Programajánló: I. Miniszoknyás és Nyakkendős Futás

2014.05.07. 09:22 angelday

 Ha holnap estére speciális futóprogram a RUNtottából indulva. A részletek:

Május 8-án 19:35-kor Miniszoknyás és Nyakkendős futók lepik el a belvárost! Lányok miniszoknyában, pasik nyakkendőben és ingben. Rajt/cél/öltöző/ruhatár: RUNtotta Futókávézó. Az útvonal különleges helyeken vezet majd: RUNtotta - Margit-híd - Parlament - Szabadság tér - Bazilika - Deák tér - Vörösmarty tér - Váci utca - Duna korzó - Lánchíd - Budavári Palota - Halászbástya - Batthyány tér - RUNtotta (kb. 11 km).

Rövidített távon is lehet indulni, itt kimarad a Vár, a táv így kb. 8 km. Szoknyákat és nyakkendőket már lehet is előkészíteni! Hozzatok sípokat, kereplőket, hogy felrázzuk a várost! Találkozó 19:00-kor a RUNtottában, ahol a futás előtt tombolanyereményeket sorsolunk ki. A program honlapja itt.

Ezen kívül is minden csütörtökön 19:30-kor Vár RUNk a Vár! futás a RUNtottából (10-12 km-es távon a Budai Várat érintve)

Szólj hozzá!

Címkék: ajánló program RUNtotta

MASZ 10000m Országos Bajnokság

2014.05.05. 12:46 angelday

Szasza lőtt néhány jó képet vasárnap az 10 ezer méteres OB-n. Főbb eredmények: Gregor László – 29:59,74, Papp Krisztina – 32:59,39. A teljes eredménylista PDF-ben itt.

Szólj hozzá!

Címkék: eredmények 10000 OB MASZ

Kutyatámadás anyák napján!

2014.05.05. 07:20 Szuflavéder

Általában elkerül az eső, de hosszú idő után végre újra elkapott. 10 fok volt már és rövid szerelésben indultam el egy jóleső futásra. Nem is volt ezen az útvonalon még soha semmi gondom. 7-12 km-ig a Duna töltésen a tököli nagytemplomig végig terepen futok, a többi aszfalt.

9 km körül megláttam egy kutyát a töltésen. A közeledésemre nem mozdult, így 50 méterrel előtte lementem a töltés melletti útra, ott kerültem ki. Fentről nézett rám, de nem akart támadni, nyájat őrzött, amely a másik oldalon volt.

A töltésről leérve az aszfalton új erőre kaptam, picit felpörögtem, de visszafogottan mentem. 13 km-nél egy fiatal, 18 év körüli srác jött velem szemben és odakiáltott:

"Vigyázzon kérem, mert két kutya megtámad mindenkit, aki arra megy, nekem sem sikerült átjutnom, most kerülni fogok!"

Nekem ebben rutinom van, szóltam is neki jöjjön csak velem, majd mutatom mit kell ilyenkor tenni. A srác az édesanyjához készült (gondolom), mert virág volt a kezében. Csatlakozott és futott velem 50 métert, amikor megláttam a két kutyát, akik nagy hajrát nyitottak felénk. A saját nyelvükön válaszoltam. Elkezdtem üvölteni, mint az állat!

Váúúú, váúúúú!!

Közben karlengetés fel és le! Mutattam nekik, hogy én vagyok a nagyobb!!! Féltem, mert nagyon agresszívek voltak, de 10 méternél megtorpantak. Ekkor rátettem még egy lapáttal és feléjük futottam: "Takarodjatok!" – lássatok csodát menekültek, de amikor már háttal voltunk újra támadásba lendültek. Ezúttal a "lehajolok egy kőrért és megkövezlek" módszert választottam (kő nem volt, csak a látszat), persze az üvöltés itt is megvolt és végül ismét elfutottak. Hősiesen vertem vissza a támadást! Gyerekjáték, piti feladat volt, de ma már nem fogok tudni énekelni.

A srác megköszönte a segítséget és ennyit mondott:

"Köszönöm, legközelebb már én is tudom mit kell ilyenkor csinálni."

Egy perc lehetett talán az egész jelenet. Keresek is egy okos, kutyariasztó alkalmazást a telefonomra, mert legközelebb azt is vinnem kell.

