Interjú Gilles Pallaruelo ultrafutóval
2013.06.20. 10:28 szasza75
Gilles Pallaruelo francia ultrafutó eddig minden évben az Ultrabalaton vendége volt. Az alábbi interjút vele készítettük a verseny után.
Futóblog: Idén futottad a legjobb idődet az Ultrabalatonon. 25 óra 48 perc alatt teljesítetted a 212 km-es kört. Ez azt jelenti, hogy most vagy a legjobb formában, vagy most voltak a legjobb körülmények az ultrafutáshoz?
Gilles Pallaruelo: 2013-ban sokat futottam, és ami a súlyomat illeti, a legjobb formában vagyok, elértem ugyanis a versenysúlyomat, a 63 kg-ot. 2012-ben a meleg miatt az Ultrabalatonon és a Spartathlonon is kevesen értek célba – a hőség a futók ellensége. Mindent összevetve idén a fizikai felkészülésem nagyon jól sikerült és a kedvező időjárási viszonyok is hozzájárultak a jó eredményemhez.
FB: Te vagy az egyetlen, aki mind a hétszer teljesítette a versenyt. Felmerült benned valaha futás közben a feladás gondolata?
GP: Nem, soha! Több okból kifolyólag:
– az önmagamba vetett hit miatt, amit a felkészülésemnek és a tapasztalatomnak köszönhetek;
– a Balaton körüli futás öröme és a szuperszimpatikus segítők miatt – jó látni, hogy a magyarok szeretik a sportot;
– hogy boldoggá tegyem a nagyon kedves szervezőket, Pétert és Esztert, és a három csodás gyereküket.
FB: 7 évvel ezelőtt 40 egyéni induló volt és 19-en értetek célba, idén közel 150 indulóból 81-en szakítottátok át a célszalagot. Hogyan változott a verseny az elmúlt 7 évben?
GP: Az első években főleg egyedül futottunk a kevés induló miatt, illetve azért, mert sokan feladták, ráadásul akkoriban még nem rendeztek váltóversenyt. A legutóbbi alkalom viszont rekordrészvétellel zárult mind egyéniben, mind váltóban. A váltók szombat délutántól egész éjszaka előzgetnek, ami jobb teljesítményre ösztönöz minket, egyéni versenyzőket. Gyaloglás helyett futunk, és az a legfontosabb, hogy sosem vagyunk teljesen egyedül. A verseny az egyértelmű jelöléseknek és a segítők népes és motiváló táborának köszönhetően könnyebbé vált.
FB: Több, mint 100 ultraversenyen indultál már, mégis minden évben egyszer az Ultrabalatonon indulsz. Minek köszönhető ez?
GP: 150 ultraversenyen indultam, kedvenceim a 200 km-es versenyek. Azért imádok éjszaka futni, mert ilyenkor a testemre/belsőmre figyelek, hallgatom az érzéseimet. Az éjszaka csodás. Csak hogy néhány ilyen versenyt említsek: Spartathlon, Ultrabalaton, la Nove Colli, Olymipenne, Sakura Michi.
FB: Anno 7 éve, amikor először neveztél az Ultrabalatonra, hogyan találtál rá az akkor még családias, első rendezés előtt álló versenyre?
GP: Először Bérces Edittől hallottam róla, ő mesélt nekem az új szervezésű, Balaton körüli versenyről. Áradozott a szervezőkről és magáról a Balatonról. Sokat futottam Edittel és Yannis Kourosszal Görögországban (7 nap, 24 óra), illetve Franciaországban a 48 órás Surgeres-i versenyen. Nagyon örültem, hogy a verseny lehetőséget ad arra, hogy minden évben találkozzak Edittel. Ő mindig küldte nekem a fényképeket a versenyről és meghívott a szülei Balaton parti házába is. Az önkéntesek és a szervezők nagyon szimpatikusak voltak, mindent megtettek, hogy évről-évre egyre jobb legyen a verseny. A péntek esti tésztapartin a versenyzők elbeszélgethettek egymással, mindenki ismert mindenkit.
FB: Mit szeretsz az ultrafutásban? Mennyit futsz egy évben, milyen edzésmunka áll egy-egy ilyen verseny mögött?
GP: A futás önmagam megismerésében segít, abban, hogy miként tudom uralni a testem, legyen szó táplálkozásról vagy kitartásról. Az olyan értékekről nem is beszélve, mint a bátorság, az akarat és a lemondás, amelyek a verseny alatt még tovább fejlődnek. Közben az az érzésem, hogy legyőzhetetlen vagyok, nem érzem a fáradtságot. Futás vagy edzés során endorfin termelődik, ezért is javasolják depresszióra hajlamos embereknek, volt dohányosoknak, alkoholistáknak. Napi 30 perc rendszeres testmozgás természetes módon serkenti az endorfintermelést a szervezetben, ez pedig elősegíti a pihenést, a kikapcsolódást.
