Futni születtünk?
2013.07.26. 16:11 szasza75
Lehet, hogy már többen találkoztatok Christopher McDougall "Futni születtünk" c. könyvével – innen rendelhető meg. Bevallom, amikor megjelent, különösebben nem keltette fel az érdeklődésemet. Egy könyvesboltban valamelyik nap megláttam, megvettem. A Running World magazin újságírója annak járt utána, hogy a Tarahamura indiánok, akik a mexikói Réz-völgyben laknak, vajon miért olyan jó futók? A könyv végigvezeti az olvasót a Leadville 100-as híres versenyén (ez a rész roppantul érdekelt), illetve egy másik nagy versenyen, ahol összemérte tudását a híres Caballo Blanco (sajnos azóta már az égi futópályákat rója), Scott Jurek, illetve a Tarahamura indiánok. Hogy mi a cselekmény, ki nyer a végén ezt a poén nem lövöm le. :)
Ajánlom a könyvet olvasásra, futás előttre, futás utánra. Olvasmányos, nagyon sok tényszerűség hangzik el benne, ami nekem is igen újdonságnak hatott. Sokal jobban tetszett, mint Murakami Haruki "Miről beszélek, amikor a futásról beszélek?" c. könyve (Libri). Ezt a könyvet is elolvastam, de ez inkább a könyv hosszának és kevésbbé a tartalomnak volt köszönhető.
Kinek szól a "Futni születtünk"? Akik még nem futnak, az átlagos futónak, vagy a haladóbbaknak? Zavart benne, hogy olykor előfordul benne némi túlzás, túlzott misztifikálás: a Leadville 100 versenye alatt döntött rekordot a szálláshelyek kihasználtsága és a kórházi ágyak megtöltése, vagy pl. a Nagy versenyre sikerült egy igen kemény pályát kijelölni, ami hetvenvalahány kilométert és 2000 m szintet tartalmazott. Egyszerűen nem éreztem, hogy egy kezdő vagy átlagos futót, mint olvasót közelebb hozna a futáshoz. Ugyanakkor egy tapasztaltabb, nagyobb távokat látott futó inkább megmosolyogja ezeket a misztifikáltan előadott versenyeket és számokat. Persze ettől függetlenül jó könyv, csak tudni kell helyén kezelni ezeket a dolgokat.
Többek között ezek a gondolatok jutottak eszembe erről a könyvről, amikor is a Szurdok 30 túra után felszálltam Atesz barátommal Dobogókőn a Pomáz irányában tartó buszra. Valahogy szóba elegyedtem egy idősebb úrral. Pesten lakik, minden hétvégén túrázik. Most éppen Csobánkáról túrázott Dobogókőre. Most azért csak annyit, mert a felesége beteg és siet haza hozzá. Alacsony-Tátra gerinc túrától kezdve számos külföldi útvonala is volt már, 3 éve egy 50-es éjszakai túrát nyomott. Most 82 éves. Fitt!
Hogy futni születtünk-e? Nem tudom, és talán huszadrangú kérdés ennek az elméleti boncolgatása. A mozgás bennünk van, ez biztos. Bármit is mozgunk, csináljuk rendszeresen. Akkor mondhatom magamat sikeres sportolónak, ha 82 évesen is képes leszek, legalább egy kicsit kocogni.
(A képet a "Szurdok 30"-on készítette Pész "Atesz" Attila)
11 komment
Címkék: ajánló könyv futás
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
spiderbond 2013.07.26. 20:54:00
2, A Futni születtünk elején kicsit nehezen indult de aztán belelendül és egészében szerintem jó, bár tudni kell a helyén kezelni mert néha kicsit egyoldalúan világítja meg a dolgokat.
3, Nem gondoltam, hogy itt valaki is szót mer ejteni erről a könyvről, hiszen a könyv egyenesen le gyilkosozza a NIKE-t.
"Ha a mai ember egészséges akar maradni, kötelező és elengedhetetlen, hogy aerob mozgást végezzen, és meggyőződésem, hogy ennek evolúciós gyökerei vannak... Ha nem létezne futócipő, többen futnának. Ha többen futnának, kevesebb áldozatot szednének a szív- és érrendszeri betegségek, a hirtelen szívhalál, a magas vérnyomás, az infarktus, az agyérkatasztrófa, a cukorbetegség és a Nyugat megannyi más halálos nyavalyája. Megdöbbentő mi minden szárad a NIKE lelkén. És hogy mi ebben a figyelemre méltó? Az, hogy a NIKE tisztában van mindezzel."
