Amikor nincs szufla
2012.07.24. 08:50 szasza75
Amíg Józsi a hétvégén az első terepversenyét teljesítette, addig én a Budapesti Terepkupa hosszú távján vettem részt. Van úgy, hogy az ember elmegy egy futóversenyre és motiváción kívül mást nem nagyon visz, de azt sokat.
6:00 – Ébresztő. Rövid keringés az ágy-konyha-fürdő háromszögben, majd lelki összpontosítás a kanapén fekve.
6:30 – Reggeli (szendvics, paradicsom, egy Magne B6 tabletta, lélekjavító Green Magma).
6:40 – Ömlik az eső, nem hiszem el. Józsi tuti nem megy futni, gondoltam magamban. Tévedtem. Nekem sem kéne, erre most nem vagyok lelkileg felkészülve.
6:50 – Váltóruha, tartalék zoknik, cipők, hűtőláda (minek?), banán, gél, csokik. De rég csináltam ilyet!
7:00 – Indulás. Ákos megjött a húgommal. Kitalálták, hogy eljönnek megnézni, pontosabban depózni, azaz segíteni, ha haza akarok menni (sicc!), vagy etetnek-itatnak, ha elfáradva az árokban fekszem.
7:30 – Rajthely, rajtszámfelvétel, beszélgetés az ismerősökkel. Próbálom lazára venni egy "nem is izgulok" arckifejezéssel. Nem sok sikerrel, eléggé be vagyok parázva.
8:00 – Rajt. 3-4 táv mezőnye egyszerre rajtol el. Nagyjából fogalmam sincs, hogy helyezkedem el a mezőnyben, de nagyon nem is érdekel. Spero, Áron, Kalotai Levi, Szabi, Andiék körülöttem vannak, így nagy baj nem lehet.
8:30 – Technikás sárga sáv, órámra pillantok, gyors lesz ez, nagyon gyors. Helga félmaratonon indult és elhagytam. Áron, Spero, Levi előttem, lobogok utánuk. Ebből bizony baj lesz.
9:00 – Az első tízes letudva, de már fáradtnak érzem magam, jobb lett volna a félmaratonra nevezni.
9:25 – Zsíros-hegyi pontnál kicsit szintben futok Speroval, aki az Antónia árokban faképnél hagy, hiába visz a lendület (4:30-as kilit mérek, Norbi ébredj, ébresztő vegyél vissza).
9:50 – A Nagy-Szénásnál elengedem a srácokat, nyugis tempó kell nekem. A jelszó: teljesítés. 14 óra a szintidő. Tejfehér köd, a látótávolság 50-60 méter lehet. Július közepét írunk. Ha nem futnék, fáznék rövidgatyában. Fantasztikus futóidő van! Egyedül vagyok, teljesen egyedül. Érzem, ez már így is marad.
10:26 – Mária-völgyi pont. Fridmanék még rakják össze a pontot. Kérdezik mit kérek, hát ebből következően semmit. Bocsánatot kérnek, hogy még ilyen készületlenek. Szűk 25 kilinél járok. Egyelőre minden ok, de biztos nem sokáig lesz ez így.
11:30 – A Tarnai-pihenő előtt járok, tesómék kijöttek megnézni. Odaadom a sapkámat, sütni itt már nem fog a nap (remélhetőleg esni sem). Most egy húzósabb emelkedő jön. Kicsit kocogok rajta majd tempósan felsétálok. Kicsit laposodik az emelkedő, de sunyi alattomos, viszont megy a futás. Eszem, iszom sokat, kell még az energia.
12:00 – A piroson járok már Nagykovácsi felett, szeretem ezt a részt, kicsit hullámzik, de futós, egy sporit utolérek, köszönök neki, biztatom, majd megpróbálok lendületesen tovább haladni.
12:26 – A Fekete-fej előtti ponton vagyok, 44 km van mögöttem. Elkezdek számolgatni, ha innen csak gyalogolni fogok, akkor is beérek szintidőn belül. Érzem a "diadal" ízét. Most már meg kell lennie.
12:58 – Szépjuhászné. 48 km 1673 m szint mögöttem, mindez 5 órán belül. Erre nem számítottam. Ez sokkal jobb, mint reggel gondoltam. Ákos fényképez, rögzíti folyamatos leépülésemet, tesóm profi módon idézi a víz/iso szópárost. Levi eltévedt valahol. 5-6 ember lehet előttem. WOW.
