Együtt könnyebb?

2010.10.22. 14:23 szasza75

Szerda este a Margitszigeten kocogtam. Egy barátok közti levelezésből kialakult egy komolyabb résztávos edzés. A hétvégi Tatabánya 30 miatt nem voltam nagy duhaj - vagy legalábbis volt mire fogni -, így kívülről szemléltem edzésüket. Két fiú és egy lány (HIVER) elég impresszív módon tolták a kiliket, közte kis pihenőkkel. Hiver egyébként, saját bevallása szerint, egyedül nehezen veszi rá magá a küzdősebb futásokra, így egyedüli reménye a Firenzei maraton felkészüléshez, ha motiváció gyanánt beszervez még maga mellé pár társat. Ekkor aztán lehet nézni a hátát rendesen, meg elkullogni  edzés utána lehorgasztott fejjel. Az edzésük befejeztével továbbkocogtam lapos 7-es tempóban, amikor is szembe jött a NIKE Futóklub szerdai különítménye.

Október végét írjuk, ha a hazai futónaptárt nézzük, nagy kihívások már nem igazán találhatóak benne. Mégis, szerdán a 8-10 fő sötétben, Dávid karmester vezényletével futott 3 darab ezret. 1-2 sporttárs kivételével senkit nem ismertem, feltételezem amatőr futók. Akit korábban ismertem, az sem sportol rendszeresen, heti 1-2 szer fut, 3 hete kezdett el keményebben szaladgálni. A résztávoknál szinte az egész boly együtt mozgott. Bizonyára lelkileg sokat segíthetett, a többiek látványa: ők is küzdenek, keményen tolják. Ámultam-bámultam, az első 3:51 lett aztán 3:50-en belül, majd még gyorsabban pár másodperccel. Ők voltak a 6 órai kezdésű gyorsabb alakulat. Kicsit késve ugyan de 7-re értek vissza edzésből a Margitszigeti AC bejáratához, ahol már Vajda Zsuzsiék egy lassabb csapattal (szintén 8-10 fő) kezdtek neki az edzéshez.

Hazafele visszaemlékeztem a 20-25 évvel ezelőtti évekre, amikor is az MVSC atlétikai pályán napról-napra összejöttek a klubtagok, edzőpartnerek és együtt verejtékeztek, mentek utána az "Augusztus 20" strandfürdőre és megittak egy pohár sört. Irigykedve néztem a nagyok közösségi élményeit, a közös edzésekkel járó hangulatot. Mivel nem a korosztályom volt, én voltam a kis srác, akit beültettek a távolugró homokozóba, amíg ők edzettek. Annyit viszont érzékeltem, hogy amit csináltak így együtt, az valami nagyon klassz dolog. Erős baráti kötelékek alakultak ki, ami évekkel később az élsport utáni időszakban is életképes maradt.

A közösségi futásokban megláttam azt az erőt, ami talán szükséges egy egészséges egymást segítő fejlődéshez. Aki pedig csak a szocializáció miatt jár ilyen társaságokba, az meg úgyis fejlődni fog, hiszen húzza a többi. Most hogy jön a tél, talán ez adhatja a lendületet, hogy nem a karosszékben bámuljuk a jégvirágokat az ablakon, hanem egy-egy közös hétvégi átfagyott futás után együtt engedünk fel a Széchenyi fürdőben.

Fussuk át a telet együtt!

51 komment

Címkék: közösség ősz futás futóklub

A mamusz újrafelfedezése

2010.10.21. 16:13 Winkler Róbert

Az eső speciel esett, de sajnos én már egyszer azt állítottam itt a Futóblogon, hogy szeretek esőben futni. Magára az érzésre, hogy abban nekem mi is a jó, már nem emlékszem, de hát nagy az isten állatkertje, megteremhet benne az esőben futni szerető én is. Egyelőre csak azt az egy pozitívumát látom, hogy majd utána elmesélem, milyen kemény voltam, hogy esőben futottam. Kéne is valami ilyen motivációs szolgáltatás, hogy az emberek elmondhassák, hogy esőben futottak.

