Szálka triatlon 2014 beszámoló
2014.08.28. 06:48 Szuflavéder
20 év kihagyás után, a múlt hétvégén újra indultam egy triatlonversenyen. Úgy gondoltam, most így alapozok az őszi versenyekre. Négy teljes évadot triatlonoztam a 90-es évek elején, főleg rövid (1,5-40-10) és mini (750-20-5) távokon. Nyertem is két versenyt, de a ranglistaversenyeken csak a 30. hely körül voltam. (Egy trabanttal jártam a versenyekre. A kocsi oldalán sportos villámmatrica volt, a hátsó szélvédőre meg kimatricáztam a triatlon feliratot. Nagyon vagány volt.)
Itt Szálkán egy rendhagyó távot választottam: 500 m úszás, 45 km kerékpározás és 10 km futás. A kiírás itt található. Sajnos sokat nem tudtam készülni rá, erős bringa- és úszóedzésem nem is volt. Az 500 méter úszás 10 perc alatt megvan edzés nélkül is, de azért hat úszóedzést csináltam.
A kerékpár volt a kritikus, mert a családi és baráti túrákon kívül nem sokat bringáztam idén (kb. 1000 km), csak az elmúlt két és fél hétben csináltam komolyabban, de csak erölködés nélkül és csak síkon pörgettem a pedálokat.
Béres Attila azt mondta három nappal a verseny előtt, hogy nem is vagyok igazi triatlonos, ha nem szőrtelenítem a testem. Micsoda?? Másnap már a kozmetikusnál voltam. Végigkente gyantával a lábamat és ahogy egy nyulat megnyúznak, egy jól irányzott mozdulattal letépte a lábamról az összes szőrt. A mellkasomat is leborotváltam, Kata lányom pedig majdnem kopaszra nyírta a fejem. 50 méteren a szőrtelen test akár 1 másodpercet is számíthat. Itt ez most annyira nyilván nem volt fontos, de én véresen komolyan vettem! Erre az egy alakalomra nem ruháztam be drága triatlonos ruhára, a régi, hagyományos fürdőgatya és trikó szerelést választottam.
A verseny előtti nap, péntek reggel még lementem úszni egy könnyűt, és csakúgy hasítottam a vizet szőrtelenül, igazi cápának éreztem magam. 1000 métert úsztam csak, benne csak egy db 200 métert mentem gyorsban, csak a stílusra figyelve, de lemértem, és 3:26 lett.
Nagy örömömre Kata lányom elkísért a versenyre és péntek délután négykor már Szálkán is voltunk, a szekszárdi dombok környékén. Sátrat vertünk a tóparti kempingben és indultam is nevezni a versenyközpontba. Az esti tésztapartit követően mentem még bringával egy könnyű 10 km-t a pályán, aztán hamar el is aludtam.
Reggel Kremmer Zoli (Kremi) - a mai napig aktív országos szenior bajnok triatlonos, akivel 20 éve "együtt" nyomtuk -odajött még a sátorhoz és közösen ellenőriztük a bringa guminyomását, végül ellátott néhány jótanáccsal, amit az agyam már régen learchivált. Utána elsietett, mert ő volt a szpíker a versenyen.
A fizikai állapotomon változtatni már nem tudtam, de a depóban az öltözési sorrendet még sokszor átismételtem. Gyakorolni ugyan nem gyakoroltam, de azt, hogy mit milyen sorrendben veszek fel az úszás után, memorizáltam. Izgis volt, de erről majd később.
Fél órával a rajt előtt futottam egy km-t, utána gimnasztikáztam. 10-12 perccel a rajt előtt a beugrottam a vízbe és kb. 3-400 méterrel melegítettem.
A pálya és a depó területe:
A pálya belátható volt, 500 méter, rendkívül egyszerű. Sokan voltunk a vízben, Kremi visszaszámolt, aztán megszólalt a duda és indulás.
A mezőny túlsó szélére helyezkedtem, itt kisebb a tülekedés, összecsapás, rugdalózás. Kilőttem rendesen. A karom erejére csak 9-10 percig volt szükségem a következő kb. 2,5 órában, így azt most keményen lehetett hajtani. Kb. 300 méterre volt egy nagy sárga bólya, azt kellett belőni és balról kerülve a cél felé úszni. 10-15 karcsapásonként felnéztem mindig, hogy irányban vagyok-e. Képes vagyok más irányba úszni, ha nem figyelek. Nagyon mentem, legalábbis ezt éreztem, de 1:45-nél gyorsabb százakra nem számítottam.
