Hálaadás a HHH-n
2013.11.29. 11:25 Szuflavéder
Csütörtök hajnalban a HHH-n futottam. Egy ösvénynél egy velem egykorúnak tűnő lány jött be elém. Köszönt, hogy "jó reggelt" és 10-15 méterrel elfutott, majd kb. egy tempóban futottunk tovább. Remek futóalkata volt és nagyon szép mozgással ment a Határnyereg felé.
A kék sávon haladva, a Határ-nyereg utáni emelkedőt követve értem utol. Megint köszönt, de mondtam neki, hogy 10 perce már köszöntünk. Mire akcentussal így szólt: "Nem beszélek jól magyarul". Kiderült, hogy amerikai, aztán angolra váltott. A reptér mellett lefelé a kéken haladva megkérdezte mióta futok, mondtam neki, hogy 28 éve. Mennyit futok ma? 14,5 km-t, maratont futottam-e már?, persze 3 óra 3 perc.
Ez után én jöttem. Kiderült, hogy itt él és siet haza, mert hálaadás van és készül a magyar biológus férjének egy kis pulykával. Mondtam neki, hogy ha már itt él, jöhetne versenyekre is. Kérdeztem mióta fut, mert alig tudtam követni a tempót.
A válasz: 10 éves korában kezdte és 40 éve fut. Maratoni eredménye 2:49, éppen visszatérőben van és nagyon nehéz neki.
Hűvösvölgynél másfelé vette az irányt. Búcsúzáskor a lelkére kötöttem, hogy "jöjjön a helyi versenyekre, jó bulik" és persze kellemes hálaadást kívántam neki.
15 komment
Címkék: hálaadás HHH futótörténetek
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
csermanek 2013.11.29. 13:34:50
Szuflavéder · http://szuflaveder.hu 2013.11.29. 18:55:27
De szerencsére nem volt ijedős, inkább csacsogós volt :)
angelday 2013.11.29. 20:42:16
ubp 2013.11.29. 22:51:57
RabiMiki · http://ittfutok.blog.hu 2013.11.30. 11:56:31
Daró 2013.11.30. 14:10:29
BGy · http://babosi.blog.hu 2013.11.30. 19:08:16
eLzsÉ 2013.12.05. 01:35:33
A köszönés érdekes dolog, én is mindig morfondírozok rajta.
Amíg a Szigetre jártam, ott eszembe sem jutott köszönni, annyian jöttek szembe, hogy semmi értelmét nem láttam. Az utcán sem köszönök a járókelőknek.
Aztán átszoktam a Népligetbe, ahol sokkal kevesebb a futó, itt tehát köszönök, legalábbis intek a szembe jövőnek, meg akit lehagyok (na, azok miatt nem kell megerőltetnem magam:)
Azt vettem észre párszáz futás után, hogy a nők 95%-a nem köszön. Lehet, hogy egymásnak és jobbképű pasiknak igen, de nekem nem:)
Persze lehet, hogy tartanak tőlem, de azért reálisan nézve nem egy rendszeres futó fogja megtámadni, ha viszont kiépítene egészen laza, akár csak biccentésnyi kapcsolatokat, szerintem nagyobb biztonságban érezhetné magát, hiszen egy csomó "ismerős" lenne párszáz méteres távolságban, még akkor is, ha a Népliget nem egy veszélyes környék.
A pasik viselkedését viszont nem tudom mire vélni.
A törzstagoknak nem derogál odainteni, van egy srác, 20-ban volt a tavalyi SPAR-on, ő tudja venni a fáradságot. Az ős-népligetesek, pl. Róka Laci is értelemszerűen köszön, pedig ő nem is ismer engem, csak én őt:)
Akik ritkán járnak, lesütik a szemüket, vagy néznek mereven maguk elé.
Hozzáteszem, hogy én sem vagyok barátkozós ember, nem igénylem a társaságot, vagy a beszélgetést, de a köszönés az egymást látásból esetleg évek óta ismerő emberek között szerintem alapvető udvariassági követelmény.
Az is érdekes, hogy most, amikor jó az idő, értsd hideg van, a futók legnagyobb része elmarad.
Mire várnak, vajon? Megint a 40 fokra?
Már előre várom a havat, amikor egyedül leszek és annyira szeretek nyújtás közben meginni egy termosz teát:)
Kilfish · http://www.kilfish.com 2013.12.05. 09:20:11
végül is mindegy, csak érdekes megfigyelni és megtippelni előre, hogy ki fog köszönni és ki nem. én általában belenézek a szemből futó arcába és ha látom, hogy köszön, azonnal visszaköszönök, margitszigeten ez tényleg idétlen és felesleges lenne.
rokalaci · http://tavfutomuvek.extra.hu 2013.12.05. 17:53:39
Olvasom, hogy a Népligetről és a köszönésről írt eLzsÉ... akit így valóban nem ismerek de látásból lehet. Valóban a Népligetben köszönünk, intünk egymásnak és annak is aki nem köszön vissza /majd legközelebb/ bár előfordul hogy én is elbambulok. Előfordul hogy többen a Margitszigeten átfutunk egy egy városkör alkalmával akkor ott köszönünk mindenkinek :-) hadd lássák, hogy vidékiek vagyunk :-) . Még egy.. valóban egyedül futó lányok nehezebben köszönnek... De ez ne vegye el senki kedvét :-)