A dagadt kriplik számítógépeznek

2008.11.23. 16:58 Winkler Róbert

Legalább évente egyszer megszállja a médiát a kövér gyerekek hálás témája. 2008-ban ez az elmúlt hétre esett. Minden újság, tévéhíradó és magára adó reggeli műsor foglalkozott a felméréssel, hogy túlsúlyosak a gyerekek. Nem szeretik a tornaórát. Csak tévéznek és számítógépeznek. Idén azt mérték fel, hogy napi két-két órát ülnek a tévé és a számítógép előtt. Továbbá 30 százalék alkalmi drog- és kb. 30 százalék alkalmi alkoholfogyasztó. Ezeket természetesen úgy jelenítették meg, hogy a kördiagram harmadát lefedték a drogos gyerekek, másik harmadát az alkeszek, és csak egyetlen, a maga csekélységében rémítő zöld harmad maradt a tiszta tinédzserekre, mintha a két egészségtelen szubkultúra legalább annyira elkülönülne egymástól, mint a Ladánybene és a Kárpátia fan club.

Vágóképeket ugye iskolákban csinálunk a kövér gyerekekről, amint különféle tornaszereken bénáznak, a testnevelő tanárok pedig elmondják, hogy hát ja, kövérek, nem szeretnek tornázni, utálnak futni, mozogni, és inkább számítógépeznek. Tehát itt van a baj: tévé. Számítógép. Rádió. Gramofon. Meg a kódexek olvasása gyertyafénynél, ami rontja a szemet, és meghízik tőle a gyerek - ennyi. Mással nincs baj, én legalábbis nem hallottam olyat a Nagy Kövérgyerek Médiahéten.

Pályafutásom során csak egyetlen általános iskolába jártam, és egy gimibe, ez olyan 6-7 tornatanárt jelentett. Egyiktől se tanultam semmi érdekeset. Gimiben volt egy tájfutó osztálytársam, aki megmutatta, hogyan kell a talp külső élén futni.

A jó fej tornatanár olyan volt, hogy akkor most fiúknak foci, lányoknak nem is tudom már, mi. A gimiben tehát négy évig túlnyomórészt fociztunk, de Foci Laci egyszer sem tanított olyat, hogy például hogyan kell betekerni egy szögletet, leütközni az ellenfelet a félpályánál, fejelni, vagy külsővel eltekerni a hosszú sarokra. Néha futni kellett, de hogy konkrétan mire jó a futás, milyen tempóban kell futni, melyik tempó mire jó, és általában technikailag mire kell figyelni, azt negyven évesen tudtam meg, miközben futottam 13 kört Kropkó Péterrel. Mellesleg azt még mindig nem tudom, fejlődni hogyan kell, de majd elmegyek egy futóklubba, ha már a 12 év közoktatásba ez a marginális kérdés nem fért bele.

Voltak kísérletek a szertornával. Szekrényugrás, nekifutás, dobbantó, szekrény, aztán valahogy majd csak lesz. Gyűrű, amihez azért kell egy kis előképzettség, vagy a korlát, ami az évi egy kampányszerű használatkor pompás, fájdalmas kék foltokat csinál az ember felkarjára, ilyenkor aztán a tornatanár végre törleszthet valamit a szemtelen gyerekeknek. Azt persze soha senki nem mondta, hogy úgy 70 kiló körül húzódik a határ, ami alatt az ember könnyen mozgatja a saját testét, ezt tehát érdemes számításba venni, ha sportot választunk. Mindez a sok felesleges faszság nyilván hozzátartozik az általános műveltséghez. Az alapvető edzéselmélet pedig nem. Kérdeztem is valakit, esetleg nem onnan fúj-e a szél, hogy a tornatanárok ezt nem is tudják. De nem, mondta informátorom, a TF kemény hely, és aki elvégzi, tisztában van az elmélettel. Csak nyilván megtartja magának, hiszen ennyi pénzért ő nem koptatja a száját ezeknek a dagadékoknak.

Szarok a tanárok? Hát ja. Szarok. És nem kérek elnézést, tudom mit beszélek. Életem első jó tanáraira a főiskoláig kellett várnom. (Egyébként tanárképző főiskola volt.) Az évfolyamtársaim között talán ha tízen akartak tanárok lenni, közülük nagyjából a fele volt olyan, akit alkalmasnak mernék nevezni. Persze azt is tudjuk, mit mondanak a tanárok: kevés pénz, idióta tantervek satöbbi, de hát a kifogás már csak olyan dolog, hogy sok van belőle, de senkit nem érdekel. Nekem sincs megoldási javaslatom a magyar iskolarendszer általános reformjára, de az biztos nem segít, ha rákenjük az egészet a számítógépre, meg a tévére. Például én most ezt itten számítógépen írom, miközben megy a tévé. És mindjárt megyek futni. De ez a legkevésbé a tornatanárok érdeme, náluk még a számítógép és a tévé is jobban motivál.

