A velencei fal

2012.12.13. 10:39 mgergoo

Más érzés így futni. Nem az időt nézem az órán, nem akarom megdönteni a tegnapi rekordomat és hetente PB-t rajzolni az égre, csak futok, mosolygok és élvezem az egészet. Nem fáradok, a világból is ki tudnék futni ezzel a pulzussal. Lassan futok? 

A kör első felén pont úgy fújt a sarki eredetű hideg szél (mi más?), hogy a mikulás sapkám bojtjának becsapódási pontja nem a fülemen volt. Csapódott mindenhova, de nem zavart. Aztán a balkanyar után a tó nyugati részénél kezdett el ütemesen minden lépésnél a bal fülemhez csapódni. Minden lépésnél, mint a révfülöpi úttörőtáborban a lengőteke, úgy csapódott a fülemnek az a szar, bármit is csináltam.

Igen, volt végre egy velencei kör, ahol a nyugati oldalon ez volt a legnagyobb bajom. Nem azzal voltam elfoglalva, hogy éppen szaladok neki a falnak, meg hogy tartanom kellene a lépést Bitliszbával és Szellem Gáspárral. Nem érdekelt a tempó, az edzői utasítás szerint 150 alatti pulzussal kellett futnom és ezt be is tartottam. A pákozdi emelkedőn lassultam, a lejtőket cserébe gyorsan futottam meg. Összességében elmondható, hogy ez a 150-es tartomány nekem jelenleg 5'50"-6'10" környéki tempót engedélyez. 

velence_550.jpg

Ebben a tempóban egész egyszerűen nem fáradtam. Az utolsó kilométereken, ahol eddig láthatatlan kezek markolták meg a lábam és kényszerítettek szánalmas vergődésre, most szinte minden fáradtság nélkül futottam végig. Belül legalábbis így éreztem.

Két dologból látszott, hogy azért itt 23-25 km környékén még mindig van valami határvonala az állóképességemnek: az egyik, hogy az árnyékom egyre szarabbul mozgott. Meg is lepődtem rajta. Én annyira jól éreztem magam, hogy komolyan furcsa volt, amikor az árnyékom cammogását észrevettem. Kicsit talán el is szomorodtam, hogy ekkora különbség van a valós mozgásom és az érzéseim között. A másik pedig, hogy a 150-es pulzushoz itt már nem 6 perces, hanem inkább 6'30"-as tempó társult. A legfurcsább azonban az volt, hogy nem voltam fáradt, ha valaki azt mondja a végén, hogy fussunk tovább 28 után, hát én simán benne lettem volna. Ez jó érzés, nagyon jó.

Lassan futok? A tavaly szeptemberi időmnél 25 perccel futottam jobbat és csupán csak 11 perccel voltam lassabb, mint a tavaszi futás, amikor a berlini céltempóban szaladtam fejjel a falnak. 

A tókerülés adatai.

10 komment

Címkék: velence sapka tófutás

A bejegyzés trackback címe:

https://futo.blog.hu/api/trackback/id/tr34958902

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

pannonfunk 2012.12.13. 11:28:40

Jaja, ezt én is tapasztaltam, hogy hiába a pulzuskontrol, lelassul az ember egy idő után. Én arra vagyok kívéncsi, hogy ez a lelassulás kitolható-e. Mondjuk le tudjak futni egy maratont pulzuskontrollal lassulás nélkül.

mgergoo · http://dagadtkocsog.blog.hu/ 2012.12.13. 12:09:19

Szerintem pont ez a lényege talán. Hogy az adott zónában történő sok-sok edzéssel egyre kitolod ezeket a határokat, miközben még gyorsulsz is az adott tartományban. Persze ez csak az én sejtésem, majd megkérdezem Olivért.

BGy · http://babosi.blog.hu 2012.12.13. 12:14:18

Ez az! Így kell ezt. A pulzus a síkvidéki maratoni táv alatt folyamatosan növekszik. Nekem 150 környékéről fel szokott kúszni 165-170-re, de ezt csak az utolsó 5 km-re éri el. Annyit meg kibír az ember fia ilyen pulzussal is.