13:25 – Pikk-pakk legurultam Makkosmáriához. Innen az útvonal igen figyelős. Sűrű jelzésváltások lesznek. Kár lenne elcseszni egy-egy eltévedéssel. Vannak ugyan szalagok kihelyezve, de ilyen népszerű részen bárki leszedheti/átkötheti őket.
14:00 – A Sorrento környékén járok. Szeretem ezt a részt. Nekem Pepe mutatta meg pár hónappal ezelőtt, igen különleges mediterrán jellegű rész, Budapest határában. Magával ragad a táj, próbálok elvonatkoztatni attól, hogy bizony már igencsak fáradok.
14:38 – A Kakukkhegy úti ponton tesómék várnak. Hűvös van, de nagyon melegem van. Pont egy nyomós kút tesz kedvemre, alámászok. 60 km után már nincs erőm a meredekebb emelkedőket futni, valami "A" betűs utcán gyalogolok és nagyon utálom. Nagyon meredek, aztán jön a Széchenyi-hegy. Ez kevésbé meredek, de már itt sem tudok mindenhol futni. Pulzusom mélyrepülésbe kezdett. A torony csak nem jön, pedig a városból bárhonnan kilométerekről látszik.
15:10 – Felérek, csak az vigasztal, hogy már "csak" 4 emelkedő és egy félmaraton. A Széchenyi-hegyen betolok egy újabb gélt, talán a harmadikat a mai nap, és eldöntöm, hogy a János-hegyig futni fogok. Nem gyorsan, de haladok: 5:40-ben tolom, érzésre sokkal gyorsabb. JB jön velem szemben, mondja Áron kiállt, fájt a gyomra, Pepe, Spero, Pap Gabi a sorrend, tőle 8 percre vagyok. Elkacérkodom a gondolattal, mi lenne ha rákapcsolnék, de egy gyors leltár után elhesegetem törtető gondolataimat. Mit akarsz, Norbifiú? Itt vagy testileg lassan romokban, érjél csak be sértetlenül, teljesítve, ahogy még reggel tervezted. Könnyen meggyőztem magam.
15:35 – Szépjuhászné megint. A megszokott Balboa útvonalon vagyok. Ha felsétálok a Nagy-Hárshegyre onnan Hűvösvölgyig gurulok, aztán onnan már sétálva is. Biztonsági okból fegyverként egy banánt tartok a kezemben. Kezdek kicsit furcsán nézni magamra. Komplett hülyének is nézhetnének a turisták, ha a rajtszámot felhúzom a fejemre és egy banánnal a kezemben a fák mögül számháborúzok. Tele van a gyomrom, nem vagyok éhes, sem szomjas, a Stop-Shop mellett eldobom a lebomló banánt. Aztán azon agyalok, hogy a kémiailag érlelt banán vajon veszélyes-e a környezetre. Aztán jobbra egy nagyobb szemétkupacot veszek észre, kéne szervezni egy szemétszedést a Balboa útvonalán. Igen, ez az. Jó ötlet.
16:00 – Hűvösvölgy. Már síkon is nehezen megy a futás. Várom hogy az emelkedő jöjjön, azon már engedélyezem a gyaloglást. Lassan jön, az emelkedőt meg gyorsan elhagyom, megint futhatok. A Határ-nyereg után megbeszélem magammal, hogy az Árpád kilátóra gyalogolok, sőt, már az Oroszlán sziklánál is gyalogolni fogok. Kijár nekem, megérdemlem. Pont ott sétálok, amikor Levi feltűnik mögöttem és megpaskol, mutat egy "Victory" jelet, majd elfut. Na, ő igazi futó. Ezért ő Levi. Így kell ezt csinálni. Szól valami zene a telefonjáról, mosolyog és úgy elfut mellettem, hogy romokba zuhanok.
16:45 – Fenyőgyöngye. Tesómék lelocsolnak vízzel, élesztenek. Mit kérek? Sört! A célban. Kicsit jó lett volna, ha kijönnek Judit meg Mazsola, de talán jobb most így. 80 km a hátam mögött, innen séta. Ciki, nem ciki, elfáradtam. A Hármashatár-hegyi úton felfele mindig futok, most kisétálom. A végefele egy síkabb részen belekocogok, de mindenem fáj, feszül, húzódik. Jó érzés sétálni.
