Naszály trail – számomra futhatatlan
2013.11.27. 15:12 mgergoo
Ahogyan angelday már hírt adott róla, szombaton a szerkesztőség többsége tiszteletét tette a Naszály Trail terepfutó (?) versenyen. Szuflavéder Nagyúr és Szasza sem mai motorosok, más pályán játszanak – síkon is és terepen is. Egy ilyen nehézségű pálya talán nekik meg sem kottyan, de azt hiszem, ez a verseny arra késztet, hogy a továbbiakban legalább egy futó pillantást vessek az adott esemény szintrajzára, vagy a várható terepviszonyokra.
Szasza és Szuflavéder is óvó szeretettel keresett meg a verseny után, köszönöm srácok, hogy gondoltatok rám! Szaszának hirtelen csak annyit mondtam elsőre, hogy nem éreztem jól magam. De persze megint igazságtalan voltam. A versenyen sajnos elértem abba a mentális állapotba, hogy az önmagammal szembeni elégedetlenségem dühbe csapott át. Utáltam a versenyt, utáltam, hogy nem tudom ott azonnal feladni és kénytelen vagyok végigfutni, végigcsúszkálni, végigdagonyázni az útvonalat.
Mérges voltam a világra, az időjárásra, a szervezőkre, de persze most már belátom, hogy természetesen én voltam alkalmatlan erre a terepre. Az a néhány terepverseny, és a jelenlegi terepes tapasztalataim nem tesznek alkalmassá, hogy ilyen nehézségű eseményen önmagam számára élvezhető módon fussak. Sokat kell még tanulnom, hogy ide úgy térhessek vissza, hogy ne tegyem tönkre a saját napomat. Meg kell tanulnom ilyen körülmények között is futni, ellesni a nagyoktól, hogy hogyan csinálják, milyen technikával veszik a számomra most teljesen lehetetlennek tűnő akadályokat.
Verseny közben azt gondoltam, hogy talán hanyagolnom kellene ezeket a téli dagonyákat. A mezőny középső, hátsó felének ez nem egy futóverseny volt, hanem az Erdei Kirándulás és a Brutálfutás kegyetlensége. Ma már azt érzem, hogy erősödtem és tanultam belőle. Három órán keresztül dolgoztak olyan izmok, amik síkon lustálkodnak, a combom is olyan terhelést kapott, amiből később csak profitálhatok. Futásnak nem volt futás, de edzésnek talán mondható azért.
A futást is az elején kezdtem, most ráébredtem, hogy ez a terepfutás egy teljesen más kávéház. Ahogyan a futásnak is egykor, most a terepfutásnak találtam magam az elején. Kezdő kis mókus vagyok újra, ott is lassan jött a fejlődés, itt sem várhatom, hogy azonnal tartsam a lépést akár csak a középmezőnnyel is. Nem adom fel. Hétvégén Buda Trail, talán ott elkerül az alábbi videóban megtekinthető hasra esés.
13 komment
Címkék: beszámoló terep trail
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
RabiMiki · http://ittfutok.blog.hu 2013.11.28. 08:39:14
BGy · http://babosi.blog.hu 2013.11.28. 12:23:46
Tegnap megérkezett az új terepcipőm, nézzétek meg a kicsomagolós videót, hiszen az most nagy divat. Külön felhívom a figyelmeteket a talp rücskösségére. Senki nem fog utólérni, ha ez rajtam lesz. :))))
youtu.be/Rl-FG8LTx1Q