Egy szülés hány félmaraton?

2012.01.05. 23:05 Winkler Róbert

Természetesen már a kegyes hangulatú ünnepekben kellett volna mindezt elmesélnem, de sajnos minden időmet lekötötte a futás, a zabálás és a fetrengés – ez nagyjából a napirendnek megfelelő sorrend volt. A karácsony előtti utolsó napokban ebédeltünk együtt Ritával, aki három hónapja szült. A japáni vegyestálak mámorában szerencsére nem felejtettem el udvariasan megkérdezni, milyen volt a szülés. Nem is értem, miért lepett meg, hogy valaki, aki a szülés után két hónappal már elkezd futni, futást használ mértékegységnek.

Azt mondta tehát, szülés előtt megkérdezte kolléganőjét, Imolát, aki fél évvel korábban szült, mégis mire számítson. Imola, aki szintén nem fut keveset, azt mondta, nem kell félni, nagyjából olyan, mint két félmaraton. A két félmaraton azért nem olyan, mint egy maraton, mert maratonon az ember nem pihenhet akkorát féltávnál, mint szüléskor. És persze Rita a szülészorvos becslését is afféle edzéstervként fogta fel: a doktor megmondta, nagyjából mennyi lesz időben, Rita pedig fegyelmezetten percre pontosan úgy tolta ki.

Tehát két félmaraton. Annyira tetszett ez az őrületesen mókás, ugyanakkor bizonyítottan találó mértékegység (Rita aláírta a két félmaratont), hogy amikor a múltkor bejött az Indexbe Vera, aki már legalább egy éve szült, csak úgy a poén kedvéért meséltem el neki. Főleg, mert ő sose volt nagy futó, illetve én csak a kosarazásról tudtam. Verának is nagyon tetszett a két félmaraton, de mint kiderült, azért volt része jó pár futóedzésben is: azt mondta, az övé inkább olyan volt, mint egy félmaraton, utána pedig egy nagyon kemény résztávozás.

Kissé félve kérdezem anyuka olvasóinkat: van esetleg még valami hajmeresztő hasonlatuk?

16 komment

Címkék: szülés félmaraton kínzó kérdések

A bejegyzés trackback címe:

https://futo.blog.hu/api/trackback/id/tr393521619

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nicca1 2012.01.05. 23:42:01

Nos:
Volt egy dupla maratonom, a végén kemény résztávozással
Volt egy könnyed pulzuskontrollos maraton, ahol nem számított az idő, nem volt záróbusz :) szóval sétálni is tudtam
És volt egy félmaratonom, ahol az utolsó 5 percben még volt erőm hajrázni :)

b.fruzsi · http://kmkovek.blog.hu/ 2012.01.06. 07:56:28

Huh, most megnyugodtam, akkor szó sincs ultratávokról...! :-))

BGy · http://babosi.blog.hu 2012.01.06. 08:06:48

Nálunk volt egy szenvedős maraton és egy rutinból lenyomott félmaraton. Legalábbis kiívülről így tűnt, én csak az edző és a szurkoló voltam.

Heorogrim 2012.01.06. 08:34:21

Uhh... ez nem lesz vicces. Akkor most elkezdek gyúrni. :D

nlk 2012.01.06. 08:56:12

Hát, nekem leginkább egy hosszú sprinthez hasonlított, ha már a futásból kell analógiát hozni :-). Az elsö 10 perces fájás után 2 órával megszületett a fiam.

Nekem az újrakezdéshez lenne pár kérdésem. A két hónap szülés után meglehetösen meredeknek tünik. Hogyan lehet a szoptatś/büfiztetés/pelenkacsere - éjszakai max 2 óra egyhuzamban alvás ördögi köréböl kitörni? Hogyan lehet a megfelelö méretü sportmelltartó méretet eltalálni (mármint ebben az idöszakban ugye meglehetösen változik idöszaknak megfelelöen a térfogat...)

