Szélmaraton? Alles Walzer!

2014.04.12. 09:24 SeSam

Három hete nyomtattam ki a regisztrációs visszaigazolást. Holnap pikk-pakk a rajtvonalon fogom magam találni.

Közben persze folyamatosan az jár az agyamban, vajon hol tartok a felkészüléssel. Több-kevesebb sikerrel igyekszem teljesíteni az edzéstervben foglaltakat. Az ünnepi hétvégén például egy 25 kilométeres hosszú volt kiírva, 4’45”-4’50”-es iramban. Talán még emlékeztek, azon a hétvégén volt az orkánerejű száz kilométeres szél Budapesten. Már az indulásnál látszott, hogy ezt a tempót nem fogom tudni tartani. A Margitsziget budai oldalán, amikor csak úgy tudtam a pályán maradni, ha 45 fokban rádőltem a szélirányra, majdnem fel is adtam az egészet. Aztán szólt az app, hogy még gyorsultam is. Na, ilyen szárnyra kapásokkal és mélypontokkal tarkítva sikerült behozni a végén 5’05”-ös kilométerekkel a távot. Na de ez most elég jó, vagy sem?

Ami tuti pozitív, hogy ezzel a futással 95 kilométeres lett a hét összesen. PB.

Illetve még eszembe jutott az elemekkel való küzdelem közben a 2011-es Vivicittá “szélmaraton” is, ahol az akkori legjobb 1:44”-es időmet csináltam meg az iramfutókat követve. A rakpartokon azon a versenyen úgy éreztem, körülbelül egy helyben állok, annyira pofozott szemből a szél. Idén egy napon van ez a két esemény, és a Vivicittára tapasztalataim alapján amúgy is jellemző, hogy fúj közben rendesen. Mi van, ha Bécsben is ez lesz?

Az előző hétvégén meg annyira besokalltam a heti 6 futástól, hogy a 35-38 kilométeres előirányzott menet helyett mindenféle tervet felrúgva elhatároztam, hogy inkább elmegyek biciklizni. Almák és narancsok, mondaná az angol, de nem érdekelt. Hiába szólt minden időjárásjelentés arról, hogy záporok lesznek, azért én elindultam Esztergom felé…

Ahol el is kapott egy kisebb zuhé, de nem is ez zavart nagyon, hanem hogy az út az aznap reggeli esőzésektől amúgy is nagyon pocsolyás volt, én meg telibevertem magam a sárvédő nélküli országútival akkorra. Az állomáson viszont közölték, hogy persze, van vonat, de csak Pilisvörösvárig, onnan viszont a járat buszra nem lehet feltenni a biciklit. Hát jó. Átmehettem volna Párkányba, mert onnan egész a Nyugatiig visz a vonat, de inkább továbbmentem, akkor már mindegy alapon.

A GPS-t persze leállítottam, így két darabban* van meg az összesen több, mint 4 óra alatt megtett 103 kilométer. Ért ez annyit, mintha elmentem volna futni? 

Mindenesetre haladni kell tovább. Alles Walzer!

* Amúgy ha valaki meg akarja lepni a barátnőjét/barátját, ez az útvonal egyben egészen hasonlít egy szívre, lehet rajzolgatni.

3 komment

Címkék: edzés kerékpár edzésnapló maraton felkészülés

A bejegyzés trackback címe:

https://futo.blog.hu/api/trackback/id/tr255879955

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Futóblog

Ez itt a Futóblog. Szasza, Bitliszbá, SeSam, Szuflavéder és angelday írnak a futásról és a sportról.

Próbáltad már a Futócuccokat?

Tömegsport a Nike-val, velük együtt a Facebookon

  

Nike Running Hungary on Facebook

Friss topikok

süti beállítások módosítása