40 komment

Címkék: sport magyar tanár torna dagadt

A bejegyzés trackback címe:

https://futo.blog.hu/api/trackback/id/tr62784430

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

boibo 2008.11.23. 17:23:45

És mindez azért is nagyon-nagyon-nagy baj, mert a gyerekek mozgásigénye határtalan -lenne.
A lányom 7 éves, most elsős, sporttagozatos, az igaz. Heti három tesi órája van + három úszás + két labdás előkészítő + 3x2 órás(!) vízilabda edzés, egyszer táncolni jár, és egyszer velem anyuka-aerobikra (mert addig se tudom lenyomni a tévé elé). És nem hiszem, hogy az enyém egy különleges gyerek lenne. csak hát, ki mihez szokik hozzá.
De ez nem csak a pedagógusokon, meg az iskolán múlik, hanem a szülőkön is!!!

zsolababe 2008.11.23. 19:11:26

egyetertek boiboval... a szulokon nagy a felelosseg.
Nem hiszem, hogy minden a genetikan mulna.. ne a koverseg oroklodik, hanem a rossz taplalkozasi es mozgasi szokasok esetleg azok hianya :) ... Az en gyerekem pl azt fogja majd latni, hogy Apa minden reggel veszi a cipojet es elmegy futni es vigyorogva er haza a futasbol. Neki termeszetes lesz majd a napi mozgas, fuggetlenul attol, hogy az iskolaban a tornatanar mit fog neki tanitai vagy mit nem. Nagy valoszinuseggel, hacsak valamit sulyosan el nem cseszek, akkor nem lakotelepen fog felnoni, hanem kertes hazban es barhova is megyunk, akar itthon akar a nyaralonal bizony eleg nagy kert van es olyan kornyek ahol tud jatszani, focizni, kosarazni, vizisielni stb stb a tobbi gyerekkel.. remelem ez eleg lesz... ha nem, akkor majd szenvedo arccal en is el fogom mondani, hogy hat a mai gyerekekkel mar nem lehet mit kezdeni mert a szamitogep meg a tv.... stb stb.. :)

BGy · http://babosi.blog.hu 2008.11.23. 19:15:25

Ááááá, ez jó cikk!! Így igaz! A mi sulinkban ugyanez volt. Volt egy igazi tesitanár, aki állandóan futtatott minket, korláton bukfenceztetett, szekrényen ugráltatott. Nem is szerettük. Az utána jövő "jófej" tanárnál már lehetett focizni, persze őt ezalatt nem is láttuk. Nem is értettem akkor, mi a cerkát tanulnak a főiskolán 4 évig.
Persze a mozgáshiány az egyik oka az elhízásnak, a másik a sok műkaja (élen a chips-szel és kólával, energiaitalokkal). Én már egy technicus terminus-t is bevezettem, a "chips-segget" (R), amit meg lehet ismerni arról, hogy deréktól felfelé nagyjából normális a nő, de lefelé borzasztó altesti alakzattal bír. És nem szégyellik a fiatalok, ez az elkeserítő! Na, nem is idegesítem magam ezzel tovább. Winklerrel egyetértek, oszt jónapot!
Hétfőn Pöstön van dolgom, futok a Margiszigeten két kört, közben mindenkiről feltételezem majd, hogy futóblogos. :))

ThufirHawat 2008.11.23. 20:01:07

A felelősség nagyrészt a szűlőké, még akkor is, ha nem tudja megadni hozzá az elméleti alapokat. Mondjuk nem is az a dolguk. De aktív kölyköt és nem TV/Net előtt bambán chipset rágcsáló srácot nevelni mégiscsak a szülőknek kell. Mire a suliba kerül, már vagy el van rontva, vagy nem.
Fiam 5 lesz 2 hét múlva, és bár néz tévét, sőt számítógép elé is leülhet néha, de mégicsak bringázni és focizni szeret a legjobban. :o) ...és a múltkor lefutott 530m-et. :o)
Én pedig 12km-et jégesővel vegyített hóesésben, életem legjobb "hosszú" tempójával (5:45).

Ja igen, tornatanárom az nekem is csak szar volt. Gimiben rengeteget futottunk, gondolom azért, mert addig a tisztelt tanár úr szabadon fűzhette a csajok tornatanárnőjét. Utáltam is futni. Mindig béna voltam és lassú és gyenge. A foci se ment. Hát ez van... :o))

Selli 2008.11.23. 20:13:11

Maximálisan egyetértek W-rel. Pedig nem is egy helyre jártunk, sőt, nem is egy városba. Mindjárt 40 vagyok és még sosem mozogtam ennyit mint most, és élvezem, pedig gyerekkoromban csak felmentett akartam lenni, sajnos, soha nem jött össze.
Amúgy, jelzem, lehet, hogy nem tudtok róla, de tanerőket alaposan végigsértettétek, ők ugyanis úgy tudják magukról, hogy TESNEVELŐk, nem tornatanárok. Szerintem ékesen bebizonyítottuk, hogy ők bizony egyik sem. Tisztelet a kivételnek, de én még olyannal nem találkoztam.

sylverdevil · http://sylverdevil.hdweb.info 2008.11.23. 20:22:03

szerintem nevelés kérdése, ha másodikos koromban mikor muternak elege lett a hülyeségeimből nem vitt volna le triatlon-edzésre, ahova aztán maximális élvezettel jártam -egészen sokáig-, most nem tartanék itt. Sem fizikálisan, sem emberileg.
Hát nekem mákom volt.