Nálunk 4,5 hósan a hasfájás átment fogzásba, én meg itt ülök az 1 évessel és még mindig csak sporálisan vagyok képes eljutni futni. Tehát tanácsra van szükségem, hogy lehet zökkenömentesen újrakezdeni?

Jesselton 2012.01.06. 09:28:53

Én császárral szültem. Az kb olyan, mint fotelből nézni a 1000 m-es sprintet. Minden tök gyorsan történt, és mindenből kimaradtam :) Na jó, azért az érmet (= gyereket) megkaptam a végén

m.Era (törölt) 2012.01.06. 10:00:45

én még nem futottam sem félmaratont, sem maratont (ezek 2012-es tervek) de a "fejben készülést" pont a szülésre alapozom. Azaz, 4,5 óra alatt szültem, és a maratont is ennyire lövöm be. Szóval: 1. óra: hát, valami már történik, kocogok, nézelődök :) 2. óra: érzem, hogy futok egy ideje, de nem veszélyes 3. óra: kezdek fáradni, féltáv megvan már? sok van még? de még mindig jó buli 4. óra- végéig: megálljak? dehogy állok, már érezhető a cél... nekiveselkedés-lelassulás váltakozva, közben nagy vigyorgások, megy ez mégis, még mindig van erőm, jé?? - érdemes volt minden.. és CÉÉÉL! :-) És bármikor újra!

katizsuzsi 2012.01.06. 13:19:56

Nagyon tetszik az analógia, bár nekem soha nem jutott volna eszembe.
Az első: pulzuskontrolos ultratáv, az utolsó félmaraton teljes gőzzel, a célbaérés könyedén.
A második: mivel sokat edzettem arra az utolsó félmaratonra, abból egy 90%-osan kemény futás lett, előtte egy könnyed félmaratonal. Mivel azt gondoltam a finis könnyed lesz, hát az egy jól elnyújtott vánszorgós érzetű hajrára sikeredett.

193 2012.01.06. 14:59:33

Ultra és Ultra lemerem írni UTMB!
Mégpedig ezért. Mindkettő 4260 grammal (mint két tojás csak 9 év különbséggel)!
Szóval a fiúk magasra tették anyának a lécet!
Hegymenet volt a javából és élőben fantasztikus befutó volt.
Úgydöntött egyenlőre nem a kar újra indulni, de ha a leány garantált azért a nevezést megfontolná!

Apák és fiúk a szurkolást élőben ki ne hagyjátok!

doncii · http://doncii.blogspot.com 2012.01.06. 17:29:02

@m.Era: Nem riogatni akarlak, de a 3. ora mar qvara nem jo buli, megdoglesz. Majd tolod meg kicsit es a 4. oraban meg akarsz dogleni megint es megint. Elobb-utobb persze beersz, de azert lelekben vmi ilyenre keszulj. 35k-ig sose hidd hogy jol megy, az csak bemelegites :)

A jo dolog a futasban persze, hogy lehet ra trenirozni es a tempot te valasztod, a szulesnel gondolom nincs ilyen luxus.

doncii · http://doncii.blogspot.com 2012.01.06. 17:32:29

Mondjuk errol a sajat irasomrol most Lubics Szilvia (Spartathlon gyoztes) interjuja jut eszembe, vmi ilyet mondott: "A legnehezebb, hogy ne fusd el az elso 160 km-t". Ha csak ennyi... :)

m.Era (törölt) 2012.01.06. 19:02:41

@doncii: riogass nyugodtan! :-) Egyébként pedig pont az a lényeg, amit az utolsó mondatodban leírtál: hogy a marathonból elméletileg ki lehet szállni, a szülésből nem, de én úgy állítottam be az agyamat, mintha a futásokat sem lehetne félbehagyni. Amikor nagyon meg akarok állni, mondogatom magamnak, hogy "akkor sem lehetett kiszállni, most sem lehet, csak csináld tovább". Ettől függetlenül nem kétlem, hogy a 4. órában meg akarok majd pusztulni. :-)

BK10000 2012.01.08. 11:24:53

@m.Era:, olyankor kell egy hideg gyongyozo sort leguritani, es mehet tovabb a futas :)

nem tudom, szulesnel is mukodik-e, nekem maratonnal bevalt ;)

