A hónap futóblogja: Hosszútáv blog
2012.03.26. 11:18 mgergoo
A futóblogok bejárása során hamar megtalálhatjuk a Hosszútáv blogot, Lemúr Miki és rrroka páros blogját. Ebben az interjúban őket kérdeztem, a kezdetekről, futásról, célokról.
Futóblog: Hogyan találkoztatok, hogyan alakult ez a páros blog?
LM: Ha jól emlékszem, Rrróka a korábbi blogom kapcsán talált rám, ahol a futásról is írtam. Először közös edzést javasolt, de már akkor sejtettem, hogy többet akar. Így is lett, nemsokára előhozakodott azzal, hogy nem írhatnánk-e együtt a Hosszútáv blogot. Mit mondhattam volna? Erősebb volt nálam, és tudta, hol lakom. Az együttműködést azóta sem bántam meg, az írásaink minősége közti kontraszt csak még jobban kiemeli a posztjaim értékét.
R: A Futóblog kommentjeiben beszéltük meg, hogy futunk együtt. Láttam a Hosszútáv blogját, láttam, hogy jól fut, kiderült, hogy 5 perc futásra lakunk egymástól. Lemúr Miki egyébként iszonyat jó stílusban írt a Hosszútávon, én is edzésnaplóztam az edzesonline.hu-n, gondoltam, jól kijönnénk egy blogban is. Próbálom felvenni a ritmust, és elnézem neki, hogy ilyen szemtelen, mégiscsak ő az öregebb. Öt nappal.
FB: Mióta blogoltok, miért kezdtetek blogolni?
LM: A Hosszútáv blogon az első bejegyzés 2009. szeptemberében született "15 km futás" címmel. Már nem emlékszem, miről szólt. Egyébként kizárólag saját célra, egyfajta edzésnaplóként kezdtem írni, nem számítottam rá, hogy más is olvasni fogja.
R: Én először kezdő fejlesztőként a Freeblogon gyűjtöttem össze hasznos infókat, amiket folyton elfeljtettem, aztán amikor az esküvőnket szerveztük (nem Lemúr Mikivel...), a 321igen.blog.hu címmel írtam le, milyen az, ha nem csak sodródik egy férfi az előkészületek során. Ez egyfajta középsúlyos ego- és grafománia lehet.
FB: Milyen futómúltatok van? Hogy kerültetek a futásba?
LM: Annak idején többek között testnevelésből érettségiztem, ami nem csak amiatt volt jó, mert így nem kellett valami más tantárgyból, hanem azért is, mert esténként rendszeresen le tudtam lépni otthonról. Elég volt egy tornacipő (pontosabban kettő), a szüleim simán bevették, hogy az érettségire készülök. Arra azért vigyáztam, hogy mindig meglegyen az öt-hat kör. Igaz, nem a stadionban és nem futás.
A sikeres érettségi után megszakadt az atlétakarrierem, majd jóval később, 2007-ben egyszer csak bekattant, hogy kezdjek el futni. Egyrészt tetszett, hogy nem függök másoktól, nem kell egyeztetni egy csapattal, csak kilépek az ajtón, és már sportolok is.
Másrészt mély benyomást tett rám egy interjú, amit a humán genomtérképet készítő kutatócsoport egy magyar tagjával olvastam. Azt nyilatkozta, hogy nagyon megfeszített munkatempóban dolgoznak, és nem is bírná ki, ha nem futna naponta 10 km-t. Ez a látszólagos ellentmondás szöget ütött a fejembe. Teljesen amatőr módon kezdtem bele, felhúztam valami rossz kertásó tornacsukát, és fogalom nélkül futottam 6 km-t az érdi gáton.
Rettenetesen szenvedtem, szúrt az oldalam, és mindkét nagylábujjamról lejött a köröm, de a végén tudtam, hogy még hosszú ideig elleszek ezzel a dologgal.