18 komment

Címkék: edzés kutyák anyák napja kutyatámadás

A bostoni maratonról

2014.05.01. 20:48 angelday

Gusztos Péter, a Suhanj! alapítvány társalapítója kedden a RUNtottában arról beszélt, hogy milyen volt az idei bostoni maratoni verseny április 21-én.

Én is meghallgattam az előadást és néhány gondolatot feljegyeztem belőle:

• Őrületes a szurkolókultúra arrafelé: nem elég, hogy mérföldenként vannak hivatalos frissítőpontok (és orvosi csapatok ugyanígy a táv második felétől), de az útvonalon rengeteg család is üzemeltet saját frissítőpontokat, ahol a gyerekek narancsot kínálnak.
• Szinte hétköznapi, hogy a maratonfutókat kivétel nélkül ünneplik, akinek pedig a pólójára van írva, hogy kiért fut, azt elképesztő hangerővel sikítozzák a szurkolók.
• Vannak olyan szurkolók is, akik arra vágynak, hogy a futók megcsókolják őket, hatalmas táblával hirdetik. Van, aki bevállalja az igazi nyelves csókot is (Péter csak puszit kapott).
• A szurkoló kisgyerekek azon versenyeznek, hogy melyikük hány pacsit kapott maratonistáktól.
• A befutó és rajtcsomag a női magazin és termékminta helyett néhány hasznos dologból, tényleg arra a versenyre megjelent egyedi kedvezményből, minőségi ruhadarabból áll, de a legtöbb dolgot a helyszínen biztosítják a versenyzőknek (végig vannak rakva az asztalok mindenféle étellel, itallal stb).
• A nevezési díj egy ilyen versenyen nagyon húzós, 60-70 ezer forint körüli összeg.
• A tavalyi robbantás emlékére egy akció keretén belül önkéntesen készült kék-sárga sálakat osztogattak, amik gyakorlatilag az egész ország területéről érkeztek. Ezekhez a sálakhoz nem lehetett egyébként könnyen hozzájutni, hosszú sorbanállás volt a sátor előtt.
• A maratonit követő napon a kereskedelmi rádióban volt egy négy perces összefoglaló a versenyről. A négy perc a következőképpen épült fel: egy percet beszélt a férfi győztes, egy percet a női, egy percet a kerekesszékes és végül egy percet egy teljesen átlagos futó.
• Aki teheti egy nagy versenyen életében mindenképpen induljon el Amerikában.
• Amit pedig Péter még hangsúlyozott, hogy mit hozott el Amerikából: hívjuk el az edzéseinkre az adományozókat, hogy érezzék a varázslatot
• A Suhanj tevékenységéhez hasonló amerikai alapítványnak nagyon megtetszett az általuk itthon is bevezetett program, ahol spinning edzéseket tartanak vakoknak és csökkentett látóképességűeknek.

2 komment

Címkék: beszámoló maratoni suhanj Boston Gusztos Péter

Létrejön végre a várva-várt, nagy összecsapás!

2014.04.30. 08:11 Szuflavéder

Nagy nap lesz számomra ez a május elseje. A Komárom-Komárno futóversenyen végre összejön a nagy összecsapás! Eddig csak hosszan méregettük egymást, de sosem indultunk együtt futóversenyen. Mindig elkerültük egymást, most végre eljött az idő! Megmérkőzhetek azzal a személlyel, aki páratlanul teszi be a megszáradt zoknijaimat a fiókba, azzal, aki állandóan rámszól, hogy csukjam le a vécédeszkát, és hogy vegyem le a cipőmet, ha bejövök a lakásba. Most végre mindenért visszavághatok! Igen, összecsapunk, drágám!

1986-ban indultam itt először, és már akkor nagy hírű verseny volt, idén pedig már a jubileumi negyvenedik rendezés lesz. A klasszikus 10 km-en és az 5,5 km-es távokon lehet indulni. A versenyt hagyományosan egyik évben Komáromból indítják és Komárnóban van a cél, a következő évben pedig fordítva. Idén innen futunk oda.

Komáromban tesszük meg a táv felét, majd a hídon átkelve következik Szlovákiában a táv második fele, így érkezünk meg a stadionhoz. A helyben csapolt isteni sörük nagyon jólesik a befutás után. A verseny egyébként kitűnő hangulatú, és ilyenkor rendezik a komáromi napokat is, tehát nagy kirakodóvásár, buli, koncertek stb. lesznek.

Nálunk kötelező program még a knédlievés (knédli, szaftos hús, párolt káposzta), és a fürdőzés a komáromi gyógyfürdőben.

