Ferrara maraton
2009.03.11. 19:25 szasza75
Ferrara nincs közel. Pénteken bevágódtunk az autóba és cirka 840 km-rel arrébb már ki is szálltunk. Útközben egy pit-stop benne kávészünettel és egy tankolással. Nagyjából az utazással el is ment a nap.
A 8-9 óra alatt volt idő elgondolkodni a vasárnapi maratoni stratégián. Felmerült többféle terv. Kicsit viaskodtam a villámrajt gyors megborulás kombinációval vagy a lassú megfontolt kezdés és hosszú halál között. Persze ez csak az elmélet a valóság mindig futás közben derül ki. A szállás korrekt volt, egyetlen szépséghibája csak, hogy az INTERCOOP (helyi TESCO) és az INTERSPORT közötti parkolóba volt beékelődve. Legalább közel a közért és a butik, így tényleg csak le kellett ugranunk ezért-azért. Másnap feltűnt pár repülő és egy tucatnyi ejtőernyős, már szinte azt hittem Budaörsön vagyok.
Szombaton városnézés, a rajt és célhely feltérképezése, rajtcsomagátvétel és a pastaparty volt a program. Ezek az olaszok hisznek a szénhidrátfeltöltésben. A pastaparty után lajstromba vettük a rajtcsomag tartalmát. Találtunk kis zacsis kávéscukrot, 200 gr kávét, fél kiló tésztát és egy kiló cukrot is.
Este még találkoztunk Grafitemberrel és párjával, aki mint FUTOBLOG-kommenter jelezte, hogy egy 30 km-es (élete leghosszabb távja) futással megmérettetné magát, egyúttal új impulzusokat engedne szellemi műhelyébe. Pulzuscsökkentőként lecsúszott egy üveg Lamrusco, majd ágynak dőltünk és a közértes bevásárlókocsik csörömpölésével egyidejűleg eljött a verseny napja.
Szép napsütéses reggelre ébredtünk. Érzésre rövidnadrágot és egy trikót választottam öltözetnek. Elmentünk a rajthelyre, már gyülekezett a gigatömegnek nem nevezhető csoportosulás. Ránézésre közel 1000 fő nevezhetett, amolyan családias, olasz családias hangulatú maraton elé néztünk. Ennek kifejezetten örültem. Rossz emlékeket idézett bennem a rajtkapu alatt percekig áthaladó tolongó futók látványa. Itt ilyen nem volt.
Nagyjából a középmezőnyből helyezkedve indultam és 1 percen belül el is rajtoltam. E rövid 1 perc alatt arra gondoltam, hogy néha hangoztatják hány percig rajtolt el a mezőny. Bizonyára van erre valamilyen matematikai képlet is, minél szűkebb a rajtfolyosó, annál tovább rajtol a mezőny. A lényeg hogy nekem bejött ez a kezelhető futólétszám, számtalan előnye van. Nem kell jól helyezkedni a rajtban, vesződni az előzéssel és ha jó erővel bírja a végét, akkor nem demoralizálja a futó lelkivilágát az elhaladó hátak látványa. 8 szigetkör. Rajt!
A ferrarai pálya híresen sík, így nyugodtan lehet kiegyensúlyozott tempót tartani. Biztonságos kezdésre szavaztam, 10-nél kicsit gyorsulok és ha 30-nál is OK vagyok, akkor elsütöm a rakétákat, ha vannak.
A rajtnál mindenki elrohant, csak mertem remélni, hogy a maratonnal együtt rajtolt a 30 km-es a 11 km-es és az 1 km-es táv mezőnye is. Ijesztő, egyben fantasztikus élmény volt, hogy a látszólag nem fiatal mezőny nagyon komolyan zúz. Az első kilim 4:18 p/km lett és nemigen előztem. Pár kilivel arrébb már helyreállt az egyensúly és elkezdődött erőm szisztematikus forgácsolása.