Kacskaringó 2012.01.08. 21:35:35

Én mielőtt az első gyerekemet szültem 10km-t hallottam a szülésre. Akkor elég edzett voltam, és nekem akkor 10km kb annyi volt, mint egy nagyobb sóhajtás. Életem első félmaratonját 12 hetesen teljesítettem... a 8. hétig, mivel állapotomról nem tudtam rendszeresen 10km-ket futottam és versenyeztem! A félmarcsi levezetés volt. Tehát a 10km=szülés viccesnek találtam, úgy voltam vele, ennyi jöhet bármikor.

Én nem tudnám a szülést a futással párba állítani, max. az utána érzett fáradtságot. Most a harmadik után azt mondanám, sokat számít, hogy milyen edzettséggel, túlsúllyal álltam neki a szülésnek, annál kevésbé viselt meg, és annál könnyebb volt a visszatérés, a normál kerékvágásba való belerázódás. Az is sokat számít ebben, hogy mennyire mennek simán a dolgok a szülésnél. Mire a szülésig jutottam outdoor ember lévén, már rég elszámoltam magammal, annyira, hogy ezt ne a szülésnél kelljen megtennem. Ez is hozzájárult a könnyebb, így rövidebb futott távra váltható szüléshez. Az is számít a távnál, mennyire kínoztak meg, és talán ezért sem lehet általánosítani.

Az első születésem után 11 nappal már 2km-s ososnásszerű dolgot végeztem, ez 15-20perc volt! 5 hónapos lett a lányom, mikor a Balaton maratonból a 14km-t már bátran bevállaltam.

Az első gyereknél ez azért is volt lényeges, mert ő 24 órából 24-et cicin akart lógni, és ez a napi negyedóra, húsz perc nagyon kellett, hogy ki tudjak tartani. Ez így ment 4 hétig legalább...

Most a harmadiknál egy sérülés hátráltat. Eddig a bokaszalagjaimat izmok helyettesítették, de az izmok leépültek, most újraépítem őket (ezt nem segíti a +25kg, ami felugrott időközben). Épp egy 7km-s futásból jövök, ami szűk óra lett. Innen szép felállni nem?

Talán azt lehetne mondani, hogy egy hét, tíz nap regeneráció kell ahhoz, hogy valaki úgy nagyjából talpra álljon szülés után. Ekkorra már mindenki el tud menni pl. sétálni egyet, ha nem patológiás eset. Olyan távot "futott le" szülés alatt, amit ennyi idő alatt lehet kipihenni úgy, hogy újra rajtra kész legyen. Vitatkozzatok velem nyugodtan, de ez kb. egy maraton egy egészséges valamennyire edzett felnőttnek.

Szóval ugyanoda jutottunk, mint a kezdeti felvetés volt.

Bozót · http://www.bozotfut.blogspot.com 2012.01.09. 12:10:58

Hát, nekem se jutott volna eszembe a futással párba állítani :) De ha a fájdalmat nézem, akkor inkább sprint vagy résztáv, ha a regenerálódást akkor hegyi maraton vagy ultra :) Lehet szülés után pár nappal futni, de szerintem nem biztos, hogy érdemes.

Heorogrim 2012.01.24. 20:05:49

@Kacskaringó: 12 hetesen félmarcsi... respect! Én meg örültem magamnak, hogy ma 10 hetesen be mertem vállalni egy vánszorgós 5,5 km-t. :) Az is megérne egy posztot, hogy terhesség alatt ki mennyit, meddig, hogyan futott, és mik a tapasztalatai - szerintem sokakat érdekelne.

Futóblog

Ez itt a Futóblog. Szasza, Bitliszbá, SeSam, Szuflavéder és angelday írnak a futásról és a sportról.

Próbáltad már a Futócuccokat?

Tömegsport a Nike-val, velük együtt a Facebookon

  

Nike Running Hungary on Facebook

Friss topikok

süti beállítások módosítása