Így akarok itt maradni
2012.12.16. 19:14 szasza75
Közel egy évvel ezelőtt készült egy poszt Orsós Szabi történetéről. 2012 nyár végén élete egyik legnagyobb próbatételén vett részt, most a beszámolóját olvashatjátok. Jó szórakozást!
Többször nekikezdtem ennek a beszámolónak, de mindig törlés lett a vége, mert egyre hosszabb és unalmasabb lett. Úgy döntöttem, hogy csak mozaikokat írok, hátha ebből is átjön, hogyan töltöttem 2012 augusztusának utolsó csütörtökét. Ja, és péntekét.
2012. augusztus 28., délután
SMS a rendezőktől: "TDS, CCC, UTMB Attention! Weather forecast: rain, snow at 2000m, wind, cold. Temperatures dropping below -5 C. Have winter clothing."
2012. augusztus 30., 05:17
Basszus, elaludtam. Lui ébreszt, de vagy harmadszorra tudott csak felébreszteni. 4:45-kor ment el az utolsó busz Chamonixból Courmayeurba. Szerencsére Lui bérelt egy kocsit, így elvisz a rajthoz. Jó hír, hogy pihent vagyok.
Courmayeur, 6:59
Hűvös van és szemerkél, de még nincs rossz idő. Kiöntök fél liter vizet, hogy csökkentsem a hátizsák súlyát az első emelkedőre. Meghúzom a nadrágom madzagját. Elszakadt. Nem vagyok babonás. Bosszankodok, majd elrajtolunk.
9 km
Az első frissítő ponton meg sem állok. Az első emelkedőnek sincs vége, eddig jól nyomom, amikor a 2661m magas Col de la Youlaz előtt összetorlódtunk vagy több százan. Az idő megy és nem haladunk. Közben elkezd esni az eső, felveszem az esőkabátom. Több mint egy órát elpazarlok, ami nagyon meg fog büntetni. Egyre hidegebb van.
20 km, La Thuile előtt
A Youlaz hágóról lefelé alig tudtam futni, mert rengeteg embert kellett kerülgetnem. Esik, hideg van, de teljesen rendben vagyok. A tempó, a frissítés is jól megy. Az előbb megelőztem egy rajtszámos helyi bácsikát, aki esernyővel sétálgatott. Majdnem hetven évesen indult a TDS-en? Hogy került elém? Esernyővel? Még szerencse, hogy az esernyő nem a kötelező felszerelés része. (TDS: Sur les Traces des Ducs de Savoie (105 km +6,700 m) – a szerk.)
30km, Col du Petit Saint-Bernard
Végig esik, nem zavar. Egy gyönyörű tó mellett futunk el, nagyon szép a vidék. A hágón egy frissítőponton eszem-iszom, majd indulok is tovább. Egy hosszú, jól futható szakasz következik. Nem zavar semmi, imádok itt lenni. Piszkosul jól megy a futás, csak darálom be az előttem futókat. "Otthon vagyok" érzésem van. A hegyek is élnek, én is, nem gondolkodom azon, hogy mennyi van még hátra, csak futok. Itt akarok maradni. Így akarok itt maradni.
44 km, Bourg Saint-Maurice, délután 14 óra körül
Leérünk a hegyről, eláll az eső, egyre melegebb van. A pont előtt találkozok Anikóval, Andival és Luival. Tudtam, hogy itt lesznek. Engem még sosem kísértek versenyen, nem is gondoltam, hogy ilyen jó érzés lesz velük találkozni. Bekocogok a pontra, jó nagy és csak úgy engednek ki, hogy ellenőrzik a kötelező felszerelést.
A pontról kiérve három dolog aggaszt: 1. Még több mint 5000 m szint van hátra. 2. Ebből 1700 a következő 11 km-en – durva. 3. Eddig sem volt túl jó az időjárás, de éjszakára ítéletidőt mondtak. Szerencsére összefutottam Kuris Oszkárral és az emelkedő első részét együtt tesszük meg. Elhaladunk egy romos erőd mellett, közben azon gondolkodom, hogy az előző két CCC-n is rossz idő volt, de ott legalább voltak napsütéses órák. Ebben a pillanatban kisüt a nap, de amilyen gyorsan a felhők eltűnnek, olyan gyorsan jönnek az újak a helyükre. Ezek a felhők már sötétebbek.