A kezdeti tervem ott bukott meg, hogy 10 km-nél jött a szembeszél, így ritmusváltás nem történt, de ugyanolyan tempóhoz magasabb wattszám tartozott. És ez így ment egészen 26 km-ig. A félmaratoni idő 1:36:36 lett, ami kicsivel lassabb volt, mint a tervezett, de hibahatáron belüli. Tovább zakatoltam rendületlenül, és ez az én hibám, egy embert sem találtam, akivel tudtam volna szélárnyékban futni. Talán ha hamarabb vagy gyorsabbakkal rajtolok. De ez így volt jó.
Éppen átálltam vegetatív üzemmódra, amikor hirtelen felriadva megláttam a Salgótarján táblát. Baz... hogy kerültem ide? Ja, egy testvérváros: Vigarano Mainarda. Bizonyossá vált, hogy a tartalékolt rakétákat lefújta a szél, így 30-nál elővettem biztonságos beérkezésemhez betárazott gélemet. A frissítő izo nem igazán ízlett, egyenesen pocsék volt, így csak egy helyen kóstoltam, utána csak vizen éltem, csak kitartok így a végéig, zsíron, gélen.
30 km után hátszél, aminek repítő hatását nem igazán éreztem viszont már ütött a meleg. Valószínű másokat még jobban, a vége felé volt már néhány sétáló célba érkező jelölt. Talán a sok hosszú futásnak köszönhetően sikerült lassulás nélkül beérkeznem a célba.
A második fele 1:36:09, így az egész 3:12:45 lett 161-es átlagpulzussal.
Persze írhatnám azt is, hogy olyan zord körülmények voltak, hogy az első helyezett is csak 2:38-as idővel, az első nő pedig 3 órán kívül érkezett be, de egyszerűen csak a mezőny volt nem túl erős, én meg ennyire voltam képes, ami azért kifejezetten elégedetté tesz.
Számomra azért érthetetlen, hogy egy jó vonalvezetésű, klassz verseny, jó kiszolgálással és persze pénzdíjakkal miért vonz relatív kevés futót. A város ingergazdag környezete, hangulata örökre megmarad bennem, mindenesetre pár hónapra búcsút intek az aszfaltnak, annyi izgalom vár rám a terepen.
Grafitember köszöni, kellő inspirációt kapott. A versenyen volt 1-2 rövidebb holtpontja, de sikerrel teljesítette a távot. Megismerte a fáradtság új oldalát, motiváltabb lett és bizonyára egy még hosszabb távval is szeretne barátkozni. Kicsit bosszantott, hogy élete első versenyén nem jutott neki érem, az előtte beérkező vitte el az utolsót. Más magyar futó is ilyen sorsra jutott próbálta is a szervező tudtára adni magyarul erősen artikuláltan: "NE-EE-EM JUU-TOTT-TT ÉÉÉÉ-REM. NE-EEE-M KAA-PTAM ÉÉÉÉR-MET." Szóval szép verseny jó verseny, de ez azért...khmmm.
36 komment
Címkék: olasz siker grafitember maraton aszfalt szél ferrara rajtcsomag
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
kekut 2009.03.11. 20:39:16
haan-chee · http://www.wellnesscafe.hu/futoblog 2009.03.11. 22:36:59
Komoly ez a rajtcsomag, igazi kihívás még egy gyakorlott háziasszonynak is, hogy mit is készíthetne ezekből a hozzávalókból. :) Így elsőre én kávés-cukros tésztát gyártanék belőle - igazi szénhidrátbomba lehet. :)
2009.03.11. 22:54:31
Nem jó, ha túl erős a mezőny. Nem jó, ha túl gyenge, ha sokan vannak, akkor viszont van ilyen is, olyan is. De akkor meg túl sokan vannak. :-)
zsolababe 2009.03.11. 22:56:54
BGy · http://babosi.blog.hu 2009.03.12. 06:00:40
Ez az egyenletes futás a pulzuskontrollnak köszönhető? Nekem soha nem sikerül tartani a tempót.
