Kiegészítő sportok vol. 2: szkander

2011.10.13. 23:07 Winkler Róbert

Szasza aztán tud kétkedve nézni, amikor azt mondom, lassan egy hónapja rajtam van ez a takonykór, és bár voltam futni kétszer is, még mindig nem az igazi. Ő sose beteg, mert ő mindig fut. Lehet, hogy van ok-okozati összefüggés, de én épp futottam, amikor megbetegedtem, és azóta nem futok, hogy beteg vagyok. Lehet tehát ez látszólagos összefüggés is. Arról nem beszélve, hogy Kőbájker barátom ugyancsak sose beteg, márpedig ő, mint a Futóblogon is látható videóból tudjuk, soha nem fut.

Na mindegy, közben azt találtam ki, hogy sorozatot csinálunk az extrém kiegészítő sportokból. Legutóbb Szaszával női amerikaifoci-edzésen voltunk, most viszont megtudtam, hogy a budapesti Pólus center edzőtermében hivatalos szkanderedzések vannak. Egy magyar szkanderversenyzőt ismerek, Szkanderos Petit (igazából Kovács, de én nem támasztok irreális követelményeket a névmemóriámmal szemben). Van pár régi amerikai autója, ezekre járok rá időnként tesztelési céllal. Megvolt már a Plymouth Fury, most meg a 68-as Chargerre mentem rá.

Közben megtudtam, hogy Peti elég komolyba' nyomja a szkandert: nyolcszoros magyar bajnok, 87 kilósan verte a mázsaharminc körüli nehézsúlyúakat is, nemzetközi versenyeket is nyert. Vékony srác, látszik rajta, hogy sportolt, de az is, hogy nem a kosztól puffasztott fajta, inkább olyan szikár izomzata van, mint aki tizenöt évet húzott le egy kőfejtős kényszermunkatáborban. Sokáig birkózott, aztán lelkesen gyúrt, de az ATV megváltoztatta az életét.

Ment ott régen egy szkander magazin, "láttam a versenyeket, a bíró ilyen fekete-fehér csíkos ingben, bemondják, hogy 90 kiló, aztán GO! Nagy nyomások, erőlködések, és csak néztem, van ilyen, hogy szkander versenysport?! Ütöttem is a Google-ba, ami rögtön kidobta ezt a termet, azóta járok is."

A magyar szkanderos az edzőteremben látottak alapján inkább úgy áll a sporthoz, mint a testépítők: tudja, hogy nagyon kéne futni a kondi miatt, de a futás annyira a tennivalólista végére kerül, hogy végül valahogy mindig elmarad. A Pólus edzőterme kicsit furcsa: két szinten lehet gyúrni, kardiózni, fallabdázni, táncolni, meg nyilván zumbázni. A szkanderasztalok pedig közvetlenül a squash-terráriumok üvegfalai előtt állnak, kicsi a világ jeligére a squash-kalickában Nagy Petiék játszanak, Szasza ultrabalatonos szervezőtársa.

Szkanderos Peti és a Csabai Attila, a Magyar Szkanderszövetség elnöke pedig óvatosan bemelegítenek. A futást tehát alapban elsunnyogják, nyújtani sem mindig sikerül, hiszen gyakran jön közbe halaszthatatlan hazamehetnék, de a bemelegítéssel nem szaroznak. Egymás csuklóját tekergetik óvatosan, hadd nyúljanak be a szalagok és teljenek meg vérrel az izmok. Peti hosszan és igen érzékletesen meséli, hogy egy-egy bemelegítés nélküli nyomás közben annyira fullos görcs jöhet rá, amire tényleg csak az ilyen hirtelen és nagy erőfeszítések révén tehet szert.

"Lassan elkezd fájni. De valami egészen különleges, csontig hatoló fájdalommal. Elsőre majdnem elhánytam magam: hányingerem lett a fájdalomtól. És nem segít semmi: ha felrakod a kezed, ha lelógatod, ugyanolyan rossz. A múltkor az egyik srácnak szóltam is, hogy melegítsen be rendesen, aztán persze elsumákolta. Olyan rosszul lett az első nyomásra, hogy le kellett fektetni és még a szemüvegét is le kellett róla venni, teljesen kész volt. Aztán elmúlik, de ha megint nem melegítesz be, csak jön, lassan, de feltartóztathatatlanul, és másodszorra lehet, hogy tényleg összejön az a hányás."

Attila mesterszakács, Peti közgazdász, de a magyar szkander-élmezőnyben természetesen azért a kidobók (politikailag korrekten: portás), autószerelők, sofőr, mindenféle mesterség előfordul. Itt egy mozgássérülteknek való asztal is, klubonként akad egy-két mozgássérült versenyző. Felteszem a kötelező kérdést, hogy a Stallone-féle "Túl a csúcson" korrekt volt-e szkander-szempontból. Mert ugye a bokszolók egyöntetűen imádják a Rockykat, de azt bármelyikük megmondja, hogy szakmailag kizárólag a nevetségességbe hajló marhaságokat tartalmaz.

Peti és az elnök majdnem egyszerre vágják rá, hogy igen: a Túl a csúcson nem egyszerűen hiteles szkanderfilm, de Stallonéén kívül az összes nyomás igazi volt. Petiék Kanadában még le is fényképezkedtek azzal a kiváló karakterrel, aki a filmben megette a szivart, meg nyomás előtt hörpintett egy kis Valvoline motorolajat (alábbi videónkon 0:44-től):

Nem beszélve Cobra Rhodes-ról, aki a saját, kobrára emlékeztető alkartartásáról kapta a nevét. Rhodes nem egy hegyomlás, magas sarkú cipőt hord, de egyébként sem szabad elhamarkodottan ítélni a külső alapján.

Volt olyan, hogy jöttek az Európa-bajnokságra az örmények, és valamiért három versenyzőjük volt a 85 kiló alatti súlyban, márpedig egy országból csak ketten lehetnek. Az egyik ezért nehézsúlyba nevezett be, aztán úgy lenyomkodott mindenkit, hogy végül csak a jelenlegi ukrán nehézsúlyú világ- és Európa-bajnoktól kapott ki. Vékony, szálas, csontos kezű illető, szóval nem feltétlenül a hegyomlások tarolnak le mindenkit.

Most végül csak hárman jönnek össze az edzésen itt a Pólusban, mert mindenki rápihen a szombati Judgement Day versenyre, ami most szombaton lesz, és többek között Peti is indul. Én azt hiszem, kinézek, elvégre mi másért tisztelnének az unokáim, hogy egyszer láttam egy szkanderversenyt? Közben Petiék végeznek a fallabdával, és Peti addig sündörög az asztal körül, míg végül csak nyomniuk kell egyet a Szaszával. Hatalmas meccs volt, a végeredményt nem árulom el, tessék kiszívni a vérüket a következő Futóklubon.

3 komment

Címkék: a szkander edzőterem csúcson túl

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.