A tavalyi futásom:

Sokszor emlékszem vissza a 80-as évekbeli rendezésekre. A régi sztorik miatt ide mindig nosztalgikus hangulatban érkezem. Teljesen más hangulata volt akkor a versenynek, mint most. Akkor még zárt volt a határ, így a verseny rajtja előtt két órával kellett a helyszínre érkeznünk, hogy időben végezzünk az útlevélvizsgálaton. Hosszú sorbanállás volt és sok határőr a nevezésnél. Minden futó egyentrikót kapott. Nekem még mindig megvan az 1986-os. Bár nagyon megkopott már, de idén mégis ebben indulok, csak itt!

Csak ebben a trikóban lehetett átfutni a határon. Kb. 30 egyenruhás pásztázta marcona arccal a hídon átfutó versenyzőket, hogy tényleg mindenki a kötelező trikót viseli-e. Rajtszám nem volt külön, rányomták a pólóra.

Az esetek többségében nem szokott itt jól menni a futás, így simán benne van, hogy akár veszíthetek is. Tehát  van miért izgulni. Egy dolgot viszont megbeszéltünk, hogy a győztes fizeti az ebédet! Így simán megéri veszítenem :)

9 komment

Címkék: beharangozó futóverseny összecsapás Komárom-Komárno

Kell egy csapat!

2014.04.29. 08:50 bitliszbá

Minarik Ede, a mosodás, mindent feláldozott azért, hogy csapata legyen. Kell egy csapat! (Aki nem hallotta volna ezt a nevet, feltétlenül tekintse meg a magyar film örök klasszikusát a Régi idők fociját.)

A futás alapjában magányos sport, a maraton közepén nem passzolhatsz másnak, hogy innen övé a labda, ha elfáradt, akkor passzolja vissza és majd jól ünnepeltek együtt a végén. Sajnos, vagy éppen ezért, a futókról alkotott kép valahogy így néz ki a nemfutók képzeletében: 

• Körözni egyedül a szigeten?! Meg is bolondulnék!
• Két órát fut tök egyedül? Halálra unnám magamat!
• Mit lehet ebben szeretni?

Hát elmagyarázni mindent nem lehet, van amit át kell élni, de mi futók is alapjában véve szocializált, közösségi emberek vagyunk. Bár én magam is sokáig csak egy-két valódi és néhány virtuális futótárssal tartottam a kapcsolatot, de én is rájöttem, hogy jó dolog a közösségi futás. Nem mindig, nem folyton, de kell! Hogy megbeszélhesd, kielemezhesd, tanácsokat kérj, versenyezhess, készülhess. És ha kell, te is sok mindent feláldozol a csapatért. Mert mindannyiunkban van egy pici Minarik.

Ők az én csapatom. Dunakeszin futunk két éve együtt. Minden héten egyszer vagy kétszer. Nagyjából minden második alkalommal készült egy fotó. Ezekből készítettem egy kis összeállítást:

3 komment

Címkék: videó csapat dunakeszi

Alle jubeln

2014.04.28. 16:44 SeSam

Bécsben mindenki szurkolt:

Szólj hozzá!

Címkék: kutya maraton VCM

50 éves – elhízott – cukorbeteg – előtted

2014.04.26. 09:03 angelday

3 komment

Címkék: kép motiváció futóverseny

Fuss Balaton – Itt a hivatalos Nike verseny!!

2014.04.25. 15:31 angelday

Idén május 31-én kezdődik az Ultrabalaton, a Nike idén is teljes mellszélességgel támogatja a rendezvényt, és a tavalyihoz hasonlóan összeállít egy 10 fős csapatot azokból, akiknek kedvük van egy kis kilométergyűjtő játékhoz.

A csapat tagjai ingyen versenyregisztrációt, szállást és a verseny alatt használható kisbuszt is kapnak, érdemes beszállni a versenyzésbe. Ráadásul nem is nehéz, meg is mondom, hogyan lehet: kell hozzá Nike+ kontó, illetve valami arra alkalmas eszköz, ami oda rögzíti a km-eket. Nincs más dolgotok, mint a lenti címen megnyomjátok a gombot, és onnantól oda gyűjtitek a kiliket. Május 8-ig a 10 legtöbb km-t gyűjtő nyeri meg a helyét a buszban.

Ha érdekel a dolog: http://go.nike.com/fuss_balaton

Szólj hozzá!

