut, és részesévé válik az útnak.
Valahol ezt az élményt adja az Ultrabalaton, illetve a csapatét, mert kell egy csapat, kell, aki teljesíti a távot. Végül mindig összejön valahogy.
Csak azt tudom mondani, mint tavaly: rám futóverseny még nem volt így hatással.
Függöny.
10 komment · 1 trackback
Címkék: videó élménybeszámoló ultrabalaton 2011
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Trackbackek, pingbackek:
Trackback: XIX. század = XXI. század 2011.06.29. 14:00:35
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
BGy · http://babosi.blog.hu 2011.06.29. 09:21:42
pantomimes · http://ennyirefutja.blog.hu/ 2011.06.29. 10:10:42
MrCain 2011.06.29. 12:55:56
Sekiwake · http://ennyirefutja.blog.hu 2011.06.29. 22:03:16
Én kb egy félmaratont futottam éjfél körül kezdve. Nem éreztem, hogy gond lenne felpörögni. Azt gondolom hajnal 3-4 körül nehezebb lett volna....
bitliszbá 2011.07.04. 15:15:44
jobbláb-balláb-jobbláb-balláb csak el ne tévesszem..és még egy szakasz. jobbláb-balláb.
2011.07.04. 15:20:16
jövőre már egyedül? : )
pannonfunk 2011.07.04. 15:27:35
Bal lában a jobb után.
Jobb lábam a bal után.
De jó, hogy nincs három lábam.
Össze-vissza kuszálnám
bitliszbá 2011.07.04. 15:32:11
@pannonfunk: amit leírtam, az a Józsival való futásom volt kb. Ennyire bonyolult versikét 2 db lefutott maratonnyi és kb 90km biciklis táv után meg se tudtam volna jegyezni. :)
azilinha · http://futobarom.blog.hu/ 2011.07.06. 09:43:00
Próbáltad már a Futócuccokat?
Feedek
- RSS 2.0
bejegyzések, kommentek - Atom
bejegyzések, kommentek