4, Neked mi a véleményed a mezítlábas / minimalista (és most nem a free 5.0-ra gondolok) cipőben való futásról?
blas83 2013.07.27. 07:37:10
4. mezítlábas cipő. Egészségügyi okok miatt váltottam fivefingersre pár hónappal ezelőtt. Először is, szokj hozzá ha kinevetnek az utcán :) Ezt leszámítva amúgy pozitív a tapasztalatom. A jó futástechnikának azért érdemes utána olvasni, és koncentráltan figyelni rá. Amúgy a változó futástechnikától azóta nem fáj a derekam (lekopogom), és az eddig fájó IT térdszalagom is sokkal jobban bírja a stabil talajfogást a vékony talpnak köszönhetően. Cserébe a vádlidnak nagyon hozzá kell szoknia, az tényleg hónapok évek kérdése, illetve ha nem fejleszted tökélyre a talajfogást, akkor a talpad se fogja bírni a hosszútávokat. De amúgy szerintem ez a jó irány, csak türelem kell hozzá. Ahogy a mezitlábas elmélet mondja, az izületeidnek, csontjaidnak a stabilitás a feladata nem a rezgéselnyelés. Ha a vádlid fáj attól hogy nincs ehhez hozzászokva az nem gond, mert az hozzá tud szokni, az izületeiddel ellentétben...De tényleg jobb úgy hozzászokni, h mellette van egy hagyományos cipőd. Ha fáradt a vádlim, és már nagyon futnék, abba megyek ki futni, nem a fivefingersbe. Azért így 2-3 hónap után is egy 8-10km-es mezítlábas futással ki tudom lőni a vádlim 2-3 napra, egy 4-5km-es résztávozással akár egy hétre is. Eddig 15km volt a legtöbb, amit lefutottam benne egy félmaratonon, utána cseréltem vissza norm cipőre, mert a vádlim addig bírta.
bellone 2013.07.29. 01:28:12
Amikor fiatal voltam, divat volt a répanadrág. Volt egy olyanom: az ismerőseim kiröhögtek. Mai fejjel, szerintem, igazuk volt, de lehet, hogy mások szerint mégsem, azért bevallom, bizonyos tekintetben tényleg kényelmes volt...
Szerintem a "méretrevágott" traktorgumiban futásból minálunk sosem lesz divat (pedig anyag az volna hozzá), bennem pél csak a hajnalig sörözésre van hajlam (ha már Tarahamura).
A fivefingers miatt pedig valószínüleg, azért nevetnek ki, mert szokatlan..., de azt nem értem, hogy miért vállalod, ha 2-7 napra "kilövi a vádlid"?
blas83 2013.07.29. 08:35:54
Nem állítom, hogy ez a megváltás és hogy mindenkinek jó. Az idő majd úgyis megmondja, hogy tényleg hatásos-e. Mindenesetre én a good form running/barefoot technikába sokkal több logikát találtam, mint a mostani hagyományos futóelméletben. Hozzá teszem amúgy, hogy a hagyományos futóelmélet alatt azt értem, azt értem, amit az átlag futó gondol, hall a futásról. Érdekes mód lemegyek a 400m futópályára, ott 10 atlétából 9 érdekes mód olyan futótechnikával fut, mint én az FF-ben, és minimál cipő van az összesen, és valószínűleg mezítláb is ugyanúgy végig tudnának futni, csak azon nincsenek szögek és lassabbak lennének. Szóval a futni mindenki tud csak venni kell egy jó cipőt baromságokat talán lassan érdemes lenne átgondolni.
De azért említsük meg azt is, hogy a hátfájósok kezdjenek megismerkedni a törzsizomzat erősítéssel, ez ugyanúgy a big picture egy (jelentős) szelete, nem szeretném azt mondani, hogy csak ettől vagy csak attól változott az állapotom.
Amúgy azért nem olyan rémisztő a dolog, ahogy írtam, heti 1 mezítlábas futás mellett idővel már elbírsz heti 1-2 további futást normál cipőben, vigyázva a technikára, csak norm futócipővel sokkal nehezebb a technika.
Vannak kevésbé radikális megoldások is az áttérésre, a 4-6mm lejtésű minimálcipők, egyesek szerint jobb ilyennel próbálkozni először mint 0mm lejtésű, még vékonyabb talpú fivefingersel v. mezítláb, mások épp az ellenkezőjét mondják, h a sérüléseket átváltásnál pont a minimális cipők okozzák, mert túl sokat "engednek" a tulajnak és túlerőlteti. Ezek szerint az alapszabály kb az szokott lenni, h mezítláb addig fuss, amíg el nem kezd fájni a vádlid (ez kezdetben 2-3km), és akkor menj legközelebb ha már nem fáj.
És amúgy mindenféle, "azt gondolom" "úgy hiszem" dologtól eltekintve, valamiért tényleg igaz, amit a könyvek írnak, szerintem tényleg jobb érzés FF-ben futni, mint norm cipőben. Nem tudom miért. De tényleg csak akkor nyúlok a Nike-hoz, ha fáradt a vádlim, amúgy nincs kedvem abban futni, nem tudom miért...
