Maraton 46 évesen
2011.10.04. 15:06 angelday
193 nevű kommentelőnk írta az alábbi, nagyon kedves történetet a Budapest Maraton hozzászólásai közé — nálam nem látszik a "like" gomb éppen, de ha látnám, most megnyomnám:
Gratulálok a múlt vasárnapon maratont futónak! Nekem az első volt 04:50:06.
Édesanyám 42 évig mondta hetente, hogy fiam spotolj már valamit, görbe a hátad a sok üléstől!
De anya, nincs nekem arra időm, a munka a család a gyerek… tudod!
És akkor évek után eljött a nap, egy májusi nap amikor igazat adtam neki.
Rendben, belevágok, mondjuk...... futni fogok!
Így lett és azóta így van és így lesz míg levegőt veszek!
Eltelt három és fél év és ez idő alatt az élet sok mindennel megajándékozott, "sérüléssekkel, műtétekkel" de Barnabás fiammal és számtalan élménnyel is amit az eltelt hónapok, évek alatt csak a futás és a vele töltött több száz óra adhatott.
Futottam 38 félmaratont, több mint felét versenyen, de csak most idén nyáron éreztem, hogy beértem a maratonra.
Nem volt zökkenőmentes felkészülés a három hónapból az augusztus kiesett, szeptember viszont a hosszú futásokkal biztatóan sikerült.
Igaz csak hajnalban tudok edzeni (3/4 5-ös indulásokkal) így a a vasárnapi meleg az időeredményemen is nyomot hagyott. A rajt előtt három nappal megfáztam, az izgalomtól hasmanéssel küszködtem még a verseny alatt is. „Magázva a távot” egyetlen egyszer nem néztem az órámra. Nem ezért jöttem, becsülettel lefutva, a végén kocogva de célba akartam érni.
Olyan volt ez a futás mint az eltelt három és félév. Hol fent, hol lent! Hangulatában, élményben összehasonlíthatatlanul jobb volt mint bármely félmaratonomon.
És valahogy a futó társak is nyugodtabbak és kiegyensúlyozottabbak voltak mint a rövidebb távú versenyeken. Ez az az érzés amire vártam és itt ezen a napon átélhettem!Könnyes szemekkel, édesanyám noszogatására gondolva érkeztem a célba, akinek már sajnos nem borulhattam a nyakába az éremmel!
A legkisebb fiam azonban mind a hét fogával egyből beleharapott!
Holnap után leszek 46.Bocs srácok, de a maraton előtti négy évet az élet írta!
15 komment
Címkék: beszámoló motiváció maraton
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
katizsuzsi 2011.10.04. 15:34:19
doncii · http://doncii.blogspot.com 2011.10.04. 15:40:53
FutoBolond 2011.10.04. 15:54:10
Domesticdragon · http://domesticdragon.blogspot.com/ 2011.10.04. 16:21:15
pumchi 2011.10.04. 16:56:01
Mikor májusban, két nappal édesanyám halála után futottam a Dráva utcai fordító felé, még nem tudatosultak bennem a dolgok.
Most egy hónapon belül másodszor nézhettek rám furcsán, akik szembejövet láttak, hogy könnyezve, csukott szemmel futok el ott, ahol Anyu szurkolni szokott.
Anyu nem noszogatott, mentem magamtól. "Hülye vagy te, fiam" - mondta, de szurkolt, és Ő hozta ki nekem a jegygyűrűt a Bécs-Budapest befutójához is.
Marci már nem találkozhatott vele sem a rakparton, sem máshol, de még 4 hónapos kora előtt vasárnap a karomban célba érve (sírva, de szigorúan 3:30-on belül :) ) megkapta az első martoni érmét.
"Hol fent, hol lent". A futás megy tovább.
szasza75 · http://szasz-a.blog.hu 2011.10.04. 20:19:24
Bozót · http://www.bozotfut.blogspot.com 2011.10.04. 22:24:45
BGy · http://babosi.blog.hu 2011.10.05. 08:14:45
Kiemelnék néhány mondatot, amivel teljes mértékben egyetértek. A nagybetűket én írtam, mert aláhúzni nem tudom.
"Futottam 38 félmaratont, több mint felét versenyen, de csak most idén nyáron éreztem, hogy BEÉRTEM A MARATONRA. "
"„Magázva a távot” egyetlen egyszer nem néztem az órámra. Nem ezért jöttem, BECSÜLETTEL LEFUTVA, a végén kocogva de célba akartam érni. "
Nos, éppen ezeken gondolkodtam a hétvégi félmaratonom alatt is Kassán. Ott már a félmaratoni távot is "magázzák" a FUTÓversenyen indulók.
Eperszemke · http://sportmano.blogspot.com/ 2011.10.06. 08:46:55
Valahogy most ez a vasárnapot olyan különleges hangulat lengi körül, de nem egy beszámolón folytak a könnyeim... vagy én lettem túl síros hangulatú.
Remélem jövő októberre én is beérek a maratonra.
Eperszemke · http://sportmano.blogspot.com/ 2011.10.06. 08:52:55
Apukámat februárban elvesztettem és amikor a kórházban utoljára el lehetett tőle búcsúzni, a rádióban a "most múlik pontosan" c. szám ment, innentől ez hozzá kötődik számomra... Márciusban az első versenyen futott félmaratonom után leültem a fűbe és a sok vidám befutó zene között, egyszer csak ez a szám szólalt meg... Egy pillanatnyi zokogás után óriás mosoly terült el az arcomon, hogy hát látta és büszke rám... (nagyon drukkolt nekem és tudta h. nagyon várom az a versenyt)
Domesticdragon · http://domesticdragon.blogspot.com/ 2011.10.06. 11:10:35
193 2011.10.06. 11:32:53
Minél távolabbra futunk, lelkünkben annál mélyebbre érünk!
Köszönöm az olvasóknak!
pictof 2011.10.06. 16:50:56
Gratulálok! Ügyes és kitartó voltál!
Próbáltad már a Futócuccokat?
Feedek
- RSS 2.0
bejegyzések, kommentek - Atom
bejegyzések, kommentek
