Vendégségben a bajszos sármány, a rézsikló és a bikapók birodalmában

2009.04.01. 16:28 tvjudit

Vasárnap ejtettem meg a szokásos hétvégi hosszúfutást. Az óraátállítás és a 6 napos munkahét ellenére korán ébredtem. Kényelmesen megreggeliztem. Hosszabb terepfutások napján mindig alapos reggelivel kezdek, így tovább és jobban bírom a kaptatókat. Két összeborított sajtos, sonkás, uborkás szendvics, marcipános süti, majd mielőtt elindultam még egy lekváros kenyeret is bedobtam. A kajamennyiség a szokásos futás előtti reggelikhez képest jóval bőségesebbre sikerült. Ennek az volt az oka, hogy olyan útvonalra készültem, ahol viszonylag sok szintre számítottam. Egy kulacstartós övtáskába bepakoltam némi csokit, egy fél literes izolöttyöt, pénzt, térképet, útvonalleírást, telefont, fényképezőgépet, zsepit és persze a csellendzs nélkülözhetetlen kellékét, az edzés méréséhez szükséges kütyüt. Az eső közben elkezdett esni.

Egyedül terveztem ezt a futást, de nem bántam. Mondjuk ennek nem mindenki örül a környezetemben, de én szeretek egyedül kószálni az erdőben. Jól tájékozódom, de ha új útvonalra megyek, mindig van nálam térkép, telefon, ha pl. véletlenül kimenne a bokám, van nálam pénz, enni és innivaló, és pontosan tudom, hogy mit bírok el, szóval nem vállalok be olyat, ami sok lenne, akár a tempót, akár a távot vagy a szinteket illetően. Szeretek új útvonalakat felfedezni itt a Budai-hegyekben, de bárhol máshol is, ahol épp lehetőség adódik egy kis terepfutásra. Vasárnapra a Hegedűs Róbert emléktúra útvonalát szemeltem ki. Előzőleg megnéztem a turistatérképen, hogy merre is fogok haladni.

Kocsival felgurultam a Fenyőgyöngyéig, aztán elindultam az Árpád-kilátó irányába, ott kapcsolódtam rá a túra útvonalára. Az itinert kezemben tartva, időnként rá-rá pillantva haladtam előre. Az erdei szakaszok után több, kevesebb aszfaltos, lakott rész következett. Itt általában a házakat figyeltem, a gondozott kerteket, és a kerítés mögött csaholó kutyákat, aztán újra visszatértem az erdőbe. Ez a tendencia nagyjából a túra egészére jellemző volt. Az enyhébb emelkedőkön, a vízszintes szakaszokon és a lejtőkön futottam, az erősebb felfeléken viszont ütemes sétára váltottam. Az eső közben csendesen szemerkélt, hol erősebben, hol visszafogottabban, de nem volt zavaró. Nem volt hideg, nem fújt a szél, az esőcseppek finom hangja és persze az erdei madarak csivitelése kísérte utamat. Közben a Fekete-fejhez tartó kaptatón előkerült a fényképezőgép is. A gondosan összerendezett farakások, a fára tekeredő borostyán, a friss zöld mohaszőnyeg és a szépséges hóvirágligetek mind-mind fényképre illő témák voltak. Hopp, ott pedig egy mókus iszkol előlem, újabb kattintás. (Sajnos a róla készült fotó nem sikerült túl jól.)
 
Aztán a csúcsokon kitáruló panorámát megigézve nézem. Mindig akadt valami látnivaló, valami szépség. Szeretem a fák törzsére festett jelzéseket is. Megnyugtatóak. Megerősítenek abban, hogy jó úton járok. Megtudtam, hogy a Remete-szurdok sziklakibúvásos, kőtörmelékes gyepei, bokor- és szálerdői a bajszos sármánynak, a rézsiklónak és a bikapóknak is otthont adnak. Tábla hirdeti ezt:

„Az állatok megfigyelésének titka, viselkedjünk úgy, mintha egy fejedelmi udvar vendégei lennénk, legyünk észrevétlenek és figyelmesek, jelenlétünkkel ne dúljuk fel a völgy háborítatlanságát.”

Csendben tovább suhantam, és minden porcikámban érztem, hogy ajándék ez a nap. Hamarosan megmásztam a Remete-hegyet, később elfutottam a Rózsika forrás mellett, felkapaszkodtam a Kálvária-hegyre, majd jött a Vihar-hegy és a Hármashatár-hegy, végül pedig újra az Árpád-kilátó, és aztán vissza a Fenyőgyöngyéhez. 10 óra után indultam és elmúlt fél 3 mire visszaértem az autóhoz. 34,03 km-t mutat a nano. Kicsit többet mért, de ha ezt rögzítette, akkor ezt fogom bedobni a közösbe. A fiúk előnye egyre csak csökken, Szasza írta is a kihívás oldalán: csak idő kérdése, hogy megforduljon. Abszolút reálisan látja a helyzetet. Szerintem a héten átvesszük a vezetést. (Mire ez a poszt megjelenik, talán már át is vettük.) Még hogy nem fogunk nyerni...

8 komment

Címkék: túra erdő útvonal vendégség pókok sárkányok

A bejegyzés trackback címe:

https://futo.blog.hu/api/trackback/id/tr341034832

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

BGy · http://babosi.blog.hu 2009.04.01. 18:09:47

Ha a mókust túlélőkéssel fához szegezted volna, biztos nem mozdult volna be a képen. :))

kartárskám 2009.04.01. 21:22:06

Nagyon szép élmény lehetett! Hajrá csajok!!!!

rrroka · http://hosszutav.blog.hu 2009.04.02. 05:34:48

@BGy: :DDD én is hiányoltam a futókészletből a bökőt!

zsolababe 2009.04.02. 08:13:58

@rrroka: ezek a lanyok mindent otthonhagynak :))))

e_easy 2009.04.02. 11:22:39

Remek post, elvezet olvasni - egy pillanatra el is felejtettem hol vagyok olyan jol atjon. Kicsit olyan mint egy erdelyi osvenyen futni :)

grafitember 2009.04.02. 16:21:51

Gratulálok Judit, hajrá, hajrá!!!! : )

tvjudit 2009.04.02. 16:32:18

Neked is Dani. Jött a hír, hogy a Mátrában futottál ma. Meg egyébként is sok boldogságot. ;)

HelloJozsi 2009.04.03. 14:29:41

Errefelé még érdemesebb is esőben menni, főleg ha tényleg egyedüllétre vágysz :)
Ilyenből kevés jut mostanság sajnos.
Irigy vagyok na....

Futóblog

Ez itt a Futóblog. Szasza, Bitliszbá, SeSam, Szuflavéder és angelday írnak a futásról és a sportról.

Próbáltad már a Futócuccokat?

Tömegsport a Nike-val, velük együtt a Facebookon

  

Nike Running Hungary on Facebook

Friss topikok

süti beállítások módosítása