Kérdések és válaszok az időméréséről

2012.02.20. 07:24 angelday

Miután gyorsan elvetettük, hogy órával és kézzel mérjünk, tavaly szeptemberben a Futóblog "JUST 30" versenyén professzionális időmérést alkalmaztunk. A mérést az Agni-Timing (sportido.hu) cégtől vásároltuk meg, közben kiderült, hogy Szasza húga náluk dolgozik, úgyhogy most egy cikket is készítettek arról, hogy mi ez az egész, milyen chipek vannak, mit kell tudni róluk. Az alábbiakban ezt olvashatjátok kérdés-felelet formájában. – Józsi

Mi az a chip?

A chip maga egy olyan egyedi azonosítót tartalmazó apró tárgy, amelyet rögzíthetünk vagy beépíthetünk az azonosítani kívánt objektumba: ez lehet tárgy, például egy árucikk vagy alkatrész, illetve élőlény, így akár ember is. Sport célú alkalmazásnál is ez utóbbiról beszélünk. Ezt a kis chipet használjuk az RFID időméréshez a versenyek során.

Mi az az RFID?

Az RFID (Radio Frequency IDentification) technológia vezeték nélküli rádiófrekvenciás azonosítást jelent, mellyel a hétköznapi életben is találkozhatunk, például az üzletekben árukra rögzített lopásgátlók formájában, vagy a kártyás beléptetőrendszereknél. Minden esetben egy egyedi azonosítóról vagyis chipről és egy vevő antennáról van szó, amit a versenyek esetében egyszerűen szőnyegnek is nevezünk.

A világon számos időmérési technológiával találkozhatunk, de ami a tömegsportoknál leginkább bevált, az az RFID időmérés, mert képes azonos időben több versenyzőt is egyedileg azonosítani.

Ezzel a technológiával azt is mérni lehetne, hogy pl. a Tescoba a bevásárló kocsikra szerelt chippel, a vásárlók mennyi ideig bóklásznak az üzletben?

Ha szükség lenne erre, akkor igen, persze az üzletekben a jelenleg kiépített rendszerek más célt szolgálnak. Majd ha a Tesco felfedezi az üzleti lehetőséget abban, hogy ilyen módon mérje az emberek vásárlási idejét, biztosan lecsapunk a dologra. Addig is maradnak a versenyek.

Miért van szükség chipes időmérésre?

Amiért elveti egy szervező azt az ötletet, hogy órával a kezében majd jegyzetel valaki a célban. A tömegsportok egyik ismérve a tömeg, azaz a sok résztvevő. Emberi erőforrással nem lehet tökéletesen megoldani azt, hogy mindenkinek a pontos időeredménye rögzítésre kerüljön. Még ha sikerül is mindenkinek a célidejét is felírni, akkor az még csak egy papírdarab lesz számokkal, abból még eredménylistát kell készíteni, nemenként, korcsoportonként stb. Ez rengeteg idő, a versenyző pedig igényli, hogy minél hamarabb megtudhassa az eredményét. Egy jó verseny szolgáltatásai között kiemelt szerepe van a chipes időmérésnek, és az azzal járó előnyöknek.

Mely rendszerekkel találkozhatunk itthon?

Bővebben arról tudok nyilatkozni, amivel mi az Agni-Timing-nál foglalkozunk, ez pedig az RFID időmérésen belül a passzív LF (Low Frequency), azaz az alacsony frekvencián-, és az UHF (Ultra High Frequency) ultramagas frekvencián működő rendszerek. Azoknak akik már találkoztak időmérő chippel úgy mondanám, hogy a kis kerek műanyag chip amit a cipőfűzőjükbe kell fűzni az az LF, illetve a – talán még itthon kevésbé ismert de a világon már joggal teret hódított – rajtszám hátuljára ragasztott chip pedig az UHF.

Mi a különbség a két rendszer között?

A világon eddig az UHF vált be leginkább a futóversenyeken, főleg ott ahol már valóban nagy az indulói létszám. A versenyzők az UHF chipeket a rajtszám hátuljára ragasztva kapják meg készen, így azzal már semmi különösebb teendőjük nincs azon kívül, hogy felrögzítik a mellkasukra a rajtszámot. Nagy előny még, hogy az UHF chipek eldobhatóak, így a versenyt követően nem kell a futóknak visszaváltaniuk és nincs kaució.

Az LF egy régebbi technológia, bizonyos szempontból már elavultnak is mondható de azért még mindíg van létjogosultsága. Mi szinte már csak triatlon versenyeken használjuk, mert ezek a chipek strapabíróak, és úszni is lehet velük.

Hogyan kell viselni a chipet?

Az LF chipet, ami egy kis műanyag védőtokban van, egyéni verseny esetén a cipőfűzőbe fűzve kell viselni, váltó versenyeken ahol a váltás a chip átadásával történik, ott tépőzárral kell a bokára rögzíteni, csakúgy mint a triatlon versenyeken.

Az UHF chip már a rajtszám hátuljára van ragasztva, azzal már nem kell semmit sem tenni és főleg nem szabad onnan leszedni. 4 db biztostűvel kell felrögzíteni a mellkasunkra a rajtszámot, a legfelső ruha rétegre. Fontos, hogy erre már nem szabad semmit sem rávenni, ugyanis az befolyásolhatja a mérési hatékonyságot.

