#fussbp 2. útvonal: Csúcstámadás

2013.08.24. 15:30 angelday

A Nike posztolta a második útvonalát a budapesti futássorozatának, ez pedig a Gellért-hegyre viszi az embert. Mármint az útvonalon érdemes futni a Nike+ Running GPS-es appal, mire ez hozzászámolja a megtett km-eket a hivatalos listához. Az első útvonal esetében készített részletesebb leírásunkat itt találjátok.

A Futóblog egyúttal menetrend szerűen átöltözött a szeptember 8-i félmaraton dizájnjába.

3 komment

Címkék: Budapest Gellért-hegy fussbp

25 éves a JUST DO IT szlogen

2013.08.23. 15:34 angelday

"Mindannyian készen állunk egy kicsit többre – kicsit gyorsabban, kicsit magasabban, kicsit erősebben. És amikor visszatekintünk arra a sok kis dologra, mit megcsináltunk, akkor látjuk meg az igazán nagy dolgokat."

JUST DO IT

Idén 25 éves a "Just Do It" szlogen, örvendezzünk neki együtt a fenti videóval, amiben többek közt felbukkan LeBron James, Serena Williams, Gerard Pique (FC Barcelona). A narrációt Bradley Cooper mondja fel, magyar felirattal pedig akkor, ha megnyomjátok balról a második gombot a videó alatt és kiválasztjátok a magyart.

13 komment

Címkék: videó nike Just Do It

Pireneusi élmények – a videó

2013.08.23. 11:06 szasza75

Szólj hozzá!

Címkék: video nyaralás trail pireneusok

Pireneusi élmények – bárki megcsinálja! (3. rész)

2013.08.22. 15:33 szasza75

(A sorozat korábbi darabjai: Pireneusi élmények első rész, második rész.)

Ötödik nap.

Torla úticélunktól mindössze 10 km-re voltunk aszfalton. Persze ez az útvonal alternatíva fel sem merült bennünk. Két trail szakasz maradt a rostán: az egyik egy hosszabb, kb. 40 km-es, mondhatni könnyű, ereszkedéssel, ismételten az Ordesa kanyonban, a másik egy sokkal rövidebb, kb. 28 km-es, de az ottani ereszkedés inkább hegymászóknak való kötélbiztosítással. Akkor legyen a hosszabb út.

Reggel 7 órás indulás egy bőséges reggeli után, kellemes emelkedő. A reggeli napsütés is előbukkant a hegyek közül. Fennkölt pillanat. Igyekeztem telefonnal elfoglalni a megfelelő szöget, persze a többiek lendületesen haladtak tovább, így én sem élvezkedhettem percekig. Az első hágó tetején kellemetlen szelet kaptunk a nyakunkba, így egy szikla mögé bújva vártam meg a többieket, aztán irány a következő pont, ahol a Roland ház várt ránk.

Itt már inkább havas és jeges volt a terep. A szembe jövő forgalom az egy nyomtávos hómezőn kicsit lassította a haladásunk, de nagyobb gond nélkül eljutottunk a házig. Innen aztán a kijelölt utunkat tekintve mély gondolkodóba estem: csak hó, a cél 2800 méter felett található Rolan-hágón való átjutás. Első ránézésre lehetetlennek tűnt. Emberek jöttek le onnan, van tehát esély (bár a felettünk köröző mentőhelikopter sem ígért semmi jót). Finom ebéd, kávé, baklava és döntés: megyünk tovább. Zabszem volt ez, zabszem.

Pár száz méteres mászás után felértünk, lefele sem volt sokkal egyszerűbb helyzet, de megoldottuk. Időközben elhíresült mondás lett köztünk: "Bárki megcsinálja!" 

Innentől már sima ügy volt az aznapi célunk elérése. Időközben még egy házban egy remek kajálás, aztán már tényleg a cél jött.

5 nap, 180 km és mintegy 10 000 méter szint, egy nem könnyű terepen. Összességében 48 órát töltöttem túrázással és futással, ami önmagában csak matek, viszont rengeteg olyan tapasztalattal gazdagodtunk, amit nem élünk meg, ha nem indulunk el.