Néha beleúsztam valakibe, összecsaptunk valakivel, aztán jött a bólya, és már fáradt a karom. Megkerülve a bólyát, már a kék színű úszócélkaput lőttem be a parton. Kb. 200 méter volt hátra. Hármas levegőről itt már kettesre váltottam. Fél szemmel láttam, hogy nagyon sokan tartanak még a bólya felé, de azt is láttam, hogy előttem is sokan vannak.
A depóban a következő tennivalók voltak sorrendben: törölközőre rálép (szárad a láb), gumis rajtszámba belelép, csípőre felhúz, aztán a feltekert, kikészített trikó jött, amit vizesen nem tudtam felvenni teljesen, de tudtam, hogy a bringán 3-4 km után megszárad és majd rámjön magától. Napszemüveg fel, sisak fel, pár korty víz, bringás cipő kézbe, bringával futás ki a depóból. Itt még nem vettem fel a bringás cipőt, mert depóból kifelé egy kb. 5 méter magas emelkedőn kellett felfutni és Kremi tanácsára csak fent, a bringáraülés előtt bújtam bele a cipőbe.
A 30. helyen jöttem ki a vízből. 50 mp telt el amíg felöltöztem és kb. egy percig toltam a bringát a depóban. Legalább öt hellyel kerültem előbbre. A depóban egyébként kb. 200 métert kellett megtennem, közben elfutottam a szpíkerkedő Kremi előtt is, aki nyomta nekem az adrenalint a mikrofonba. A poszt végén a videóban is hallható.
A bringa rajtjánál felvettem a bringáscipőt és indulás. Vártam, hogy nyomhassam végre a bringát. Az indulás után ránéztem az órámra: 11:30. Ebből arra következtettem, hogy 9 perc körül úsztam.
Nagyon jól esett már tekerni, élveztem. Két kör volt egy dimbes-dombos 22,5 km-es pályán. 34-35 km/h-val tekertem, aztán 3 km után jött egy nagy lejtő, alig mertem a km-órámra nézni. Ahol mások elengedett kézzel mentek lefelé, ott én két kézzel húztam a féket, így is 54 km/órával haladtam a lejtőn. Féltem a “nagy” sebességtől, de minden klasszul ment. Ezután is 35-36-tal mentem. "Úristen, ilyen gyors lennék?" – gondoltam magamban. Az első forduló után tudatosult, hogy nem vagyok ennyire jó, csak komoly hátszelem volt.
Az első körben visszafelé már nem voltam ilyen virgonc, néha 20 alá esett vissza a sebességem. Visszafelé a szembeszél mellett több volt az emelkedő. Be kellett osztani az erőmet, így az emelkedőkön nem erölködtem. Folyamatosan előztek, persze erre számítottam és egyáltalán nem is demoralizált. Azt játszottam, hogy folyamatosan számoltam, hányan előznek. Ezt másfél körig csináltam, a 41-edikre még emlékszem, utána már nem számoltam.
Az első körben nem éreztem jól magam a trikómbam, nem értettem miért. Lenéztem a mellkasomra és láttam, hogy fordítva vettem fel. A depóban fordítva hajtottam össze, ráadásult a varrás is kívül volt.
Két kulacsot vittem, az egyikben fél liter szigethalmi forrásvíz, a másikban fél liter izo volt. Ezeket folyamatosan, felváltva szopogattam, de a 40. km-re meghagytam két deci vizet. Életemben másodszor próbáltam ki az energiazselét. Két éve már csalódtam benne, mert nem éreztem tőle semmit. Nem szoktam semmiféle teljesítményfokozót használni, többek között ezért sem nagyon versenyzem félmaratonnál hosszabb távon. Szeretem maximálisan azt kiadni magamból, ami ott és akkor éppen bennem van. De térjünk vissza a versenyhez.