Miért fontos, hogy viseljük a chipet?

Mert ez a feltétele annak, hogy legyen időeredményünk. Találkoztam már olyan versenyzővel, aki a verseny előtt nem tette fel a chipjét és szóltam is neki, hogy ez így nem lesz jó. Ő csak annyit mondott, hogy nem fontos számára az eredmény. Csupán néhány percet kell rászánni a verseny előtt a chipek megfelelő felrögzítésére ahhoz, hogy a verseny végén hivatalos eredményünk legyen. Ne sajnáljuk az időt arra, hogy legyen időnk! Más szempontból is fontos, hogy viseljük a chipünket, ugyanis sok szervező az időmérési adatokat veszi alapul, ebből készít statisztikákat, ez alapján készítik elő a pólókat, érmeket, ebédet, illetve innen tudhatjuk, hogy mennyien értek már célba és vannak még versenyben.

Mér-e a rendszer, ha kézben futunk a chippel?

Az UHF chipek eleve a rajtszámon vannak, így az LF chipekre vonatkozóan tudom azt mondani, hogy nagy valószínűséggel nem. Az LF chipeknek a szőnyegtől mérten ideális esetben 50-60 cm a mérési magassága. Ez a körülményektől függően lehet akár mindössze 25 cm is, ezért fontos, hogy a lábunkon legyen a chip. Óvaintünk mindenkit attól, hogy a kezében vigye vagy zsebre tegye a chipet a verseny során.

Mi történik, ha valaki nem a szabályok szerint viseli a chipjét?

Megnő az esélye az adatkimaradásnak. Rengeteg tesztelés előzte meg azt, hogy végül is kialakultak a chip viselésével kapcsolatosan a szabályok. Ha úgy viseljük a chipünket, ahogyan az elő van írva, akkor sikeres lesz az időmérés.

Mire kell figyelni a verseny során?

A legfontosabb dolog azok után, hogy megfelelően felrögzítettük a chipünket, hogy áthaladjunk az időmérő pontokon. Ez lehet egy szőnyeg, kábelcsatorna, habszivacs lemez, attól függően, hogy milyen típusú időmérő antennát használunk az adott versenyen a chip érzékelésére. Lényeg, hogy a verseny során ezeket a mérőpontokat ne kerüljük ki.  Fontos még, hogy a versenyt megelőzően illetve a verseny végeztével hagyjuk szabadon a mérőpont körüli területet.

Hogyan ellenőrizhetjük le a chipünket verseny előtt?

Sok versenyen a verseny előtt fel van állítva egy úgynevezett Chip Controll állomás, ahol tesztelhetjük a chipünk működőképességét, továbbá ellenőrizhetjük a versenyzői adatainkat. Ez egy rendkívül hasznos szolgáltatás, ha látunk ilyet mindenképpen érdemes igénybe venni. Csupán oda kell mennünk, a kézi antenna fölé kell tartanunk a chipünket és a képernyőn máris láthatjuk az adatainkat.

Mennyire ellenállóak ezek a chipek?

A szélsőséges időjárásnak teljesen jól ellenállnak, nem okoz problémát sem a hideg, sem a meleg.

Mennyi az élettartama a chipeknek?

Az LF chip egy kemény üvegkapszulában van, amely még egy műanyag védőréteggel van fedve, így az elég strapabíró, tehát hacsak össze nem törik a kapszula örök életűnek mondható. Az UHF chipek jellemzően egyszerhasználatosak, viszont néhány szabályt be kell tartanunk ezekkel kapcsolatosan. A rajtszámra ragasztott chipeket ne szúrjuk át, ne gyűrjük és hajtogassuk a rajtszámot és legfőképpen ne próbáljuk eltávolítani a rajtszámról a chipet. Ha ezeket betartjuk, akkor a chipünk működni fog a verseny során.

Nem tudnak ezek a chipek verseny közben lemerülni?

Mivel eleve nincsen belső töltésük, nem is lehet szó lemerülésről. A chip a működéshez szükséges energiát az időmérő antennákból nyeri.

Mi a különbség a nettó és bruttó időmérés között?

A nettó időmérés minden versenyző egyéni rajt idejétől számított, a célbaérkezésig tartó versenyidejének mérését jelenti. Ilyen esetben a rajtvonalra is telepítve van egy időmérő pont, így az ezen történő áthaladáskor minden versenyzőnek rögzítésre kerül a rajt ideje. Nettó időmérés a nagy tömegű versenyeken fotnos, ugyanis jelentős időkülönbség lehet az első sorból rajtoló és az utolsó sorból rajtoló versenyzők rajtideje között. Bruttó időméréskor mindenkinek a rajt időpontja azonos lesz és a versenyideje ettől az időponttól kezdve tart a célbaérkezésig. (Tehát: nettó idő = saját idő, bruttó idő = rajt idő)

Hogyan és mikor tudhatjuk meg a versenyeredményünket?

Szervezőtől függ, mi még aznap fel szoktuk tenni az eredményközlő weboldalunkra a sportido.hu-ra az eredményeket.

3 komment

Címkék: kérdések chip időmérés just 30

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.