Répáshuta Valentin-napon
2009.02.23. 22:45 Ras
Február közepén megjártam Tolnát-Baranyát Hevest-Borsodot, s kalandokban nem volt hiány. A célterület Répáshuta volt, kedves hegyikerékpáros barátaimmal terveztem egy laza hétvégét tölteni, s amíg ők bringázgatnak én egy szolid karikát fundáltam ki magamnak a Bükk-fennsík oldalában. Kezdésnek pénteken Eger felől támadtuk a Bükköt, majd Felsőtárkány és Répáshuta között egy döntött jeges kanyarban két autót pakoltunk vissza az útra, és inunkba szállt a bátorság, úgyhogy ledöcögve a hegyről Miskolc felé kanyarodtunk és inkább Lilafüreden át értünk célba jelentős vargabetűvel. A közútkezelőt innen is csókoltatom. Nos, 130 km és három óra plusszal azért begurultunk a ház elé, lecuccoltunk az emeletes vaságyakra, beröffentettük a vaskályhát, s régi és új ismerősökkel jó hangulatban tértünk nyugovóra.
Este a falu feletti Bánya-hegyet néztem ki bemelegítő szakasznak (zöld négyszög). Ehhez végig kellett szaladnom a falun, majd a főutca végén be az erdőbe, és egy régi, vízmosásos erdészeti úton neki a hegyoldalnak. Rövid közösködés az országúttal, majd tovább felfelé a meredeken. Néha elbizonytalanodtam. Megkopott már a Bükk-ismeretem, így néhányszor lábszárközépig gázoltam a hóban egy-egy letérésnek tűnő beszögellésben, majd meg lett a zöld sáv és Felsőtárkány irányába fordultam a fennsík alatt a Török úton.
A turistaút a kanyargós autóút felett hullámzott, majd a Három-kő alatt, a megyehatárt követve délnek fordul, s közel háromszáz méternyit zuhan a Hór-völgyig. De ne szaladjunk ennyire előre. A hullámvasút délnek fordulva indult be igazán, amikor pedig kereszteztem az országutat, átértem a Bükki kékre, s innen egy darabon kényelmes erdészeti aszfaltozott úton csörtethettem a letaposott havon. Hótól elgémberedett bokám örült, hogy végre nem kell pionírszerepben tetszelegni. Felszabadultan élveztem a balról integető fenyvest és a jobbról szikáran meredő bükköst. Itt nincs tempókényszer, nem kell hazaérni időre, nem vár másnap az iroda és a napi robot. Köszönés a szembejövő munkagépnek, félreállva azon morfondírozom milyen szerkezet is lehet, talán homlokrakodó. Jókedvűen legyintek magamban, végülis mindegy. A lényeg hogy ismét magam vagyok és a hegy-erdő-hó. Magányos farkas a Kárpátok ölében. Ráhangolódom az erdő hullámhosszára, s közben figyelem mikor kell letérni a műútról. Hirtelen megtörik a havas táj fehérsége.
Rókatetem az úttól nem messze, három varjú rebben fel róla havon, ropogó lépteimet hallván. Nem bántok senkit, nyugtatom lelkiismeretem. Egy pillanatra betolakodónak érzem magam. De ha már itt vagyok, nézzük meg közelebbről. Gyors fotó. Talán veszett volt, esetleg szimplán rossz vagy balszerencsés vadász és éhenhalt, esetleg megfagyott. A természet könyörtelen, mégis lenyűgözően csodálatos. De az út lejt tovább, letérek az aszfaltról.
A Pazsag erdészház gyönyörű kis tavacskával amit a Pazsag-kút táplál. Talán mondanom sem kell hogy eddig a Pazsag-völgyben jöttem. :) Szusszanás, kattintás és gördülök tovább.
Keskeny szekérút visz lefelé egy szurdok félmagasán. Figyelni kell a lépésre, a havas-avaros-köves út könnyen megtréfálja a lábat, átfázott bokával pedig extra hamar összejöhet valami csúnyaság.
A Hór-völgyben már tócsákat is kerülgetni kell a két sáv széles döngölt murvás úton. Régi hegyikerékpáros emlékek jutnak eszembe. A Bükk Hegyikerékpáros maraton nagytávja itt halad el az ellenkező irányba, kísért a bringás múlt. De most a futó jelen van és a vízkerülgetés. Nincs idő megszokni a közel sík terepet, maximum negyed óra még kényelmes tempóban is mire jön a Répáshuta tábla, és az apró kővel kirakott Balla-völgyi kék négyszög felfelé.
Zárótételként még elhangzik egy jónapot a szintén Répásra túrázó idősebb házaspárnak, majd kellemesen elfáradva és enyhén átázott cipővel-zoknival meglátom az első házakat. Csörög a telefonom, az első bringás fecskék már a Vadász nevezetű vendéglátó helyen üldögélnek a melegben. Szerencsére nem akkora hely a falu, hogy 10 háznál többet kelljen mennem a falu vége táblától a vendéglátóegységig, így a hőháztartásom egy feles törköly illetve isteni hamisitatlan bográcsgulyás (angel ez nem egy degusztációs menü ;) ) után hamar helyreáll. Aztán mire fizetünk, befut a nagy csapat is.
Én lekocogok a házhoz, felpiszkálom a kályhát és átöltözés után eldőlök az ágyon megérdemelt délutáni szunnyadásra. A természet tékozló városi/irodista gyermeke hazatért.
A jegyzőkönyv kedvéért pedig:
Táv: ~17km. Szintemelkedés: 560m. Idő: bruttó ~2,5 óra; nettó ~2 óra.
ui: a fotók egy ezeréves mobillal készültek, plusz a nap sem volt kegyes kisütni, ezért a gyenge képminőség.
uii: az első fotóért Alex-et illeti hála (vagy épp anthraxos levél :) ), az utolsót pedig zeezoltano-nak köszönjük
10 komment
Címkék: hó barátok túra bükk répáshuta bringások
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
adam182 2009.02.23. 23:18:51
lor 2009.02.24. 02:03:52
Ady Endre Hermann utca sarok.
koszi Ras.
Ras · http://futo.blog.hu 2009.02.24. 06:55:52
BMFT témában meg fogok partizánkodni azért ;)
Nylonman 2009.02.24. 13:10:54
DaMartian 2009.02.24. 13:52:54
Bőven 5 óra alatt, belesétálás nélkül 32-nél egy megállással ivószünet gyanánt! Mindezt úgy, hogy előző napról 42km az azt megelőző 2 napból pedig még 50km volt a lábamban! Halleluja! Jöhet a Balcsi!
Ja, és Zsola! Végre megvan az SE Pegám!
potyesz 2009.02.24. 14:43:12
szaszit 2009.02.24. 14:47:29
Nemsokára itt a Balcsi!
potyesz 2009.02.24. 14:50:36
Ras · http://futo.blog.hu 2009.02.24. 17:15:44
HelloJozsi 2009.02.25. 15:31:58
Amikor otthon vagyok Egerben sosem hagyok ki egy jó futást az erdőben. Legtöbbször itt:
futoterkep.hu/utvonal/ex1ods/
vagy itt:
futoterkep.hu/utvonal/ex1odq/
Meg ritkábban itt:
futoterkep.hu/utvonal/ex6e58/
... és még rengeteg más helyen ami eszembe jut. Persze a fennsíkot nem lehet überelni, csak oda sokáig kell menni.
Próbáltad már a Futócuccokat?
Feedek
- RSS 2.0
bejegyzések, kommentek - Atom
bejegyzések, kommentek