Persze ez még önmagában kevés, hiszen a többieket általában hidegen hagyja, még ha meteorzáporban futunk is, anyánk meg egyébként is aggódik épp eleget. Tehát valamiféle szpemmerszolgáltatás lenne: véletlenszerű címekre szétküldenénk a világban, hogy egy teljes órát nyomtunk le esőben. De valahogy szerencsém volt így elsőre, mert van egy határ, ami felett már csüggesztő a csapadék, alatta viszont tényleg szinte jó. Egy jó kis vízálló Stormfit dzseki, egy bármilyen baseballsapka, mert ha átázik, az lényegtelen, csak ne kopogjon a homlokomon az eső, de a legfontosabb, ami bearanyozza öreg napjaink, a téli cipő.

Télicipő-mániás vagyok. Már az első futócipő is, amit életemben vettem, téli volt, azóta már a második párban tolom, az elsőben sok volt a kilométer, levittem a telekre. Ásni biztos nem fogok benne, télen meg az ember nem jár a telekre, de még nem jutottam odáig, hogy ki bírjak dobni egy futócipőt. A profibbak kicsit lenézik a hótaposót, mert nehéz, legalábbis a nyáriakhoz képest. Nekem viszont, mint hobbistának, nagyjából ugyanazt jelenti, mint papónak a meleg mamusz a kályha mellett. Futni nyári cipőben még mínusz tízben is vállalható, amennyiben száraz a terep, plusz tízig viszont a cipőbe szivárgó víz igazi rémálom. Nem is a szivárgás az, amitől egy pillanat alatt megjuhászodok, hanem egy rossz lépés az esőben, bele a tócsába, és akkor hirtelen az otthonos, meleg kuckót elöni a jeges ár, csak annyit tudok mondani, hogy ÁÁÁÁÁÁÁÁÁ!

Na ezért hoztam fel a pincéből a téli Structure Triax-et: a Lunarglide-hoz képest tényleg kicsit nehézkes, de ez a gumicsizma-jelleg szerencsére vízállóságban is megmutatkozik. Ha a Triax-ben lépek tócsába, van egy kis szivárgás, de olyan lassan, hogy az szinte öröm, ez pedig bőven megéri azt a plusz négy-öt dekát, amennyivel a konyhai mérlegem tanúsága szerint többet nyom. Az egész éves lunározás után tényleg kicsit olyan az első kilométereken, mint egy fapapucs. De aztán egy-két kilométer után már átalakul egy nagyon kellemes, otthonos, jó meleg mamusszá. A forralt bornak is megvan a maga téli hangulata, de az igazi akkor is a téli cipő.

32 komment

Címkék: ősz eső mánia mamusz

Futás homályos látással

2010.10.19. 13:27 szasza75

Az elmúlt hétvége szombatján a Gerecsében futottam egy kisebb baráti társasággal. Lélekben, és az utána elfogyasztott sütemények mennyiségét tekintve, már a vasárnapi Tatabánya 30-ra készültem. Másnap a maréknyi futó 7 órakor, az őket követő közel 1000 fős túrázó had pedig azt követően rajtolt el.

A hőmérséklet nem volt több 4-5 foknál, igaz nem is fagyott, amit onnan tudok, hogy 100 méter megtétele után rögtön beleléptem egy pocsolyába jobb lábbal. A pocsolyát nem fedte még jégpáncél, mint egy hete a Bükkben. A cipőm persze rögtön átázott. Nem titkolt szándékom volt egy igen lendületes futás, öltözékemet ennek megfelelően választottam meg. (Sokan kérdezték, hogy ilyen őszi körülmények között milyen öltözéket  érdemes felvenni, most erre reagálok.)

Egy pár zokni, cipő és egy háromnegyedes nadrág, persze fehérnemű. A mellbimbóimra feltettem két darab 1x1 cm-es Leukoplast-ot, rá egy hosszúujjú felsőt és egy könnyű mellényt (ezt még a Lavaredon finisherként kaptam).

A rajt előtt fáztam, cidris hideg volt, viszont néhány perc futás után megkezdődött a hőtermelésem olyannyira, hogy a homlokomról az izzadtságcseppeket törölgettem. A kézfejem még ekkor is fázott, de ez annyira nem zavart.