Nylonman 2009.03.12. 08:26:04
Mi a következő maraton?
rrroka · http://hosszutav.blog.hu 2009.03.12. 08:49:15
szép volt grafit!
jó lehet egy ilyen kis létszámú verseny, én hatványozottan nem szeretem a tömeget. mondjuk a vivicittára neveztem, 12 kiri, ki jön még?
a futaneten olvastam, hogy elmarad a normafa félmaraton. :((( én pedig úgy készültem rá. meg egy májusi csajszi futás is. válság van..?
BGy · http://babosi.blog.hu 2009.03.12. 08:50:09
@Nylonman: a műanyag szalag azért kellett, ha alternatiív útvonalon közelíted meg a célt, akkor is tudd a pályát magadnak biztosítani. :))
szasza75 · http://szasz-a.blog.hu 2009.03.12. 08:54:30
Nylonman: Maratont egyelőre nem next Mátrabérc. Te?
BGy · http://babosi.blog.hu 2009.03.12. 09:03:50
xhege 2009.03.12. 09:03:58
Én nem vagyok Zsola (respect), nekem 1 év futó múlttal a 8 km-ek mindennapi kihívást jelentenek (5:30-as kilométerekkel). Viszont még fiatal vagyok :) (32 éves) így talán 40 éves koromra eljutok a maratoni szintig. Ha meg mégsem, akkor rövidebb távokon élvezem tovább a futást :)
rrroka · http://hosszutav.blog.hu 2009.03.12. 11:06:48
de gyula is meg bécs is tök messze van... persze etőől még meg lehet gondolni, gyulán még sosem voltam, pedig ott VÁR.
ez de szar volt... :DDDDD
adam182 2009.03.12. 12:20:29
zsolababe 2009.03.12. 13:36:50
bodlac 2009.03.12. 19:28:00
Nylonman 2009.03.12. 19:43:45
Nylonman 2009.03.12. 19:51:47
bodlac 2009.03.12. 19:53:28
boibo 2009.03.12. 21:18:00
Jó 5 éve futok. Olyan 7 és fél perces km-ekkel kezdtem, most 5:50 körül tartok. Ez hozzám képest elég jó. Te ha 5:50-et futnál, sírva fakadnál. Tehát innen nézve meg gyalázatos. Az, hogy teljesítesz egy maratont, abszolút értelemben is jelent valamit. Ehhez még azt is hozzáteszem, hogy azért az idő telik, negyven fölött, akárhogy is, túl nagy gyorsulásra nem számíthatok - nem is célom. Gondolom, többen vagyunk ezzel így. Meg bizony-bizony nagyon adottság kérdése is! Ha Te annyit futnál, akár km-ben, akár időtartamban, akár rendszerességében, mint én, nagyon-nagyon komoly eredményeket is elérhetnél (meggyőződésem: fogsz is még), én meg pl sose fogok, ha meggebedek se. Ez nem baj, nem azért mondom. Csak hát... arra gyúrnom, hogy 4:30-as km-eket fussak...??? Volna értelme?
bodlac 2009.03.12. 21:41:33
Mindenki magához képest méri a fejlődését. Te is, én is csak olyan tempóig tudunk fejlődni, aminek nincs túlzott sporttörténeti jelentősége. De attól hogy az órával, nem a többiekkel versenyzel, az még fejlődés.
Én csak azt mondom, időt javítani legalább annyira valid (sőt) célkitűzés, mint a minél hosszabb távokat hajszolni, sőt szerintem kezdőknek inkább arra kellene gyúrniuk, hogy az 5K, 10K idejüket javítsák, nem feltétlenül hogy maratonon, ultrán induljanak. Mert a távolságot mint üveggolyót megkapod, amint a költő mondja. Kivéve ha közben porckopásod lesz. :) A tempót meg nem, és a küzdelem nemesít, mint tudjuk.
