Zöld Dani: Hans-Joachim Meyer Marathon beszámoló

2014.11.28. 10:57 Szuflavéder

Zöld_Dani rendszeres hozzászólónk küldte el nekünk egy németországi maratoni kisverseny beszámolóját. Övé a szó innentől. Szuflavéder

- - -

Másfél éve futottam első maratonomat, egy nyugodt és kényelmes 4,5 órát terveztem, amiből egy előző éjszakai hányás, álmatlanság miatt egy 4:45-ös szenvedés lett. Futottam tovább és mivel az elmúlt évben elég jól gyűltek a kilométerek, november elsejére kitűztem a “revans” időpontját. Gyanútlanul egy nagyon cuki hamburgi maratonba csöppentem.

A nem hivatalos berlini emigráció SC tagja vagyok, ami városi futó szemmel csodálatos parkokat jelent, budai terepfutó szemmel vállalható kárpótlást a Nagy-Kevély és a Csíki-hegyek helyett. (Kis színes: a berlini “bergnek” nevezett dombokat vagy második világháborús törmelékekből emelték, vagy földdel feltöltött egykori bunkerek. 20-30 méterre emelkednek ki a környezetükből, kivétel pl. a Teufelsberg, ami 80 méterrel.)

A neten talált maratonok többnyire 50 eurónál kezdődtek, így nem volt kétséges, hogy a gyönyörű Öjendorfer See körül rendezett családias, 10 eurós versenyre fogok menni. Ez 11 darab kört jelentett a tó körül, meg oda-vissza jó sok buszozást. Hans-Joachim Meyer Marathon, gondoltam ez valami régi polgármester lehet, vagy a nácik által kivégzett ellenálló, nem érdekes.

ojendorfer.jpg

A rendezvény elsőre olyan volt, mint amilyennek a 90-es években kialakított, alig-alig frissített honlap alapján tűnt. Alapvetően bácsik és nénik, akik elszánt és barátságos tekintettel kocogták, gyalogolták le a távot, az átlagéletkor valahol 40 és 50 között. (Mint mondjuk a Kamaraerdei terepfutásokon, vagy a Szufla-futásoknál!)

Házi sütik a frissítőpultban, tündéri szupernagyik az asztal túloldalán. A tó körül pedig családok, kutyák, kézenfogva sétáló meleg pár, biciklizni tanuló gyerekek, vadludak, kócsagok, és szeptemberben is jónak számító napsütés, meg vannak a klímaváltozásnak a pillanatnyi előnyei is.

Az én feladatom 11 kör volt. Úgy mentem oda, hogy a cél a négy óra, de mivel a gyomrom elég gyakran rendetlenkedik, bármi lehet. Ezért a lényeg, hogy elégedett legyek, ha pl 4:15-öt futok, de rossz hassal, rossz passzban, akkor annak fogok örülni, meg ha szép az idő, jól esik a futás, akkor az is elég, kész-passz. A vége az lett, hogy szépen tudtam tartani az 5:40-es ezreket, az utolsó kört még jól meg is húztam, az eredmény nemhogy sub 4 óra, hanem sub 3 óra 54 perc, na, kinek van még ilyenje?

zold_dani_maratoni.jpg

De ez még kevés lenne a beszámolóhoz. Hazafelé a parkolóban nyakamban az éremmel lestoppoltam egy 60-as nagymamát, hogy vigyen be a pályaudvarra. Pont úgy nézett ki, mint A két Lottiból az egyik, csak idősebben.

ora-hacfula2[1].jpg

A műszerfalán egy hasonló érem lógott, mint az enyém, csak egy másik öregúr volt rajta. És ami ez után derült ki, az nagyon érdekes: Hamburg környékén komoly futóélet van, szinte minden hétvégén tartanak egy hasonló futóversenyt. Az enyém, a Hans-Joachim Meyer Marathont nem egy kövér polgármester emlékére tartották, az öreg Hansi egy futótársuk. Aki mellesleg köszöni és jól van, ez nem egy emlékverseny volt, ő is lefutotta, talán 4 és fél óra alatt. Mégiscsak róla nevezték el, nem maradhatott otthon sövényt nyírni. A műszerfalon lógó érmen cipőt kötő szakállas fickónak is így volt születésnapi tisztelet-maratonja.

034-oejendorfer-marathon_2014-02-08.jpg

És önnek is volt már, kérdeztem? Persze, három vagy négy, nem tudja. Azért ez kicsit más, mint a Wizzair meg a Spar.

A néni hetente kétszer fut. Kifejeztem elismerésemet, őszintén, nem csak azért, mert a stopposnak cseppet sem mindegy, hogy hol teszik ki. Mondta, hogy nem a maraton az erőssége, ez ügyben megértő voltam, hiszen az tényleg nem könnyű, ezt most aztán igazán jogosult voltam tanúsítani. Aztán tovább beszélgettünk. És nem dicsekedett vele, csak amikor gyanút fogtam derült ki, a heti két futás az heti két maraton, és a “maraton nem az erősségem” azt jelentette, hogy ő inkább ultrázik, az egyik kedvence pl. a berlini falat lekövető 160 kilométeres verseny. Én voltam már esetleg?

Szóval gondoltam, jó ha tudjátok, hogy ilyen is van.

3 komment

Címkék: beszámoló maraton Németország zöld dani

A bejegyzés trackback címe:

https://futo.blog.hu/api/trackback/id/tr546938745

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Joe. · http://futonaplo.blogspot.com 2014.11.28. 11:05:08

Van ja, 350 főnek tudnak a rendezők helyet biztosítani. 100meilen.de/en/

Nekem úgy rémlik mintha lenne egy több naposra bontott berlini fal futás is, de most nem találom.

brutalfitnessz · http://brutalfitness.blog.hu/ 2014.11.28. 12:26:58

Jó kis post, szinte minden benne van, ami Németországban szerethető. :)

Sz.Lacc · http://fusslaci.blog.hu/ 2014.11.28. 14:31:29

Vidam, jo kis poszt lett! Gratulalok az idöhöz. :-)

Futóblog

Ez itt a Futóblog. Szasza, Bitliszbá, SeSam, Szuflavéder és angelday írnak a futásról és a sportról.

Próbáltad már a Futócuccokat?

Tömegsport a Nike-val, velük együtt a Facebookon

  

Nike Running Hungary on Facebook

Friss topikok

süti beállítások módosítása