Viszont igencsak nehezítette a balesetmentes előrejutásomat, hogy a láthatóságom erősen romlott. Alapvetően semmi baja a szememnek, de az őszi hűvösebb kora reggeli idő olyan irritációt idézett elő, ami miatt könnybe lábadt a szemem és folyamatosan könnyeztem. Annyira elhomályosult a látásom (nem a gyönyörtől), főleg lejtőn lefele, hogy egy esetleges esés esetén a gravitáció miatt még a tehetetlenségem is nagyobb lett volna. Tehát ha valaki opálos tekintetű avar-rugdosó futót lát, na, az vagyok én.

A túraútvonal és néhány jellemző adat:

Őszintén szólva nem tudom mi lehet a könnyezve futás probléma megoldása. Lehet, hogy csak én élek együtt ezzel a jelenséggel. Addig talán nem nagy a gond, amíg nem a kórházi kosztról fogok lábtörés miatt posztolni. Igazán bele sem merek gondolni, hogy azok a sporttársak, akik párásodó szemüveggel száguldoznak terepen, hány percenként pörgetik le életük kockáit.

A kontaktlencse birtokosok persze most biztosan mosolyognak, hogy bizony nekik ilyen problémájuk nincsen, mert a kontaktlencse nem párásodik. Hogy a kontaktlencse viselete mennyire előny, azt nem tudom, az egyik barátom éjszaka futás közben hagyta el, szemüvege meg nem volt a zsebében, így aztán az ő látása is jócskán homályosodott.

Azt gondolom az én problémámra nincs igazán megoldás, viszont a dioptrialovagoknak mi a megoldásuk homályosodás ellen?

121 komment

Címkék: ősz szem pulzus terep

A jómadzagok

2010.10.18. 14:51 angelday

Az alábbi nevű urak nem vették át határidőre a pólóikat:

kolozsvári
gyalogkakukk
Zs.G
zsola
lajos vanka (2 db)
dentaku
nyitraig
sanyosz
neozed
mark00h
systemfarmer
borzika
gaborchi
bela75
lockna
andre1965

Benne a meglepetésember: zsola, aki látványosan távol tartja magát a Futóblog komment életétől is az utóbbi időben. Már az UB2010 alatt is eléggé messze volt, de ez egyértelmű üzenet.

A következő posztomban bemutatom, ahogy egyesével végighívogatom az embereket. Sajnos addig nem fogunk tudni továbblépni, amíg ezek a pólók a lelkemen száradnak, bocs. Értsétek meg, hogy akkor tudunk újabb kör rendeléseket csinálni, ha azt a megbízható közösség látszatát keltjük.

61 komment

Címkék: lista póló

Hip-hop!

2010.10.15. 09:53 angelday

Doncii a "New York Staten Island Half-Marathon" futóversenyen FUTÓBLOG PÓLÓBAN:

A kép nem megrendezett, nem kamu, doncii eredeti kommentje itt található. Köszönjük! Apropó: aki még nem vette át, HÉTFŐIG MENJEN EL A PÓLÓÉRT! (részletek)

update: doncii írt egy pár sort is a versenyről, érdemes elolvasni a hozzászólások közt.

107 komment

Címkék: new york póló futóblog

Sorra hozzák a felszínre a chilei bányászokat

2010.10.13. 17:54 angelday

Annak, aki nem követné az eseményeket, némi chilei bányász mentőakció összefoglaló, már látszik a fény a tárna mélyén. Index:

Többhetes felkészülés után helyi idő szerint kedden éjfél után nem sokkal, az eredeti menetrendhez képest kétórás késéssel felért a felszínre az első chilei bányász, és sorra hozzák fel a többieket, a mentés problémamentesen halad. A kabinban leküldtek az augusztus elején a mélyben rekedt harminchárom bányászhoz több bányamentőt és egy orvost is, akik lentről segítik a mentőakciót. Óránként tudnak felhozni egy bányászt, a mentés két napig is eltarthat.

Hogy mi ebben a Hip-Hop-Futóblog? Hát az, hogy a lenn rekedtek közül az egyik legjobb fizikai állapotban az a bányász van, aki a beomlott tárna mélyén minden nap 10 KILOMÉTERT fut. (thx rokaranto!)

Inforádió:

Renato Navarro, a chilei haditengerészet tengeralattjáróinak parancsnoka elmondta, hogy elsőként a feladatra legalkalmasabb embert hozzák fel. Őt követik majd a betegek, a végére maradnak a legerősebbek. A parancsnok nem kívánta közölni a javasolt felhozatali sorrendet, mert az változhat, ha időközben valamelyik bányász megbetegedne. A kérdésben az orvosszakértők mondják ki az utolsó szót.