Asidotus 2008.11.23. 20:29:49

Ha lehet focizni tornaórán, akkor legalább mozgás van, és ezt éppen lehet is szeretni. De a szekrényugrást?

swift 2008.11.23. 20:37:09

Én azért nem általánosítanék ennyire, hogy szarok a tornatanárok. Az én baráti körömben nem egy testnevelő van, aki a kevés tanári fizetés ellenére is megpróbálja jól csinálni amit csinál, mert ez a hivatása. Ismeri az alapvető edzéselméletet, mert amit amit a főiskolán tanítottak, az érdekelte is, és a gyakorlatban is aszerint építi fel az óráit. Lehet, hogy ők vannak kevesebben, de azért higgyétek el, van egy-két kivétel.

Mylady 2008.11.23. 20:37:55

Boibo, én azt javaslom, azért figyelj oda a gyerekre, nehogy túl sokat mozogjon és valami baja legyen.

Én is sporttagozatos voltam általános iskolában, 4-5 tesiórával +2x2óra kötelező edzéssel hetente +én önszorgalomból még másik 1-2fajta edzésre is jártam hetente 2x2órát + szabadidőmben is rengeteget mozogtam, pl. bicikliztem. Szóval mozgásőrült voltam. (De semmi komoly, még igazolt sportoló sem voltam sehol.)
13évesen már piszkosul fájt a térdem, ami azóta is tart. Nemegy osztálytársamnak volt izületi problémája, volt olyan, akit műteni kellett térdpanaszai miatt. Évente 2x volt (viszonylag komoly) orvosi vizsgálat, ennek ellenére általánosan elmondható, hogy túlterheltek, túlhajtottak minket.

Nálunk nem jófej tanárok voltak. Játszani kb havonta 1x hagytak minket, egyébként általános volt az állóképesség-fejlesztés. Kezünkbe nyomtak 2 súlyzót és tessék menni futni 45 percen át, meg hasonlók.
Több tanárnál a "megszoksz vagy megszöksz" volt a jelszó. Sokszor komoly küzdelem volt a Wc-re leülni egy-egy óra után.
Utáltam. Nem a mozgást, azt nem tudták megutáltatni velem. Az órákat. Volt olyan időszak, amikor inkább lógtam, minthogy végigszenvedjek egy ilyen órát.

Blamazs 2008.11.23. 21:09:48

Ahogy olvasom a hozzaszolasokat, azt szurom le, hogy a blog elerte , hogy mozgasra osztonozze az olvasokat. Nalam ez sikerult, bar igaz elotte sem voltam "punnyadt", de miota megy a blog, es en is futok kisebb nagyobb rendszeresseggel, allitom hogy sokkal jobb a kozerzetem, jobban birom a korankelest, a napi stressz szinte megszunt, es kiegyensulyozottabb vagyok. Ugyhogy csak igy tovabb, lesznek meg kovetoitek.
A temahoz hozzaszolva, nekem volt tornatanarom, es testnevelom is. Az utobbi egy idosebb szivar volt, aki oregemet is tanitotta mar, es tole nagyon sokmindent megtanultunk hogyan kell helyesen bizonyos gyakrolatokat, edzeseket elvegezni. A fiatal az "jo fej" volt. Labda kidob, ora vegen bekerte es kesz. Az oreget jobban szerettem....

boibo 2008.11.23. 21:49:44

@ Mylady
Igen, én is hallottam rémtörténeteket, és aggódom is emiatt. Folyamatosan árgus szemekkel figyelem a lányomat, nem túl fáradt-e. Eddig, az elmúlt három hónapban egyetlen egyszer mondta, hogy nem szeretne ma edzésre menni, akkor meg is engedtem neki.
Viszont, amiről más szülők gyakran panaszkodnak, hogy nem akar elaludni a gyerek este, na ilyen problémáink nekünk nincsenek :-)

ohmyFgod 2008.11.23. 21:57:07

Életemben eddig legalább hét tesitanárt fogyasztottam el, és egy tucatnál több edzőt. Igaz, óvodás korom óta sportolok, általános iskola első osztálya óta mindezt versenyszerűen sportolok, sport+úszó tagozatos suliba jártam.

A tesitanárok között volt jobb is, rosszabb is. Szigorúbb is, lazább is. Azonban én azt vettem észre, hogy általában a lusta lányok és fiúk szoktak panaszkodni. Gimiben is mindig azoknak sírt a szája, akik legszívesebben a tesi órákat is ellógták.
Mindegy volt, hogy csak kidobják a labdát, vagy feladatokat csinálunk. A lényeg az volt, hogy mi a f*szért kell ott lenni?