Jövőre azzal a stratégiával futok, hogy nem a távot, hanem az időt fogom kitűzni célként. Tehát nem 10 km-t akarok futni, hanem mondjuk 1 órát. Ezt akarom növelni 6 órára év végére. Egy évet rászánok erre. A terepfutások alkalmával rájöttem, hogy hiába bírok egy maratont lefutni aszfalton, ha a hegyen legutóbb is 6 órát baszkódtam. 5 óra után fáradt voltam nagyon. Tehát a terhelés idejét kell növelnem. Meglátjuk, jó ötlet-e ez. Ja, és nem műkajákkal fogok frissíteni, hanem kolbászos szendviccsel! Ez ellentmond minden jelenlegi tudományos teóriának, de érdekes módon mindenki a zsíros kenyeret tolja a végén az arcába, nem az édes műszarokat. A szervezetem a sós, zsíros kaját kívánja. A Tortúra után megírom, milyen volt.

szancsurrr · http://egyensulyt.blog.hu/ 2012.12.13. 13:47:54

Tök jó ez! Gratula! A végére én is mindig lassulok, pedig én is azt szokatam érezni, hogy elfutnék a Holdig, ez szerintem teljesen normális, a cél az, amit te is írtál: a lassuló tartomány kitolása és végül megszüntetése.

Gabbara 2012.12.13. 14:45:44

Gratula! Már várom a tavaszt, hogy kipróbálhassam, mert sok jót írtatok erről a velencei futásról (most végül viselkedtem és a 3 hónapos félmaratonra való felugrás után időzgetek picit még ezen a távon)
Gondolom majd posztoltok ezen a blogon is, hogy mikor lesz a tavaszi futás?

mgergoo · http://dagadtkocsog.blog.hu/ 2012.12.13. 17:06:22

@Gabbara: itt szokott lenni: www.futas.net/naptar

Vagy rákeresel Pók Janóra a fb-n :-)

Gyűrött Papír 2012.12.13. 22:53:04

Úgy néz ki most kezdődik a szisztematikus építkezés, nem egy rövidtávú cél lebeg előtted. Jó ezt olvasni. Egy csomó kérdés csírája bolyong a fejemben, talán majd Olivér előadását visszanézve meg is tudom fogalmazni. :)
Nyakamat rá, hogy vagy a sebességet tartod és nő a pulzusod a távolság szerint, vagy azonos pulzus mellett lassulsz.

A hosszú (khm, már akinek :), monoton tempójú futások alatt olyan idétlenül elmászik a testtartásom, hogy csak na. Ha odafigyelek, hogy kihúzzam magam, emeljem a lábamat, akkor meg már azt érzem furcsának. Jó lenne látni más szemével magam. :)
De ezzel akkor nem vagyok egyedül. Ja! És a beszűkült mozgástartomány miatt nincsenek lemerevedési gondjaid?

mgergoo · http://dagadtkocsog.blog.hu/ 2012.12.14. 09:36:25

@Gyűrött Papír: de, ilyen nálam is van, hosszú futásoknál én is érzem, hogy a vége felé ha akarnám sem nagyon tudnám sokkal másabb szögben hajlítani a lábam.

Lemúr Miki · http://hosszutav.blog.hu/ 2012.12.14. 13:59:42

@Gabbara: Mi mindig hetekkel előtte kitesszük a versenykiírást vagy mit. Ha néha rápillantasz a blogra, jó eséllyel időben elkapod. Az idén egyébként április 1-én volt.

Futóblog

Ez itt a Futóblog. Szasza, Bitliszbá, SeSam, Szuflavéder és angelday írnak a futásról és a sportról.

Próbáltad már a Futócuccokat?

Tömegsport a Nike-val, velük együtt a Facebookon

  

Nike Running Hungary on Facebook

Friss topikok

süti beállítások módosítása