R: Én az szoktam mondani, hogy én több, mint húsz éve vagyok futó. Volt öt-hat év résztávos versenyzés, öt év teljes kihagyás, cigi, buli, csajok, másik öt egészen enyhe futogatásokkal, aztán kb. öt éve kattantam rá újból komolyabban. Versenyzőként 800-1500 méter volt a távom, meg 1500 akadály (bónusz vizesárok!), szorgalmas középszintű futó voltam, heti 6 edzés évközben, nyáron 11, edzőtáborban... hú... napi négy futás, egy kondi. Össze sem akarom számolni.
Nem értem el nagy eredményeket, bár a mostani amatőr szememmel a 2 perces 800 méter (2:30-as ezer) iszonyat durvának tűnik. Akkoriban a 4 perc/km tempójú futás volt a kényelmes beszélgetős hosszú. Furcsa, a kihagyások ellenére mindig futóként gondoltam magamra.
2003-ban egy edzés után futottam életemben először félmaratont, emlékezetből, ahogy mondani szokták, 1:49 lett, az azért meglepett. 2007-ben még jobban meglepett, hogy kevés edzésből (2-300km) 1:39 lett. Akkor éreztem, hogy megint komolyabban kell futnom. Azt a csúcsomat tavaly novemberben sikerült csak megdöntenem.
FB: Milyen céljaitok vannak a futásban?
LM: Nincsenek különösebb céljaim, letettem arról, hogy másokkal vagy az órával versenyezzek. Szeretnék rendszeresen edzeni, és minden évben nevezni egy-két hosszabb versenyre, a hangulat kedvéért. New York a kedvenc városom, lehúztam ott egy évet, és nagy-nagy álmom teljesülne, ha ott sikerülne egyszer maratont futni.
R: Most megint kedvem támadt maratont futni, bár nekem a gyorsabb tempó miatt a félmaraton jobban fekszik. Egyébként nekem sem sok célom van vele, egyszerűen csak jól érzem magam, ha elindulok futni. Nagyon szeretek együtt futni és beszélgetni másokkal. Lemúr Miki sokszor panaszkodik is, hogy sokat jár a szám. Ez biztos a grafománia verbális változata, nem tudom, mi lehet a neve.
FB: Mi a legnagyobb sikeretek, kudarcotok?
LM: Ha a számokat nézzük, a tavalyi linzi maratonon elért 3:31-es időm a legjobb, de nem hajszolom a másodperceket. A legnagyobb sikerem önmagam előtt az, hogy egyáltalán belekezdtem a futásba, lassan öt éve csinálom nagyobb kihagyások nélkül, egészséges vagyok és jól érzem magam a bőrömben.
A legnagyobb kudarcom pedig az lesz, ha pannonfunk sporttársra nem sikerül 15 percet rávernünk az áprilisi Tóparti Futópartin. Akkor komolyan elgondolkoznék azon, hogy talán mégis valami más az én sportom, pl. a gombfoci.
R: Én szurkolok pannonfunknak, nagyon szorgalmasan tolja az edzéseket, megérdemelné, hogy megszorítson minket. Két nagy kudarcom van, az egyik, hogy sosem sikerült 2 perc alá jutnom 800 méteren. Már nem is fogok. Ez egy lélektani határ volt, ha elérem, talán maradok a versenyszerű sportnál. A másik nem igazán kudarc, de mindig kiakadok azon, hogy Lemúr Miki fele annyi edzéssel könnyedén futja azokat, amiket én csak szenvedések árán.
Kérdeztem tőle múltkor "Hogy a [férfi nemiszerv csúnya szó, 4 betű]-ba tudsz így futni?" Mire ő: "Hatvan kiló vagyok, [közösülés nővel csúnya szó] meg!" válaszolta. Én is ilyen vékony voltam 2007-ben a félmaratonkor, 62 kg mindössze, az az igazi futó alkat. Azóta megemberesedtem, felmentem 75-ig, ami semmi túlsúly, de igazán komoly eredményeket így nem lehet könnyen elérni. Rájöttem viszont, hogy nem is számít. Ha öregszem és felszedek pár kilót, de tartani tudom az eddigi tempómat, akkor végülis gyorsulok, nem?