A cikkben én éppen ezért egy parányi képmutatást vélek felfedezni. Szerintem igen is komoly probléma a számítógép, a tv (előbbit sokszor magamon is érzem, bár inkább a tanulás, mint a sport rovására). Való igaz, létező jelenség az a kissrác, akinek annyira nincs kedve az iskolában megmozdulni, hogy képes sírva fakadni testnevelés órán.

Mégis azt mondom, hogy összességében jó tesitanáraim voltak, de a kevésbé jókkal is ki lehetett jönni. Mondjuk én nem kezdtem el lamentálni a folyosón, hogy jaj megint tesi. Viszont hallottam nem egyszer ilyet...

Nagyon sok jó tesitanár van, de némelyek alapból ellenségként tekintenek rájuk :). Szintén tapasztalat.

Amúgy a gyereket ki kell rakni az udvarra, és mondani, hogy 5re gyere haza, addig nincs gépezés. Csak elmegy focizni :D.
Utólag nagyon örülök, hogy kiskoromban nem volt gépem. Biztos, hogy néhány élménnyel szegényebb lennék.

ohmyFgod 2008.11.23. 22:03:00

Az viszont valóban jellemző, hogy a tanár szakosok nagy része alapból nem akar tanár lenni, ha kérdezik őket miért oda mentek, akkor sokszor ezt a választ kapjuk:
"a másik helyre nem vettek fel..."

rrroka · http://hosszutav.blog.hu 2008.11.24. 05:23:40

az én futóedzőm az ált isk tesitanárom volt. hetedikbe egyszer helyettesítette a mi tanárunkat aki ilyen labdázós volt, azt futtatott az egész osztállyal, persze mindenki utálta, csak én versenyeztem egy sráccal, akit meg én utáltam. mindkettőnket lehívott edzeni, azt én ott is ragadtam vagy 5 évre.
8. osztárlyra ő lett az állandó tesitanárunk, ha jól emlékszem voltak sulikörök (600m), meg kosarazni tanultunk, meg tigrisugrást... meg persze közkívánatra kidobózás. :)
a szakközépbe már csak kosarazás volt egész órán, semmi oktatás, de mi fiúk szerettük.

prodigy 2008.11.24. 07:45:12

Általánosban alsóban a kidobó volt a sláger. Felsőben elkezdtünk komolyabb dolgokkal is foglalkozni (torna, labdajátékok). A gimiben 2 tesiórából az egyik nulladik órában, a másik hetedikben, ebéd után volt. Most egy Balaton melletti középsuliban tanítok (nem tesit!). Az elmúlt 6 évben 4-szer ázott el a tyúkketrec méretű tornaterem parkettája (jó időben szabadtér, rossz időben filmvetítés). Amúgy a diákok 80%-a utcai ruhában tesizik. Ha tesizik! Távolléti indokért egyiküknek sem kell a szomszédba menni.

zombizan · http://libertarius.blog.hu/ 2008.11.24. 07:56:28

A testnevelés órákkal kapcsolatban maximálisan egyetértek. Nálunk gimiben az volt a csúcs, amikor a tanár kihozott egy kosár kézigránátot (mármint makettet), amivel mindenkinek dobnia kellett egyet. Ennek alapján ő "nincs dobóérzéke", "van dobóérzéke" alapon kétfelé osztotta a társaságot. Az előző, jóval népesebb csoport tovább hajigálta a gránátokat, pontosabban velünk nem törődött már, a második kapott gerelyt, és azt dobálták az óra végéig. Máig tűnődöm rajta, mi volt ennek az értelme? Talán a legjobb magyarázat (kitaláció), hogy a tornatanároknak jelentést kellett írni a kezelésbe vett szerencsétlenekről a honvédség számára, és így előre tudták, ki tartozhat a dobólándzsás elitbe (á la Iliász), amivel legalább magukban kevés kárt fognak tenni, és kit lehet hagyni, hogy felrobbantsa magát a kézigránáttal... Én is abba a csoportba tartozom, akik felnőtt fejjel kezdtek sportolni, aminek eredményeként jobb kondiban vagyok a korosztályom kb. 95-98 %-ánál (3,32 maraton idő, stb). Néha elképzelem, mit szólna ehhez a hajdani tornatanárom, aki erősen a selejthez közeli kategóriába helyezett engem? Valószínűleg nem érdekelné, esetleg azt mondaná, lám, a hajdani órák meghozták kései eredményüket :-)

A gyerekekkel kapcsolatban annyiban óvatos lennék, hogy náluk majdnem minden a versenysport felé orientált, ami egyrészt nem biztos, hogy jót tesz egy fejlődő szervezetnek, másrészt, ha kiszállnak, mert nem érnek el kimagasló eredményeket, akkor minden sportot megutálhatnak egy életre. Gondolom mindenki ismer kékbálna méretűre dagadt hajdani élsportolót. A versenysporttól én inkább óvni szeretném a gyerekemet, és helyette a szabadtéri, jóleső mozgásokat, kirándulás, biciklizés, stb gondolnám megszerettetni vele. Ezeket lehet egy életen át örömmel csinálni.

bvb09 2008.11.24. 08:42:56

Jó a posztod, érdekes volt végigolvasni. Illetve nem: ez a fekete háttérben fehér, egyébként szürkének ható vékony betű kombináció súrolja az olvashatóság határát. Csak ötlet...