Az én fejlődésemben különben, hááát, ebben a korban már nem bízok igazán. Mindig az volt a gyanúm, hogy a közép-korosztály remek és egyre javuló hosszútávfutásáról szóló urbán legendák csak abból táplálkoznak, hogy a fiatalok akik még tudnak gyorsan futni rövidebb távokon indulnak, ahol még osztanak pénzt, nem a dicsőség és oklevél alapú ultrákon.
rrroka · http://hosszutav.blog.hu 2009.03.13. 05:26:47
@boibo: és @zsolababe: ekkora mennyiségű edzéssel simán el tudtok jutni 4perc körüli tempóhoz! én nyomtam ezt versenyszerűen, tudom, hogy az nem csúcs, hanem átlag teljesítménynek számít a napi szinten edzők közt. az első vivicitta 12kirimen 47 percet futottam 15 évesen, és olyan buli futásnak éreztem, ahol ki sem hajtottam magam! 4percesekkel futottuk az átlagos laza-hosszú edzéseket! a 4 perc nem elérhetetlen, nem kell hozzá tehetség, közülünk akkor két embernek volt, (az egyikük akkoriban Kálovics Anikót verte rendszeresen), mi többiek csak edzettünk sokat.
meggyőződésem, hogy a ti szorgalmatokkal és egy edző tanácsaival bazi nagy eredményeket tolnátok, még akkor is, ha óvatos az ember, mert már nem 5perc alatt regenerálódó tizenéves.
ennek ellenére én azt mondom, hogy csak kényelmesen, ahogy eddig. csak jelzem, van lehetőség, mindenkinek.
DaMartian 2009.03.13. 07:12:32
xhege 2009.03.13. 08:22:38
Féltáv után gyorsan kezdett fogyni a szufla és a szenvedés jött, de az utolsó 1,5 kilométerre megint erősítettem, kiadva magamból mindent. Így sikerült 5:11-es átlagot mennem kilométerenként (nem ér röhögni), szóval még van mit javítanom.
Igaz mikor még 5 kilométer volt a napi penzusom, akkor a legjobb időm 4:20-as kilométerenkénti átlag volt. Ezt meg sem tudom egyenlőre közelíteni 8 km-en.
Kicsi lépéseket tűzök ki magam elé, szeretném elérni, hogy napi 10 km legyen az adag, aztán ezen a távon maradok szerintem egy jó darabig, hogy az időmet javítsam.
Viszonyításként, mikor kicsivel több mint 1 éve elkezdtem, akkor 20 kilóval nehezebb voltam és 1,5 km volt a legtöbb, amit egyben le tudtam vánszorogni úgy, hogy a végén oxigénsátor kellett :)
zsolababe 2009.03.13. 08:35:34
bellone 2009.03.13. 09:41:16
Aztán beiktattam egy savküszöb körüli tempósabb edzést és ezek a problémák elmúltak. Ezzel csak arra célzok, hogy a pulzuskontroll mellett a mechanikára is érdemes odafigyelni.:)
Nylonman 2009.03.13. 09:43:48
Most átgondolva a témát rájöttem, hogy értelmetlen ezen rágódni. Egydül azt nem szeretném, hogy azok, akik pl. 5 perces átlaggal meg tudnak tenni több kilométert, azt higyjék ez még lassú tempó. Ehhez nagyon sok edzés kell, és senkinek nem megy úgy, hogy csak odaáll és már meg is van.