Fizikailag a legjobb állapotban Edison Pena bányász van, aki naponta tíz kilométert fut lent a tárna mélyén.

A bányászok egyébként két és fél hónapot töltöttek a mélyben. Durva.

9 komment

Címkék: chile inspiráció futás bánya tárna

Őszi programok

2010.10.11. 18:07 szasza75

Az elmúlt hétvégén a Bükkben megrendezett Less Nándor emléktúrán vettünk részt, ami egyben a terepfutó kupa egyik állomása is volt. Ez a rendezvény az egyik kedvencem. Nemcsak a családias hangulata és magas színvonala miatt, hanem elsősorban azért, mert igazán itt tapasztalom meg először az őszi környezet változását. A csípős reggeli dér, a lassabban melegedő idő és a sárguló levelek éreztetik egy újabb futóciklus elmúlását és a tél közeledtét.

Az utóbbi időben nem igazán futottam hosszút, terepen meg pláne nem, így a 35 km-es távon vágtam neki az őszi Bükk csodálatos világának. A futás magamhoz képest jól sikerült, élményekben gazdagon és lendületesen haladva abszolváltam a távot. 

A szabadban töltött órák alatt mindig megfogalmazódik bennem, hogy milyen remek eszköz a szabadban való futás egyfajta szabadságérzés kibontakozásának. Kint, mozgásban, határaimmal kacérkodva, végül feltöltve, szellemileg felfrissülve térek vissza a hétköznapokba. Talán az olvasók közül is akad valaki, aki hátrahagyja a biztonságot nyújtó várost és talán kimerészkedik a szabadba. (Aki még nem próbálta, próbálja meg egyszer, nem fogja megbánni.)

Éppen ezért szubjektív ajánlásomat teszem közzé (ezek egy részén én is jelen leszek, bár ez mellékes), milyen események várhatóak az év hátralévő részében:

• Október 15. (Péntek) XXV. Gerecse MATT - Ilyenen még nem voltam, viszont már régóta tervezem, hogy elmegyek egy éjszakai kalandra. (Gerecse - nehéz túra)
• Október 17. (Vasárnap) Tatabánya 30/20 Még ezen sem voltam (Vértes - könnyű túra)
• Október 23. (Szombat) Via Dolorosa (Mátra - nagyon nehéz túra, terepfutás)
• Október 30. (Szombat) Piros 85 (Pilis, Budai-hegység - távtól függően nehéz)
• November 1. (Vasárnap) Monoton maraton, Félmaraton, Minimaraton (Budai-hegység, hárshegyi kör - könnyű)
• November 20. (Szombat) Hegedűs Róbert emléktúra T-Online (Budai-hegység - könnyű, az egyik kedvenc budai karikám)
• December 4. (Szombat) Bakonyi Mikulás (Bakony - távtól függően nehéz) Erről már korábban írtam.
• December 11. (Szombat) Börzsönyi Vulkántúra (Börzsöny - nagyon nehéz)
• December 18. (Szombat) Tortúra (Bükk - távtól függően nehéz)

Ha valakinek van kérdése a fenti túrákkal (természetesen ezeken futni is lehet), akkor kérdezzen itt vagy írjon elérhetőségemre. Szívesen segítek, válaszolok.

12 komment

Címkék: ősz természet vegyes túrák

Nike+ v2.0

2010.10.10. 12:27 angelday

Érdekes, számomra teljesen érthetetlen számozást követve, a Nike kiadta a Nike+ GPS iPhone alkalmazásának 2.0 változatát. A program nemrég jelent meg kedvenc maroktelefonunkra, ennek ellenére máris itt a 2.0 változat, hogy is van ez?

Kevés új funkciót kapott, a látható változások között van a Facebook / Twitter posztolási lehetőség, egy második powersong bejátszásának lehetősége, hogy ECS-t (angolul PB-t) akarnánk futni, némi hibajavítás, saját rekordjainkat listázó lap, de nagyjából ennyi.