Starlark 2008.11.24. 08:59:05

Persze a szülői példa nagyon sokat számít, de ha már a szülő nem mutat jó példát akkor a testnevelő tanár rávehetné a mozgásra a gyerekeket, mert akkor majd az ő gyerekeik se fognak ugyanúgy mozogni és így tovább.

Utáltam a testnevelés órákat, nem voltam ügyes most sem vagyok az egymerő kudarc élmény volt az egész, de az egyetemen megszerettem a túrázást innen egyenes út vezetett a telejesítménytúrázáshoz és utána a futáshoz.

Ha egy tanár elég kreatív akár az internet bevonásával is kedvet adhat a diákjainak vmilyen mozgásfajtához.

tromika 2008.11.24. 09:02:17

Rengeteg sportot elfogyasztottam már életem során, de egyik sem volt az aktuális tanár érdeme, hanem kipróbáltam ami érdekelt. Kisiskolásként épp a kosárlabda volt a favorit és olyan edzésre jártam.Egy fiatal srác tartotta és talán róla tudom egyedül elmondani, hogy megtanította a sportot. De 1év edzősködés után lelépett amcsiba, új edző, de már fele olyan jó volt, meguntam kerestem másik sportot.
Nekem is van Tf-es ismerősöm de kétlem, hogy az évek során tanult volna valamit... Amúgy meg jó a post:) Tükrözi a helyzetet

Ras · http://futo.blog.hu 2008.11.24. 10:08:21

OFF
pitbull: a sötét háttéren világos betű sokkal olvashatóbb mint fordítva, kíméli a szemet. Ha nem látod akkor vagy a szemed rossz vagy valami beállítási probléma nálad.
ON

ThufirHawat 2008.11.24. 10:08:35

prodigy: Ez megdöbbentő... Utca ruhában tesizni, meg filmvetítés... Bakker. Én egy modern gimibe jártam, hatalmas tornatermünk volt (mi voltunk az első évfolyam, akik már ott kezdtek) amit ketté lehetett választani, így külön nyomták a csajok és srácok. Megdöbbentő, hogy a XXI. században lehet ilyen szar épületben iskolát üzemeltetni.
És igen, a versenysport szerintem is veszélyes üzem, mentálisan is, fizikálisan is. Elrettentő példának bőven elég kis hazánk ex-élsportolóit sorbavenni.

Nannycsuri 2008.11.24. 10:13:28

Én alapvetően sportos alkat vagyok, mégis utáltam a gimiben, hogy mindent meg kellett tanulni (labdajátékok-szabályok technikák, szertorna stb.). Azóta viszont nagyra értékelem, hogy van egy halvány fogalmam a dolgokról, sőt, kísérletező maradtam: amibe csak belekóstolhatok, kipróbálom (sport :) ), max. 1-2 alkalom után nem erőltetem a dolgot (azért van, amit kitartóan csinálok!) Nálunk év elején és év végén is megvoltak a felmérők (Cooper-teszt, rövidtáv, fekvőtámasz, hasizom stb.), aminek nem kellene nagy kihívást jelentenie a diáknak (és a tanárnak sem nagy munka), mégis a többség nyavalygott. Hol van már az, mikor a tesi és az ének volt a kedvenc tantárgy? :)

Ted Striker 2008.11.24. 10:56:09


Egyszer megmutatták nekünk azt a felmérést, amelyben azt nézték (stopperrel egyenként), hogy effektíve mennyit tölt a gyerek mozgással a tesiórán: átlagosan 7 (!) percet!
Hogy miért is: mert a le-fel öltözés benyúlik az órába, a sorokaztatás, az "osztály megszervezése" a különböző feladatok során is sok időt vesz el, plusz a sorbanállás ha olyanról van szó (pölö tornaszer gyakorlatok).
A másik az hogy tényleg néha túl sok a gyerek: külön művészet csoportokra szedni őket, és azokat felügyelni (mindegyikre figyelni) - ez csak akkor megy ha van tekintélye a tanárnak, no meg persze rutinja.
Ami a tananyagot (tanterv-tanmenet-óravázlat) illetti a fejekben nemnagyon volt rendszerváltás: a régi ugyn. differenciált tanterv (tagozatos rendszer) gyakorlatilag az élsport utánpótlására volt kihegyezve; nem pedig arra hogy a sportágak sokszínű bemutatásával alapjainak lerakásával az egészséges életmódra neveljen. Még most is az a "fasza tesitanár" akinek ilyen meg olyan bajnokokat nevel ki, nem az akinek mondjuk 10-20 év múlva kevesebb elhízott ex-tanítványai vannak (mondjuk
Én elhiszem hogy nagy volt a paradigmaváltás (élsportolót nevelünk a többi meg le van sz@rva vs. megszeretetjük a mozgást a gyerekkel) meghogy a NAT csak irányelveket tartalmaz (ami alapján kellene a Tanárnak kidolgozni a konkrét óratervet és az bizony ötletelés, papírmunkameló) de lassan át kéne állni.