Címkék: játék nike ultrabalaton nike+

“A” tornatanár

2014.04.25. 09:19 Szuflavéder

Tanévkezdetkor, és ilyenkor, amikor már jobb idő van, sokszor tarják a középiskolások tornaóráját az atlétikapályákon. Heti egy-két alkalommal megfordulok a Csepel pályán. A múlt hét valamelyik reggelén, a bemelegítőfutás után éppen gimnasztikáztam, amikor megjelent egy kb. 30 fős fiú-lány vegyes csoport. Hirtelen nem tudtam sírjak-e vagy nevessek. Nem a jelenlétük zavart, hanem inkább az, hogy a legtöbben ilyenkor nem tudják, hogy kell ott viselkedni. Szerencsére azonban velük volt az 55 év körüli, köpcös, erős hangú, kemény tornatanár.

Miután besétáltak a pályára, a tanár úr hangosan köszönt a pályán sportolóknak. A diákok (többségük túlsúlyos) elég halkak voltak, ezért rájuk is szólt: “mi az, nem tudnak normálisan köszönni?” A harsányabb köszönésük után kaptak egy “na, így valahogy” -ot, aztán elkezdte az órát.

“Na kérem szépen, akkor akik nem hoztak tornaruhát és nincs orvosi igazolásuk, hogy nem tornázhatnak, azok szépen kezdjenek el a nyolcas pályán, óra végéig körbe-körbe sétálni. Egy kis séta nem fog megártani senkinek. Az én órámon nem fognak itt a pálya szélén ülve Facebookozni!”

A tanár úr tehát már az első percben tisztázta az erőviszonyokat és a diákok kb. harmada duzzogva bár, de elindult a sétára. A többieket két kör bemelegítésre küldte, szigorúan a kettes-hármas pályán! A bemelegítő futást követően levezényelt egy 10 perc körüli kis gimnasztikát. Ez után folytatta:

“Akkor most futóiskolázni fogunk. Ki az, aki csinált már ilyet?”

Egy kéz sem emelkedett a magasba, így szemrebbenés nélkül bemutatta az első gyakorlatot, a dzsoggolást. Majd hármasával indította tanulókat, és mindenkihez volt egy-egy jó, vagy egy javító szándékú, szokszor megmosolyogtató szava. Az egyik srác semmihez sem hasonlítható, össze-vissza rángásokkal próbálkozott a dzsoggolással. Látszott, hogy a többieknek játszik.

“Na idefigyeljen fiam! Ha ezt a mozgást lekameráznánk és feltennénk a YouTube-ra, biztos, hogy millióan lájkolnák és nagyon népszerű lenne vele, de nálam higgye el nem az!”

Nagy röhögés volt a többiek részéről, de pillanatok alatt visszállt a fegyelem és folytatták. A többi gyakorlat befejezése után 2 db 50 méteres gyors futás következett. A komolyság itt is megvolt, stopperral mért és mindenkinek bemondta az idejét, és folyamatosan mentek a javító kommentek. A zárószám a 600 méteres felmérő volt. Itt a leggyorsabb 2:11-et ment, az utolsó pedig – mint, aki jól végezte dolgát – 7 perc körül, nagyon vidáman, sétálva, mosolyogva ért célba. A tanár úr miután beregisztrálta az időket, így zárta az órát:

“Gratulálok mindenkinek a mai mozgáshoz. A túlsúlyos tanulóktól nem várok jó futóidőket, de legalább szeretném látni az igyekezetet. Ma ezt itt nem tapasztaltam, de majd a következő órán lehet bizonyítani.”

Sajnos nem hallottam végig mindent, csak amikor a közelükben voltam, de a tanár erős hangja folyamatosan, az egész pályán hallatszott. Én sok ilyen testnevelőt kívánok a mai diákságnak. Nekem nagyon kellemes élmény volt, el is húztam kicsit ott az időt. Tetszett, hogy végig a "nyelvükön" beszélt, és folyamatos pörgés volt az órán. Nagyon motiválónak éreztem, szakmailag és pedagógiailag is a toppon volt és ha néha nyeglék is voltak a fiatalok, mégis úgy éreztem, tisztelték őt.

Biztos vagyok benne, hogy fognak emlékezni ezekre az órákra, és egyszer majd maguktól is elkezdenek mozogni valamit.

14 komment

Címkék: tornaóra tornatanár Csepel pálya