rrroka · http://hosszutav.blog.hu 2009.03.13. 11:25:18
@zsola: én is csatlakozom bellone azon véleményéhez, h néha kell kicsit gyorsabban is futni a fejlődéshez. nem feltétlenül ahhoz, h fizikálisan fejlődjön az ember, hanem ahhoz, h rájöjjön, jé, le tudok futni 4:30al két szigetkört. szerintem komolyan meglepődnél a tempódon egy szigeti hendikepp futáson ilyen edzésekkel amiket tolsz. egyszerűen azért kell néha tempót futni, h az ember bátran elhiggye hogy megy neki. :)
zsolababe 2009.03.13. 13:22:50
BGy · http://babosi.blog.hu 2009.03.13. 15:10:07
Tegnap nálunk futás közben leszakadt az ég, Rocky-feelingben futottam 17 km-t, 5 perc alatti ezrekkel. Örömmel olvasom, hogy az 5 perc az már jónak számít hobbifutók körében. :))
Pí sta 2009.03.13. 21:18:59
Kell agyorsabb futas is valmint az hogy az egesz egy rendszerbe legyen foglalva, ezt hivjak edzestevnek.Ahhoz hogy egy jo marathonit fusson valaki "gyorsnak" is kell lenni.Ezrt resztavok, fartlekok is kellenek.
Pierre_ 2009.03.13. 23:44:30
Nemrég kísértésbe estem, és - igaz csak rövid kitérőként - majdnem a táv növelését választottam a nehezebb (így több munkát igénylő, de egyben nagyobb örömet is okozó) út helyett. Egy 6 órás verseny lett volna, a "siker" biztos, ha nagyon vacakul megy, ~73 km akkor is összejön, ha jól megy, akkor 3-5-tel több. Hetvenvalahány km-re pedig ki ne lenne büszke? Azt hiszem, nem lennék (bár örülnék biztosan, hogy le tudtam futni). Azért nem lennék elégedett, mert ilyen távra egyáltalán nem vagyok felkészülve, igazából csak valahogy "végigszerencsétlenkedném".
Hasonló érzéseim voltak decaIM-nel kapcsolatban (bár ott nem gondolkoztam induláson :P). Az utolsó szám 422 km "futás", ami emlékeim szerint azt jelentette, hogy a versenyzők napokig sétálnak. Kitartás, türelem (?) persze ehhez is kell, de az én szememben egy "sima" IM sokkal komolyabb, annak van igazán sportértéke. Persze mindenki csinálja azt, ami neki jólesik...
@bodlac: számomra idén a legnagyobb kihívás 10 km-es távon egy kitűzött időcél elérése. Látod, van aki ilyet mond. :-)
@rrroka: ki futja 2:40-es tempóban a maratont? :-)
A 3-4-5-6-7 perces tempó osztályozás vicces, de nem sok értelmét látom. Ismerek olyat, akinek a 7 perces sem könnyű (megjegyzem sokan lefutni sem képesek egy pár km-es távot), és olyat is, akinek a 3 perces is könnyű. Na jó, olyat nem. :-)) Mindenkinek a saját adottságaihoz kell igazítani a skálát, nem a "nagy átlag"-hoz viszonyítani saját teljesítményét.
Én olyan célokat szoktam kitűzni, amik elérhetők, de meg kell dolgozni értük. Az ilyenek elérése okoz örömet, függetlenül attól, hogy a(z amatőr) futók hanyadrésze tud, vagy nem tud olyan tempóban futni.
@Bgy: miért okoz gondot, hogy a tókör egy héttel Prága után van?
@zsolababe: van jobb módszer, csak annyit írok: változatosabb edzésmunka (ez a sétülésveszélyt is csökkenti), de inkább nem osztom az észt (nincs miből ;-)), olvasgass, számos jó írást találsz a neten. Nem csak olyan kemény gyorsítás van, ami "lerombolja" az állóképességedet. Én tavaly fél évig csak lassúkat futottam (ebben az elhúzódó focisérülésem miatti óvatosságnak is szerepe volt), idén (szerintem :-)) már sokkal jobban csinálom. Csak egyetlen példa: egész télen majd' minden héten futottam egyszer lendületes, de még kényelmes tempóban 10 km-t, hogy az izmaim ne felejtsék el milyen is az, amikor futunk. (Ez persze AK alatti volt végig.) Most a lassú téli hónapok után gyorsnak épp nem érzem magam, de nem is vagyok szörnyen belassulva.