A gyakorlatba átültetésről meg eszembejut egyik csoporttársam: 5*-ot írt kosárlabda szabályismeretből, de amikor a kezébe adták a sípot akkor félrefújt mindent amit lehetett, egy egyszerű kétszerindulást nem ismert fel...

Nylonman 2008.11.24. 11:34:14

Úgy látom, hogy az én testnevelés óráim sajnos semmiben sem különböztek a Tiétektől. Volt kulccsal verekedős ultrasötét testnevelés tanárom, akihez képest egy vödör szén atomvillanás volt, és volt tinilányok kedvence, egykezes fekvőtámaszt nyomós, függeszkedve kötélmászós superman. Mondjuk ez utóbbi túrákat szervezett a hétvégékre, így inkább pozitívan emlékszem rá, viszont egyikük sem beszélt arról, hogy mi a francért kell bemelegíteni, meg utána levezetni. (Nem is alkalmazták ezeket az úri dolgokat) Valószínűleg egy gyereknél ezek elhanyagolása nem is okoz problémát, de az oktatás hiánya 10 év múlva elég fájdalmas eredményhez vezet. Amikor elkezdtem futni, akkor egyre jobban emeltem a távot, és a tempót, viszont mindezt bemelegítés, nyújtás és levezetés nélkül. Egy idő múlva előjött az, ami szinte egytől-egyig minden futónál. Elkezdett fájni a térdem! Egy kis idő múlva rájöttem, hogy a fájdalom mérséklődik, ha utána nyújtok. Mégkésőbb rájöttem, hogy a fájdalom elmúlik, ha futás előtt bemelegítek, és közvetlenül utána nyújtok. Hatalmas felfedezésem arra ösztönzött, hogy utánaolvassak a témának, és olyan varázslatos dolgokról olvastam, hogy a hajszálerek kitágulnak bemelegítéskor, meg a nyújtás hatására mi történik az izmokkal...stb. Ezekre majd részletesebben Rás úgyis ki fog térni, így ennek részletezését inkább rá hagyom :P
A lényeg, hogy azóta nézek ferde szemmel a testnevelés tanárokra, és azóta keresek olyan embert, akinek elmondták az iskolában, hogy mire jó a bemelegítés, a levezetés és a nyújtás. Tényleg! Köztetek (köztünk) van ilyen?
A számítógépek, a tv, a játékok éppúgy hozzátartoznak a világhoz, mint a futás, és a foci. Meg kell találni az egyensúlyt és nincs baj.
Valójában akkor sincs baj, ha gyermekkorban nem találod meg az egyensúlyt, de később találsz motivációt a mozgáshoz. Csak a saját példámból kiindulva: szinte minden szabadidőmet a számítógép előtt töltöttem, mégis futottam már 4 órán belül maratont. Bár én egy sovány kripli vagyok :)

.com 2008.11.24. 12:45:24

Jogos az eszrevetel ( post )
4 eves korom ota sportolok versenyszereuen > tehat olyan izuleteim is fajnak ami anatomiailag nem is letezik

.com 2008.11.24. 12:45:57

lemaradt a commentem fele

.com 2008.11.24. 12:48:55

szoval az edzok is ilyenek, a nagy resze legalabbis
vegletekig hajtani, ha tuleli a gyerek olimpikon, ha nem IJB
kozte semmi
maradt 90% frusztralt kolok
akikbol ritkan lesz mocorgo, egeszseges felnott
nezzetek korul
az itt blogolo csapat a kivetel. az utobbi 20 evben szinte ugyanazokat az arcokat latom minden futo, duatlon, stb stb megmozdulason