A végére egy állandó közhely eloszlatása, amit nem tudok elégszer ismételni: nem füvön tanulunk mezítláb futni, hanem betonon.
ThufirHawat 2013.07.29. 08:40:45
1.: Nekem pont az öregedéssel kapcsolatos gondolatai tetszettek. Meglehetősen rémítő, hogy egy idő után eljön az a pont, ahonnan már csak lefelé van. Nekem az egész könyvben az tetszett a legjobban, ahogy ezt kezeli.
4.: Heti 60-70km-t futok, már csak és kizárólag minimalista cipőkben. A terep cipőmban gyakorlatilag nincs semmi csillapítás (kb. olyan, mint egy strand cipő), de ilyesmiben szerintem csak természetes talajon lehet igazán futni. Tudom, sokan használnak ilyesmit aszfalton is, így biztosan meg lehet tanulni annyira puhán futni, hogy még aszfalton sem vered szét a lábad, de szerintem ez már a ló másik oldala. Tény, hogy úgy fejlődtünk, hogy tudjunk mezítláb futni, de azért nem akármin. Szóval szerintem aszfalton, ahol maga a talaj nem csillapít, kell egy kis tompítás a cipőbe. Van már tök jó, 0mm emelésű futócipő, elviselhető csillapítással.
blas83 2013.07.29. 09:26:20
BGy · http://babosi.blog.hu 2013.07.29. 09:55:12
Hónapok óta hezitálok a Hoka és a minimál talpú cipők között. Sok hegyi lejtőn el sem bírom képzelni a minimál cipőket, mert a normálban is nyomnak a kis apró, éles kövek. Aki a Muzsláról Szurdokpüspökire egy minimál cipőben lejön egyetlen felszisszenés nélkül, annak csak gratulálni tudok. Ennek ellenére rendeltem a neten egy Mizuno Be cipőt, amit utcán használok. Kíváncsiságból a Spar parkolójában futottam benne egy kicsit. Nem volt rossz, teljesen más technikát igényel. Továbbra sem tudok dönteni. :))))
szasza75 · http://szasz-a.blog.hu 2013.07.29. 14:35:25
Én nem gondolom azt hogy a cipőtől kellene megfogni a kérdést. Mindenkinek van egyfajta futóstílusa, azaz ki hogy érkezik, milyen izmokat vesz igénybe hogyan terhel.. milyen a medence, térd boka szöge, stb...mondjuk anatomiailag én ezekhez nem értek.. Minden cipőnek van létjogosultsága és ezeket a futóstílus határozza meg. Egy atlétikapályán, ahol képzett futók vannak, szögesben futnak, talppárnára érkeznek, onnan rugaszkodnak el (persze versenyen, edzésen ők is hagyományos cipőben edzenek) .. ehhez persze kell tempó is. a kocogók nagy része közel sincs ilyen tempó birtokában... A kulcs szerintem ki hova érkezik, ha valaki elülső részre, testsúlyát előrehelyezi, akkor felesleges magas (drop). ha valaki sarokra, akkor nem árt némi csillapítás. Szerencsére én többnyire telitalpra vagy elülső talpra érkezek és ritkán sarokra, így nekem akár még jó is lenne a minimalista cipő...de ahol én futok jellemzően van lejtő, ahol nem igen lehet középtalpra érkezni, többynire sarokra.. + a terep köves, gyökeres...és még a vékonytalpú terepcipők is kényelmetlenek emiatt...nekem legalábbis. na szóval hirtelen ennyi jutot eszembe. :-)
Jozsef · http://road2boston.blog.hu 2013.07.30. 10:15:06
- Murakami jobban ír (minő meglepő :) )
- igazából nem is a futásról, hanem azokról a gondolatokról, érzésekről szól, amik futás közben jönnek, és milyen érzés, amikor már a maratonfutás életmóddá válik. Ebből a szempontból, ez egy időtálló könyv.
- igazából inkább összegyűjtött "novellák", mint egy komplett könyv. Szerintem, hasznosabb fejezetenként elolvasni.
A Futni születtünkben nagyon tetszett a könyv lendülete, szinte egyben kiolvastam. Szintén nagyon élvezetes volt a futás szeretete, ami végigjárja a könyvet. Ami nem tetszett, hogy hozta a mai divatos futó bullshiteket (ultrafutás, minimal shoes - multiellenesség, vegetarizmus).
Kezdő futónak a Fütni születtünket ajánlanám inkább, azzal, hogy nem kell minden készpénznek venni benne.
2013.07.30. 14:33:42
BGy · http://babosi.blog.hu 2013.07.31. 09:33:55
Ugyanitt szoktam ruházatot is venni. Ja, és Kassán. Lényeg, hogy extra akciós legyen, mert bazi drágák ezek is. :))