53 km, Col de la Forclaz
Sosem lesz vége ennek az emelkedőnek. Sokkal többet kivett belőlem, mint gondoltam. Egy órája zuhog, amit viharos széllökések kísérnek. Már eléggé széthúzódott a mezőny, van, hogy senkit nem látok hosszú percekig. Fázok. Elkezdünk ereszkedni, de egy elképesztően durva helyen. Nagyon kitett és technikás, rendezők köteleket feszítenek ki, hogy legyen mibe megkapaszkodni, ha baj van. Szinte semmit nem látok, annyira esik. Épségben leérek, közben rám sötétedik. Felveszem a lámpám, az éjszaka hosszú lesz.
60 km, Cormet de Roselend pont előtt 2 km-rel
Már mindenem elázott, nagyon hideg van és nagyon fázom.
Nem tiszták a gondolataim, teljesen kivagyok. Még több mint 50 kili van hátra egy brutális terepen. Először csak azon gondolkozom, hogy feladom, mert ennek nincs értelme, nem tudok végigmenni. Pár perccel később meghozom a döntést: vége. A feladás egyfajta megváltás lesz. Véget érnek a megpróbáltatások és "csak" a lelkiismeretemmel kell elszámolnom. Nagyon fogom utálni magam holnap.
Beérkezem a pontra, szólni akarok a rendezőknek, de előtte még támad egy ötletem: megpróbálom rendbe tenni magam. Egy meleg leves, sajt, kenyér, sponser és csoki. A vacsorát egy kávéval fejezem be és leülök, várok. Kavarognak a fejemben a gondolatok, egyre jobban hajlok az indulásra. Rendben Szabi, induljunk!
Felállok, de a sor csak nem mozdul. Megkérdezem ez előttem állót, hogy miért nem megyünk? Várják a buszt Chamonixba. Ja, hogy ti kiszálltatok? Elsétálok tehát mellettük, ki az éjszakába. Nem tudom leírni a vihart, főleg olyan fáradtan, ráadásul tudván, hogy nagyon sok van még hátra. De tovább megyek. A ponton több, mint 500-an adják fel.
74 km
Egy francia srác kocog előttem, teljesen egy ritmusban mozgunk már vagy 20 perce. Egyszer csak megtorpan. A lámpáink fényében rengeteg tehenet pillantunk meg. A vihar miatt csak pár méter a látótávolság, ráadásul tombol a szél. Keresünk egy ösvényt a tehenek között, amikor egyszer csak egy ló nyerít és felágaskodik, mint egy Ferrari embléma. Szürreális, minden szürreális.
79 km, Col du Joly
Nagyon nehéz órákon vagyok túl. Hatalmas hegyek, egy döbbenetes szurdok, nulla fok alatti hőmérséklet, viharos szél, mindenhonnan ömlő víz. Ezek után érkezem a pontra. Egy gyors feladás, majd rábeszélés után, rövid evés-ivás, aztán tovább indulok. Egy jól futható rész következik, amit meg is futok. Hirtelen eláll az eső és felbukkan a telihold. Egyre lejjebb érve egyre melegebb lesz. Egy spanyol lány szegődik mellém, azt magyarázza, hogy már nincs sok hátra. Egy le, egy fel és egy le. Ennyi. Valóban ennyi? Nagyon optimista, jól ott is hagy.
88 km, Les Contamines, hajnal
Beérkezve a pontra arra gondolok, hogy feladom. Végül rutinosan rábeszélem magam a továbbindulásra. A spanyol lány ott üldögél. Egyszer csak elalszik, majd eldől. A barátja viszi ki, ölben.
95 km, Col du Tricot
Az idő még sokkal durvábbá válik. Felnézek a Tricot hágóra, ott már hóvihar tombol. Első gondolatom az, hogy nem lesz UTMB. Elindulok és meglepően jól megy. Vagy 1000 m szint egyben, hóviharban, de jól megy. Persze hulla vagyok, de valami extra erő felvisz.