potyesz 2008.11.24. 13:06:56

nekem is elszallt mar egy teljes kommentem nemreg, de most megegyszer nekirugaszkodok. En sem logok ki a sorbol, nekunk is volt ilyen-olyan tesitanar a gimiben. Fosulin ha lehet, meg rosszabb volt a helyzet. Ott a cel az volt, hogy szerezzuk meg az alairast, aminek egyik modja a tesi tanar altal szervezett "hosszufutas" idon beluli teljesitese. Baratom rebeszelesere (" semmiseg, lazan lefutod, mi az neked...stb) elmentunk teljesiteni a felevi kovetelmenyt. Talan kb. 5 km-t kellett 30 percen belul futni. Kb. 20 masodperccel a szintido elott ertem be, a nevem alig birtam bediktalni, azt kittem, kiszakad a tudom. Miutan pihentem kicsit, el akartam indulni haza, na ekkor azt hittem leszakad a labam. Ugy fajtak az izmaim, hogy azt nem tudom leirni... Hetekig alig birtam menni :)... Na ilyen volt a fosulis tesioktatas. Aztan eltelt 15 ev, es szerintem jobb kondiban vagyok, mint akkor.... Tegnap nem akartam futni, mert havazott, eros szel fujt. Neztem ki az ablakon es probaltam gyozkodni magam, hogy milyen jo itthon, meleg van, nezhetem a tv-t. Aztan kb 30 perc "gyozkodes" utan elmentem futni. Klassz volt, esett a ho, most futottam eloszor hoesesben. Fujt a szel, megis 11 km-t futottam es nagyon elegedett voltam magammal :)

2008.11.24. 13:24:06

Én egy kinézetre teljesen általános gimibe jártam, ám belülről, testnevelési szempontból nem volt általános. Azt tudni kell, hogy ebbe a suliba járt Magyar Zoltán, akire nagyon büszke volt az iskola. Tartottak külön "szakkört", ahova a tornász palánták jártak, és ezek a srácok rendre igen jó helyezéseket értek el a - nemistudom - budapesti vagy országos bajnokságokon. Szóval rendes testnevelés óráink voltak, jó időben atlétika: magasugrás, távolugrás, súlylökés, ritkán foci, kosárlabda. Télvíz idején röplabda, vagy torna: talaj, szekrény, gyűrű, korlát. Eddig minden szép is lenne, ám én gyarló a magasabb dolgoktól mindig féltem, hogy leesek - szerencsére csak egyszer sikerül a szekrényt felborítanom, ezen kívül nem történt semmi - ezért aztán utáltam is rendesen ezeket az órákat. Meg is látszott ez az osztályzataimban. Négy év alatt csak egy tárgyból volt félévkor, évvégén kettesem, hármasom: tesiből. Volt akit meg is akartak buktatni.
Dehogy a futásnál maradjak: így utólag megállapítom, leginkább bemelegítésre használtuk. De míg a többi sportágat egész jól elmagyarázták, a futásról nem esett szó, csak raktuk egymás elé a lábainkat.
Konkluzió: Ha mindenkit a saját képességeihez mérten értékeltek volna, illetve aszerint várták volna el a teljesítményt, akkor biztosan én is jobban éreztem volna magam. :)
/Biciklizésben valószínűleg az iskola 95%-át lealáztam volna, de ez senkit nem érdekelt./

ThufirHawat 2008.11.24. 13:31:50

Mondjuk hülyeség is a testnevelést osztályozni...

FutoBolond 2008.11.24. 13:33:23

Winkler, O de kurvara igazad van!
miota terjesztem en is ezt az iget!

2008.11.24. 13:49:43

Most hogy megtaláltam, ki is volt ő, kicsit elérzékenyültem. Mégiscsak büszke vagyok rá, hogy ilyen tanárom volt.

kaszi 2008.11.24. 14:21:01

nem allitom hogy a tesitanarok nem lehetnenek jobbak, de nem rajtuk mulik.
heti atlag 2 tesioraban (szinte) senkivel sem fogjak a sportot megkedveltetni, ez fokent a szuloktol / csaladi kornyezettol fugg es hogy mennyire motivaljak a gyereket TV nezes / logas / stb helyett ertelmesebb idotoltesre

boibo 2008.11.24. 15:51:38

Meg, ahogy mi felnőttek, a gyerekek is különbözőek, mozgásigény szempontjából is. Aki kicsit elüldögélősebb, azt ösztönözni kell, futásra, úszásra, focira, stb. - akár szülőnek, akár tanárnak. Aki meg folyton "nyüzsög" - hát, nem is tudom... Abban nem vagyok biztos, hogy azt meg le kellene nyomni a fotelba :-)

AdrianMole 2008.11.24. 17:48:32

Köszi a posztot Robi, teljesen igazad van. Én sporttagozatos általánosba jártam egy darabig, ami annyit jelentett, hogy mindenkinek kötelezően a Budapesti Spartacusba kellett járni röplabda edzésre tekintet nélkül a fizikai adottságaira. Stréber, jótanuló voltam, de tornából (azért sem testnevelésnek hívom) mindig kegyelem négyesem volt (csak, hogy ne rontsa le a többi ötösömet egy kettes vagy hármas) mert 146 centimmel és kb. 40 kilómmal nem tudtam kislabdát hajigálni és csak karral kötélre mászni. Arra meg, hogy tudok úszni, csak a tanfolyam végén jött rá az úszómester, amikor végigpillangóztam neki hosszában a medencét. Addig a állandóan a medence partján voltam büntetésben, mert a visszhangos tanuszodában vízzel teli füllel nem hallottam, hogy mit kell csinálni. Szóval a torna órák a mai napig maradandó "sérüléseket" hagytak bennem. A legszomorúbb viszont az, hogy ahogy hallom, azóta sem változott tananyagban és a tanítás módszertanában semmi.