A második kör fordulójában (kb. 33 km) félreálltam, és a kétszeresen kifordított trikómat rendesen felvettem. Így már elől volt a Csepeli DAC felirat, és már attól sem kellett tartanom, hogy Kremi kinevet majd, amikor begurulok a depóba.
Pár km-re a bringabefutótól előhúztam a zselét, megettem, és a maradék két deci vízzel leöblítettem. A zselétől most sem éreztem semmit, így ezt most végleg dobtam. Húsz évvel ezelőtt is csak vízzel frissítettem a triatlonon, mégis elértem a tervezett időket.
Elegem volt már a bringából, elfáradtak már az edzetlen bringásizmok, vártam nagyon a futást, 29,4-es átlagot mutatott a bringaóra. A depóhoz érve a pedálban akartam hagyni a cipőt, de ez nem sikerült, a pedál kioldott, a cipőt pedig kézben vittem a depóhelyemre.
Egy percig futottam a depóhelyemig, aztán kb. fél percet öltöztem. A depóban újabb egy percet futottam a futópályáig. Már itt előztem valakit és ha baromi furcsa volt is kezdetben a futómozgás, úgy éreztem, hogy nagyon megyek. Valósággal duzzadt bennem az erő, akárcsak a verseny elején. Kremi persze továbbra is nyomta nekem a rendkívül inspiráló szöveget. Kifelé futva a depóból meg is nevettetett (ez is hallható a videóban):
Úgy, mint a bringánál, itt is számoltam az előzéseket, de azúttal azt, hogy én hány embert előzök (30-ig számoltam). Remek érzés volt, csak mentem előre, mint a szemellenzős ló, újabb és újabb sporik tűntek fel előttem, akiket játszi könnyedséggel hagytam állva. Valósággal lubickoltam. Az első kör végén jó erőben fordultam (két kör volt összesen):
A pozíciómról nem tudtam semmit, nem is ez érdekelt, az én sikerem az volt, hogy élveztem a versenyzést.
A pálya elég hullámos volt, féltem, hogy a második felére nem fogom bírni, de nem jött semmiféle holtpont és lassulás, csak az emelkedők viseltek meg. (Vajon a zselé miatt ment ilyen jól?) Nagy boldogságomra ezen a szintes pályán 4:30-as átlagiramot tudtam futni. Kremi pedig szenzációs szavakkal fogadott a befutásnál.
Az összevágott rövid videóanyag:
Isteni volt ez az egész nap, nehéz is szavakba önteni, de ennek ellenére nem tudom még, hogy lesz-e komolyabb folytatás. Még most is beleborzongok, ha visszanézem a lányaim felvételeit és felelevenítem a versenyt. A jó eredményhez nagyon sokat kéne edzeni, de tartok tőle, hogy nekem ez nem fog beleférni. A futás biztos marad, és szeretnék jövőre is legalább egy triatlonos kitérőt tenni. Egyszerűen kell ez az érzés, ezt a versenyt sem fogom soha elfelejteni.
Jó volt találkozni Kárász Zakariással is, aki szintén ezen a távon indult. Ő az idei szabadtéri 1500 méteres magyar senior bajnok (4,31) és a senior VB-n két percen belüli idővel lett 800 méteren a korosztályában nyolcadik. A korosztályomban 7. lettem végül, és csak 22-en előztek meg összesen. Az időm 2:23:31 lett. A hivatalos eredménylista itt látható.
9 komment
Címkék: beszámoló triatlon Szálka
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
bellone 2014.08.28. 18:43:50
(Tudom-tudom, a maradiságom...)
bellone 2014.08.28. 19:09:35
Szuflavéder · http://szuflaveder.hu 2014.08.28. 19:14:40
bellone 2014.08.28. 19:32:02
Szuflavéder · http://szuflaveder.hu 2014.08.28. 19:36:37
bellone 2014.08.28. 19:56:53
Joe. · http://futonaplo.blogspot.com 2014.08.29. 10:53:11
492es 2014.08.29. 14:56:58
A zselé bizony segíthetett. Sokan csodát várnak tőle, de csodát csak az edzés tehet. A zselé és egyéb hasonlók segíthetnek, hogy a benned lévő energiákat minél tovább kihasználd.
Próbáltad már a Futócuccokat?
Feedek
- RSS 2.0
bejegyzések, kommentek - Atom
bejegyzések, kommentek