103 km, Les Houches
Felázott a talpam. Minden csupa sár, minden lépésért meg kellett küzdeni. A faluba beérve szúró fájdalmat érzek a bal lábam egyik ujjában. Egy kavics beleszúródott, nem tudom kivenni. Remeg a kezem, remeg mindenem. Teljesen kihűltem. Megint azon gondolkodtam, hogy feladom, aztán jót nevettem magamon. Pihentem kicsit, elolvastam az SMS-eket. Ez adott egy extra erőt és elindultam Chamonixba.
A balkonon, Chamonix előtt, 40 perccel a szintidő lejárta előtt
Csak vánszorogok. Szembefut velem egy lány. Majd még egy. Ikrek? Salma Hayek kétszer? Vagy nincs is itt senki? Fázok és remegek, hallucinálok.
Chamonix, 20 perc a szintidőből
A teljes kimerültség állapotában pillantom meg a várostáblát. Semmit nem érezek, csak megyek tovább. Mellékutcákon közeledek, egy embert sem láttok sehol. Egy körforgalomban két gimis lány megállítja a forgalmat. Miattam. Nem akarom elhinni. Innen már a főutcán sétálok. Az emberek csak gratulálnak, az éttermek teraszán felállnak, tapsolnak.
Mindenhonnan csak azt hallom: "Bravo, bravo". Nagyon meghat, jó lenne nekik futni egy kicsit, de nem megy. Gyerekek szegődnek mellém, ennek nagyon örülök, mosolyognak, ugrálnak, franciául hadoválnak. Egyszer csak megjelenik Csanya és csak annyit mond: "száz méter".
Lefutom és beérek, mellény a kézbe. Megvan. Megvan!
Őrült ováció kint, extázis bent! Belülről megszólal egy hang és azt suttogja, hogy megérte! Nem hiszem el, rengeteg érzelem szabadul fel. Csanya, Kerekesék mellettem vannak. Jó, hogy itt vannak!
Lui értem jön és hazavisz. Fáj mindenem, lázas vagyok. Zuhany, evés, lázcsillapító. Minden kavarog, egyszerre emlékszem mindenre és semmire. Alszok egy picit és azon gondolkozom, hogy megtörtént-e ez? Fordulok egyet az ágyban, rájövök, hogy igen.
Másnap kicsomagolom a mellényem, de nem tudok örülni neki. Kóválygok Chamonixban, eszem egy jót. A lelkem akkor teszem rendbe, amikor átmegyek Csabiékhoz. A "családi" hangulat helyre rak mindent.
Valahol 80 km környékén kötöttem egy üzletet "valakivel". Ha beérek, többet nem indulok alpesi ultrán. Ellentétben ma már lázasan tanulmányozom az apróbetűs részeket.
114 km, 7150 m szint, 1500 induló, 633 célba érkező.
Ebből én vagyok az egyik.
14 komment
Címkék: beszámoló ultra tds
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Ppix 2012.12.16. 20:57:43
Firefox alatt brutál olvashatatlan...
knopers 2012.12.17. 06:54:50
csétomi 2012.12.17. 11:24:41
szasza75 · http://szasz-a.blog.hu 2012.12.17. 12:27:37
Csanya. 2012.12.17. 18:48:10
BGy · http://babosi.blog.hu 2012.12.18. 11:42:47
A talpas képet gyorsan átgörgettem, itt van előttem a kávém, meg akarom még inni. :)))
Gyűrött Papír 2012.12.18. 12:57:04
Sz.Lacc · http://fusslaci.blog.hu/ 2012.12.18. 14:57:17
Gratulalok!
VO2max 2012.12.30. 20:59:57
A témában egy filmajánló, nem tudom hallottatok e róla: dec 17-én mutatták be Madridban Killian Jornet a remek katalán ultra-terepfutó és sítúraversenyző filmjét, igen inspiratív, érdekes alkotás: www.summitsofmylife.com/en/trailers-en
A filmben is bemutatott Courmayeur-Mont Blanc-Chamonix, MontBlanc crossing útvonal Kilian órájával rögzített adatai: www.movescount.com/moves/move7541249
Az élettani adatok sajnos nem hozzáférhetők, pedig érdekesek lennének... :))
Jó szórakozást !
Levi104 2012.12.30. 21:04:53
Üdv
Levente
ringsider · http://fussatokbolondok.blog.hu 2013.01.02. 13:08:18
Próbáltad már a Futócuccokat?
Feedek
- RSS 2.0
bejegyzések, kommentek - Atom
bejegyzések, kommentek