Ma már ez az életformám. A futás olyan számomra, mint egy természetes drog, hatalmas örömet okoz. Az én „drogom” viszont jót tesz az egészségnek, nincsenek mellékhatásai, nem jár elvonási tünetekkel. Jobb, mint bármilyen orvosság. Jól bizonyítja ezt az is, hogy tíz éve voltam utoljára orvosnál. Persze sok más előnye is van, hiszen például lehetőséget ad arra, hogy feszegessem az emberi kitartás határait, felszabadít, filozofikusabbá és derűsebbé tesz. Egy ultraverseny – mint amilyen az Ultrabalaton is – az élet metaforája: közelebb kerülsz az igazi emberi értékekhez, hasonlóképpen, mint egy buddhista szerzetes. Azt gondolom, hogy a boldogság egyik titka az, hogy megtalálod az egyensúlyt a cselekedeteid és a gondolataid között. A tökéletesség, a megtisztulás felé törekszünk, és ha ide eljutunk… nos, 10,000 km-t futok évente.
FB: Milyen futó terveid vannak az elkövetkezendő években?
GP: Negyedszer kerül megrendezésre a „1000 km de France” elnevezésű verseny 2014. június 15–24. között: Az 1000 kilométeres távot 8 nap alatt kell teljesíteni. Ezen szeretnék elindulni.
FB: Jellemzően a családoddal érkezel az Ultrabalatonra. A családtagjaid szoktak segíteni a versenyek során?
GP: Ez a verseny egyben nyaralás is a családommal. Ők nagyon sokat segítenek a verseny előtt, alatt és közben. Két nappal korábban érkezünk, hogy akklimatizálódjak a helyi adottságokhoz, az időjáráshoz és az ételekhez. A verseny utáni egy-két napon át fürdünk a tóban, a víz csodás.
FB: Ha nem futsz, mivel foglalkozol?
GP: Esténként és vasárnap délután fociedzéseket tartok, valamint informatikus vagyok az Orange-nál (francia telekommunikációs cég). Megpróbálom megtalálni az egyensúlyt a négy szenvedélyem – család, sport, karrier, spiritualitás – között.
FB: A Spartathlon és az Ultrabalaton a két fő versenyed. Ezenkívül van olyan versenyed, ahol hasonló sorozattal büszkélkedhetsz?
GP: Igen, a következő 200 kilométeres versenyeken: Nove Colli, Olaszország (202 km), Sakura-Michi, Japán (250km), Olympian, Görögország (180km) és Ultr’Ardeche, Farnciaország (212km). Sajnos pénz és idő hiányában nem tudok minden évben részt venni ezeken a szép megmérettetéseken.
FB: Jövőre megint lesz UB, sorban a nyolcadik. Eljöttök?
GP: Igen, pont olyan nagy örömmel, mint legelőször. Ez az én sportos nyaralásom, és a magyarok nagyon kedvesek. Magyarország egy nagyon szép, sportot szerető ország. Köszönettel tartozom ezért Péternek, Eszternek és Bérces Editnek.
Gilles 2013-as eredményei:
- 2013. március 3. Lalinde (Franciaország) 50 km, időeredmény: 4:32:04, tízedik hely, 300 résztvevő;
- 2013. április 27. Belves (Franciaország) 100 km, időeredmény: 10:39:39, 263. hely;
- 2013. május 10–11. Delphi-Plates-Delphi (Görögország) 215 km, időeredmény: 28:43, első helyezés, 6 induló;
- 2013. május 18–19. Nove Colli (Olaszország) 202,4 km, időeredmény: 25:04:07, 9. hely, 126 résztvevő;
- 2013. május 25.6 Heures du Surgeres (17) 61,820 km, második helyezés, 18 résztvevő (ez egy hatórás futóverseny);
- 2013. június 1–2. Ultrabalaton (Magyarország) 212 km, időeredmény: 25:48:08.17 helyezés (128 egyéni induló, 82 célba érkező);
- 2013. június 8–9. Albi (Franciaország), 24 órás verseny, 202,278 km, 3. helyezés, 42 résztvevő.
4 komment
Címkék: interjú Ultrabalaton UB 2013
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
BGy · http://babosi.blog.hu 2013.06.20. 10:58:43
pantomimes · http://ennyirefutja.blog.hu/ 2013.06.20. 11:18:48
Szimpatikus az öreg, úgy tűnik befutotta Európát, remélem sok sok év múlva én is tudok olyan szinten sportolni, mint most.
nagykrisz_2 2013.06.20. 12:17:49
pantomimes · http://ennyirefutja.blog.hu/ 2013.06.20. 12:59:51
Próbáltad már a Futócuccokat?
Feedek
- RSS 2.0
bejegyzések, kommentek - Atom
bejegyzések, kommentek