FB: Mi motivál titeket a blog irásában?
LM: Ez saját használatú edzőnaplónak indult, és eleinte fura volt, hogy különböző emberek hozzászólnak az írásokhoz, biztatnak, tanácsokat adnak és kérnek. Több jó barátságot köszönhetek a blognak, és az is jól esik, ha ismeretlenek versenyeken odajönnek hozzám, esetleg megveregetik a vállam, amikor lehagynak. Saaby törzsolvasónk tavaly az Auchanban köszönt rám, eleinte nem értettem, hátra is pillantottam, hogy ki az a Miki. Csak azt sajnálom, hogy pont az italoknál történt, remélem, nem tettem rá rossz benyomást. Szeretném, ha az egészséges életforma jutna rólam az emberek eszébe, mint Update Norbiról.
R: Nálam egyértelműen ego- és grafománia. Szeretek segíteni, a tapasztalataimat átadni. Osztom az észt, remélem, hogy hasznosan. A futások alatt teljesen vad témákról szoktunk beszélgetni, és egyedül futva is rengeteg fura képzettársítás jön elő a tudatalattiból, szeretem ezeket leírni. Mondom, igaza van Mikinek, ez valami bizarr közlési kényszer.
FB: Egy jó futó sztori?
LM: Egyszer együtt futottunk Rrrókával, és elesett. Sokat emlegetem azóta is, ez a kedvenc sztorim!
R: Lemúr Mikivel futottunk együtt télen, persze tapadós futó gatyában, az ő fején kapucni, nekem meg hosszú a hajam. Hátulról lassít mellettünk egy munkásokkal megrakott furgon, a sofőr huncut szemekkel bámul ránk, a következő pillanatban meg az összes melós teli torokból röhög a sofőrön, akinek a szájáról leolvashattuk "[közösülés nővel, csúnya szó] meg, ezek fiúk!"
26 komment
Címkék: közösség interjú profil hónap futóblogja
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Misimokus2 2012.03.26. 14:39:08
2012.03.26. 14:39:53
Lemúr Miki · http://hosszutav.blog.hu/ 2012.03.26. 15:11:19
rrroka · http://hosszutav.blog.hu 2012.03.26. 15:18:09
Simone Lewis · http://uccuneki.blog.hu/ 2012.03.26. 16:53:53
Szeretem a humorukat, etéren holtversenyben vannak BGy-vel és Ulrikkal nálam. És jól is futnak, de a futós rangsort nem tudom :)
Simone Lewis · http://uccuneki.blog.hu/ 2012.03.26. 16:54:36
pannonfunk 2012.03.26. 19:57:36
Lemúr Miki · http://hosszutav.blog.hu/ 2012.03.26. 21:56:47
pannonfunk 2012.03.26. 22:26:43
rrroka · http://hosszutav.blog.hu 2012.03.27. 06:57:15
BGy · http://babosi.blog.hu 2012.03.27. 15:49:53
rrroka · http://hosszutav.blog.hu 2012.03.27. 16:31:49
rrroka · http://hosszutav.blog.hu 2012.03.27. 16:38:09
Lemúr Miki · http://hosszutav.blog.hu/ 2012.03.27. 16:38:38
BGy · http://babosi.blog.hu 2012.03.27. 18:45:28
Joe. · http://futonaplo.blogspot.com 2012.03.28. 12:41:36
doncii · http://doncii.blogspot.com 2012.03.28. 13:32:29
rrroka · http://hosszutav.blog.hu 2012.03.28. 14:01:03
doncii · http://doncii.blogspot.com 2012.03.28. 14:58:05
rrroka · http://hosszutav.blog.hu 2012.03.29. 06:53:57
BGy · http://babosi.blog.hu 2012.04.01. 19:55:42
Próbáltad már a Futócuccokat?
Feedek
- RSS 2.0
bejegyzések, kommentek - Atom
bejegyzések, kommentek