17:15 – A csúcson R. Norbi vár, Gál Andiék szurkolnak, etetnek, itatnak. Még sétálok, majd óvatos futásra váltok, jön a Vihar-hegy pár méteres mászó része, majd lejtő. Ha utolér valaki, az sem érdekel. Csak becsorgok valahogy. A Virágos-nyeregtől intenzívebb futásra váltok. Azta. Ez most honnan jött? Hiába, húz a cél. Még egy egyenes, végén hátranézek, jön-e valaki, de senki. Kitart a lendület, futok és futok és futok, a célig.
17:42 – CÉL
Nagyon-nagyon elfáradtam. 2 db UTMB pont a zsebben. Ezért jöttem és most elviszem, most már az enyém. 86 km és közel 3100 m szint története ez. Ami bennem volt, az maradéktalanul kijött. Messze több, mint amit gondoltam, és a verseny előtt bele tettem. Valójában ezt még télen tettem bele és amennyi nem kopott el teljesen az még most jött ki.
24 komment
Címkék: ultra terep trail
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
p4o5k0 2012.07.24. 10:45:05
hány pontod van summa?
honnan lett/lesz meg a 7?
szasza75 · http://szasz-a.blog.hu 2012.07.24. 10:52:17
Sz.Lacc · http://fusslaci.blog.hu/ 2012.07.24. 11:24:27
Ezen jot mosolyogtam: "80 km a hátam mögött, innen séta. Ciki, nem ciki, elfáradtam." Hat ANNYIRA azert nem az... :-)
BGy · http://babosi.blog.hu 2012.07.24. 11:27:30
Futómadár · http://madareteto.blog.hu 2012.07.24. 11:40:07
szasza75 · http://szasz-a.blog.hu 2012.07.24. 11:43:57
Futómadár · http://madareteto.blog.hu 2012.07.24. 11:51:42
csétomi 2012.07.24. 13:30:19
pantomimes · http://ennyirefutja.blog.hu/ 2012.07.24. 13:34:36
Futómadár · http://madareteto.blog.hu 2012.07.24. 14:10:08
BGy · http://babosi.blog.hu 2012.07.24. 14:38:05
Nemrég még 80 kg voltam, az volt az aranykorom. :)))) Bowdentestű nem leszek soha, de amit tudok, azt kihozom az alkatomból. Volt egy őszinte új ismerősöm, aki megmondta, hogy nem nézné ki belőlem, hogy futok! Igaza volt. :)))))
szasza75 · http://szasz-a.blog.hu 2012.07.24. 15:12:55
Tavaly voltam Írosrszágban egy hegyifutó VB-n, mint néző, hát ott olyan sebességekkel szembesültem, ahol azért elgondolkodtam mélyen. :-) youtu.be/LLUVVBUMALU?t=12m26s
Futómadár · http://madareteto.blog.hu 2012.07.24. 15:36:44
cindbl 2012.07.24. 16:24:32
p4o5k0 2012.07.24. 17:08:02
ez érdekel valakit (rajtam kívül)?
196/101-el ez olyan lesz mint ha Chevy Camaro-val indulnék Pikes Peak-en. :-D
Futómadár · http://madareteto.blog.hu 2012.07.24. 20:40:39
www.bayrun.ie/
Kár, hogy amikor helyileg ott dolgoztam még nem volt az életem része a futás. Vagy erre vagy a Dublin félmaraton/maraton-ra még vissza akarok majd menni.
Steff76 2012.07.24. 22:01:26
Nagyon nagy teljesítmény! Egyébként milyen volt eddig ez a heted? Szerintem én még mindig ágyban lennék....
szasza75 · http://szasz-a.blog.hu 2012.07.24. 22:19:47
pantomimes · http://ennyirefutja.blog.hu/ 2012.07.25. 08:37:19
Nekem a csúcspont sebesség terén a siófoki félmaraton volt, ahol sikerült 1:45-el teljesíteni, gyakran kellett 5 perc alatti tempóban menni és én úgy éreztem végig sprintelem az egészet, persze néha kívülről nézve magamat látom, hogy bizony a technikám komoly csiszolásra szorulna, ráadásul a lábaim hosszúak, amit tök jól ki is lehetne használni.
gergoke 2012.07.25. 15:16:36
"Szűcs Csaba: A futást szerettem csinálni. Azért, mert a futásban nincs csapat, nincs szerencse. Tiszta matek: amennyit beleraksz, azt ki is veszed. Másodpercre."
hvg.hu/sport/20120603_Szucs_Csaba_interju