Ted Striker 2008.11.25. 11:36:18


Azért egy kis háttérinformációval, ha megengeditek szolgálnék a miértre.

Persze a fentieken túl vázoltakon azért a tanárképzés sem áll a helyzet magaslatán, néhány személyes tapasztalat:

Oktatáselmélet, téma a fegyelem kialakítása: mindenféle szépségesen szép divatos elméletet taglal a tanár (a makarenkói pofon már nem az), én meg meg mertem kérdezni:
- És mi van akkor ha gyerek azt mondja nem csinálja, és írjak be neki nyugodtan egyest/szaktanárit vagy akátr igazolatlan órát?
Tanár erős vállvonogatása volt a válasz...

Másik eset már vizsgán kikaptam az osztályozás értékelés témát, szépen ledaráltam az anyagot majd némi személyes tapasztalokkal átitatva elkezdetem a tesióra jegyosztását részletezni a vége majdnem üvöltözésbe fulladt a tanár részéről aki fejhangon ismételgette a "maga ezt hogy képzeli" mondatot: ugyanis történetesen édesapám is testnevelőtanár és eléggé jó "súlyozásokat" alakított ki az osztályozás terén. Például ha 60méteres futást mért fel akkor az osztályozásnál nemcsak az eredmény számított, hanem a fejlődés is: tehát ha valaki mondjuk hatodikosként 9,00-t futott (ami mondjuk a négyes szint) és hetedikesként 9,4 akkor nem kaphatta meg szint szerinti jegyet hanem egyel rosszabbat (persze ehhez kell az hogy minden évben három kockásfüzetet vonalazzon és használjon el - egyszer megígértem neki hogy adatbázisba vagy excelbe szervezem az elmúlt, lassan 30 év eredményeit - és akkor megláthatjuk hogy van e valamiféle trend a gyerekek mozgáskultúráját illetően). Plusz még elég gyakran kombinálja az objektív értékeket (időeredmény, távolság) az olyan szubjektív elemekkel mint a technika vagy az akarás/hozzáállás. Természetesen nemcsak negatív irányba, hanem pozitívba is átlendülhet a nyelv: ha valaki egész órán szófogadóan jól dolgozik, látszik hogy odateszi magát akkor akár egy jeggyel is jobbat kaphat.
Na ezt az említett tanárni már nem tudta megemészteni, az utolsó mondatra adott Igen válasz teljesen kiverte a biztosítékot: "Maga szerint előfordulhat, hogy ami az egyik iskolában ötös, az a másikban hármas?"

Szóval amíg az egytemeken/főiskolákon olyanok "oktatják" az oktatás fortéjait akik gyereket meg órát csak képről, és könyvből ismernek, addig az egyéni adottságra és elhivatottságra van bízva hoyg kiből milyen tanár lesz

veszettfejsze 2008.11.27. 07:51:12

Hehe, a Foci Laci :-)
Én is abba a gimibe jártam, ahova Winklair, és úgy érzem, a Foci Laci jelenség további színezést kíván. A tanár úr egyike volt a legrégebbi motorosoknak a suliban, már apámat is tanította 25 évvel azelőtt, hogy én oda jártam. A dohányzó tanári törzsgárdájába tartozott. A kép még most is előttem van: magas, vékony, horgas orrú férfi áll vagy sétál a focipálya szélén, kalapban és fekete ballonkabátban. A pályán fiúk fociznak, év-és napszaktól függetlenül ugyanabban a ruhában, ha esik az eső, akkor FociLacinál ernyő is van.Vagy ordít, hogy: Béldikém, hülye vagy?, vagy dohányzik, ott a pálya szélén. A fiúk a tesiórák 90%-ában fociztak, a maradék 10-ben meg gyűrű, párhuzamos korlát és fejenátfordulás :-). Az iskola a mi időnkben költözött "új" épületbe, ami valójában századfordulós volt, tornaterem csak 1 kicsike volt, a tornaszerek meg az épületnél is régebbiek. A tesitanárok szintén hasonló korúak, és a fiúk még jól jártak FociLacival, mert mi lányok kifogtuk Paula tanárnőt. Az első órán megadta az elméleti alapvetést: egy nőnek erősnek kell lenni, mert egyszer majd szülni fog. - 16 évesek voltunk akkor :-) Na ő pont olyan tanárnő volt, mint a tesitanárok a nagyszüleink idején: csak a csattogtató hiányzott a kezéből.

Futóblog

Ez itt a Futóblog. Szasza, Bitliszbá, SeSam, Szuflavéder és angelday írnak a futásról és a sportról.

Próbáltad már a Futócuccokat?

Tömegsport a Nike-val, velük együtt a Facebookon

  

Nike Running Hungary on Facebook

Friss topikok

süti beállítások módosítása