A szociális funkciók is inkább "divat" jellegű dolgok, nem éreztem bennük a hatalmas áttörést, még akkor sem, ha némi gondolatiságot persze belevittek a szoftverfejlesztő mérnökök és termék managerek. Azon túl, hogy automatikusan posztolja Facebookra, ha elkezdtünk egy edzést, virtuális ovációt (!) játszik be futás közben, ha valamelyik ismerősünk lájkol, vagy kommentál az ehhez megjelent poszthoz. Facebookon valami ilyesmi néz ki:

Tényleg úgy kell elképzelni, hogy amikor Kiss Borbála megnyomja a lájk gombot, akkor nálunk ováció hallatszik a zene fölött. Űrtechnológiának tűnik, de csak egyszerű API hívás! Persze akinek sok és aktív ismerőse van, azok még az életünket is meg tudják keseríteni a folyamatos nyomkorászással — egyébként kikapcsolható. Szerintem egyelőre idegesítő, mint hasznos dolog ez a funkció, bár az jópofa dolog, hogy automatikusan lejelentjük a haveroknak, hogy mikor indultunk futni.

A szoftvert használva még egy dolgot vettem észre: amennyiben valaki hív bennünket futás közben, úgy megáll a rögzítés (!). Így fordulhatott elő, hogy csak 3,62 mérföldet (egyébként ez is hibás, hiszen az eszközön km-ben mér, csak Facebookra közli ugyanazt az értéket mérföldben) mért, én ugyanis ennél sokkal, de sokkal többet szoktam futni.

29 komment

Címkék: frissítés szoftver facebook nikeplus

Jó nekünk, hogy Budapest a futók Mekkája?

2010.10.09. 23:31 angelday

Posztunk az Index azonos című Index anyag utánlövése kommentár nélkül. Kiemelt szemelvények:

Sokan el sem hiszik, egyik héten futóverseny, a másikon triatlonkupa, a harmadikon jótékonysági gyaloglás. Bárki lezárathatja már a várost, ha kedve tartja?!

A szakértő elismeri, hogy a nyugat-európai nagyvárosokban divattá vált a rendezvények, sportesemények utcára vonulása, és ezzel a trenddel Budapest sem mehet szembe. Ugyanakkor hozzáteszi, hogy nyugaton megvan a terelésekhez szükséges úthálózat, míg Budapesten számos nagy úthálózati elem (körút, híd) hiányzik ehhez.

A közlekedési mérnök szerint meg kell nézni, mit hoz egy rendezvény Budapestnek, és csak akkor engedélyezni, ha pozitív a mérleg. Véleménye szerint a szeptemberi triatlon-vébé már sok volt Budapestnek. Néző kevés volt, az is inkább külföldi. Egy budapesti maraton teljesen más kérdés: sokkal több embert mozgat meg versenyzőként és nézőként is.

(...)

Ha például azt vesszük, hogy a triatlon-vébé miatt egy átlagos autósnak egy órával meghosszabbodott az útja, és hogy a rendezvénynek 80-100 ezer autós-utas érintettje volt, és ezt felszorozzuk az egy órára jutó ezer forintos szorzóval, akkor kiszámolható, hogy az időveszteség a budapestieknek mintegy 80-100 millió forint mínuszt jelentett.

Emellett az egyórás üzemidő-növekedéssel növekszik az üzemanyag-fogyasztás is, ami egy átlagos dízel autónál 3, egy benzinesnél 5 literrel több üzemanyagot feltételez, ez pedig megduplázza az időveszteség miatti 80-100 millió forintot. További, persze jóval kisebb költséget jelent a terelések miatt növekvő baleseti kockázat, és az akadozó haladás miatti környezetterhelés is.

(...)

Kocsis Árpád azzal egyetért, hogy a sok egymást követő rendezvény miatt lezárt város sokaknak okozhat bosszúságot, de úgy érzi méltatlan ezért kizárólag a futóversenyeket támadni. "Küzdünk azért, hogy kikerüljünk a hülyegyerek-státuszból, mondta. A mi versenyeink által okozott kellemetlenségeket sokan felemlegetik, de ha például más kulturális vagy egyéb tömegrendezvény miatt zárják le akár egész hétvégér  az Andrássy utat, vagy a Lánchidat, az már nem kap akkora nyilvánosságot."

(...)

Nálunk egyelőre vörös posztó egy belvárosban tartott sportesemény, máshol viszont egyenesen odáig vannak érte. A franciák például még fizetnek is a kellemetlenségekért. A Tour de France rajt- vagy a célhelyért például rendre versenyeznek a települések, évente legalább 250, és nem kevés összeget fizetnek azért, hogy vendégül lássák a Tour de France karavánját.

24 komment

Címkék: index futóverseny kocsis árpád bsi

Meddig tart egy óra élete?

2010.10.08. 19:00 szasza75

Mostani posztom témáját az élet ihlette. Pár éve, amikor kacsintgattam a futás felé, második (első a cipő) komolyabb beruházásom egy Timex ironman óra volt, amit egy "egyet fizet kettőt kap" akción belül vettünk egy barátommal. Pár hónap használat után eltört a szíja, cserélni nem lehetett. A barátom felajánlotta, hogy kölcsönadja az övét, majd pár hónap múlva annak is eltört a szíja. Magával ragadott a pulzusmérés őrülete, így először egy 5 000, majd egy 7 000 forintos Hervis noname órával lettem boldogabb. Ezekkel is lett valami, azt hiszem a drágábbat megkapta a Józsi, cseréljen benne elemet, talán még működik.

Teltek múltak az évek, éreztem, hogy valami komolyabb cuccra kell szert tennem. Hetekig vizsgáltam a Polar, Garmin, Suunto órák előnyeit, hátrányait. Döntésem végül a Garmin Forerunner 305 típusra esett. Ha jól emlékszem 2008 tavaszán vettem külföldről. Tavaly ennek elromlott a pulzusöve, javítani nem lehetett, boltban 14 900 Ft-ért lehetett volna venni új övet. Pont akkor jelezte egy barátom, hogy eladó az övé órástúl-övestül. Kis felárral ugyan, de inkább a barátom kb. 1 évet használt óráját vettem meg.

Döntésemet akkor az a felhasználhatóság, tudás, ár döntötte el. Vásárláskor — tekintve, hogy egy 80-100 ezer forintos óráról van szó — élettartami kérdés bennem fel sem merült, pontosabban az, hogy mennyi ideig lesz használható, mennyi idő múlva dobhatom ki a kukába. Barátaim kezén akkor leginkább Polar volt, évek óta különösebb meghibásodás, probléma nélkül. Így bíztam a drágább óra jobb óra minőség elvében.

Most nézzük meg közösen a két óra mostani állapotát:

Igen, az egyiknél (ezt itthon vásároltam) a beépített akkumulátor körül lehet valami gebasz. Az óra nem kapcsol be, ha ráteszem a töltőre szépen feltölt, majd hálózatra csatlakoztatva be tudom kapcsolni. Azonban lecsatolva a dokkolóról, azonnal kikapcsol. Így azért eléggé korlátozott a használata.

A másik funkcionálisan remekül működik. Bekapcsol, az aksija bír vagy 10-12 órát is viszont a 2 év használat meglátszik a gombjain. Az enter gombot, egy ideje nem is használom, valójában kiesett. Futni azért lehet vele, a probléma akkor jön elő igazán, amikor kiírja, hogy alacsony a telep töltöttsége, nyomja meg az entert. Mondjuk egy ceruzával vagy egyéb hegyes eszközzel még lehet akár entert is nyomni, na de ez nem életszerű futás közben. Így persze a vízállósága is elég véleményes.

Szeretem ezt az óra típust. Azt viszont nehezen fogadom be, hogy egy 80 ezres órát rendszeres használat mellett 2.5 év után selejteznem kell. Felhívtam tehát a forgalmazót, hogy akkor most hogyan tovább, ha már nincs rá garancia. Azt mondták, ha Magyarországon vásárolt, akkor ugyan javítani nem tudják, aksit nem cserélnek, de 22 900 Ft-ért elhozhatok egy újat, ha beadom a rosszat.

Az érzéseim eléggé vegyesek. Örülök is, meg nem is. Csalódás, hogy 2-3 év alatt tönkremegy, de ez a csere ár olcsó, ha újat kapok érte. Ami nagy tanulság, itthon vagy olyan helyen kell órát venni, ahol érvényesíteni tudom a garanciát vagy vissza tudom vinni. A másik következtetés, hogy érdemes tájékozódni, rendszeres használat mellett milyen élettartalma van egy ilyen órának.

Kinek mi ezen a téren a tapasztalata?

104 komment

Címkék: videó óra mérés élettartam