Falak jöttek, falak hullottak, a következő falat pedig csak akkor látjuk meg, ha az aktuálison átjutottunk. Ez a kaland is olyan volt, mint egy futás nagyobba, vagy egy életút kicsibe. Tervezés, készülés, problémák, döntés, újratervezés, jó lesz ez így, miért vagyok itt? Én választottam, megcsinálom, feladom, megcsinálom, döntés, már látom a célt, benn vagyok, tanulságok, hogy lehetne ezt jobban?

És ebben ez a szép, nincs két hasonló futás, sem túra, sem hasonló érzés. Az útvonal lehet ugyanaz, de az út megélése bentről mindig más.

5 komment

Címkék: természet nyaralás pireneusok

SeSam bemutatkozik – maraton, baby!

2013.08.21. 14:54 SeSam

2009-ben befejeztem a japán egyetemi tanulmányaim, és végleg visszaköltöztem. Az előző bemutatkozó posztom folytatása következik, immár Magyarországról.

Persze itthon sem hagytam abba a futást, mentem a havas Margitszigetre a kivilágítatlan alagúton: épp akkor újították fel a Margit hidat. A futás még mindig tökéletes volt mindennemű mozgásigényem kielégítésére, de nem igazán gondolkoztam komoly célokon.

A következő lökést az adta, amikor kicsit sorsszerűen elindultam életem első szervezett futóversenyén. A munkahelyemen is tudta a környezetem, hogy rendszeresen járok futni, így alakult, hogy egy ex kollégám egy ex kollégájával kötött össze, aki utolsó pillanatban keresett csereembert a K&H Maratonváltó csapatába.

Hét kilométer volt a szakaszom, a félmaratonok után nem tűnt kihívásnak. Az első kilométereken vígan vágtáztam is, és előzgettem a többieket. Hatalmas dolog volt számomra, hogy vannak nézők, szurkolnak, hajtják az embert. A futás alapvetően magányos sport, de ilyenkor együtt vagyunk magányosak, és ez nagyon bejött. A rakpart azért utána eléggé megviselt, főleg hogy a mostanihoz hasonló forró nyár volt akkor is, hullámzott a levegő az aszfalt felett a Duna-parton. Mindenesetre az élmény után eldöntöttem, hogy biztosan fogok járni a jövőben is versenyekre.

Neveztem is szorgalmasan mindenféle távra, javítgattam a félmaratoni időmön. De már akkor megérett az elhatározás, hogy a következő kihívásnak a maratonnak kell lennie. Igyekeztem módszeresen utánaolvasni, amiből kiderült, hogy a maraton már nem az a táv, amibe az én rapszodikusként jellemezhető felkészülési technikámmal bele lehetne vágni.

A rákövetkező évben ezért fogtam egy négyórás időt célzó tizenkét hetes edzéstervet Richard Nerurkar Maratoni futás mindenkinek c. könyvéből, és próbáltam hűen követni. Meglehetősen megterhelő volt nekem ez a fajta előírt rendszeresség. Sajnos buktatók is nehezítették a dolgot, hiszen nem kalkuláltam be egy nyaralást, illetve azt sem, hogy elkapok egy makacs vírust: a betegség teljesen ellehetetlenítette a felkészülést. Végül nem sokkal a vége előtt rövid időre munka nélkül is maradtam, úgy pedig már drága lett volna a nevezés, csalódottan le kellett tehát mondanom a maratonról.

2011-ben próbálkoztam újra. Edzéstervem ezúttal nem volt. Hét közben 5-15 km közötti távokat futottam, hétvégén hosszabbakat. Egy alkalommal eljutottam a 32 kilométerig, ez volt a leghosszabb futásom valaha. Szinte látom, ahogy a gyakorlott futók a kezükbe temetik az arcuk, hiszen ez nem éppen a tankönyv szerinti edzés. Viszont én eldöntöttem, hogy ebben az évben ha törik, ha szakad, elindulok azon a maratonon. (Viszonylag makacs a természetem.)

És rajthoz álltam és végigfutottam: 3:58’09″. Ilyen volt. (Elképesztő.)

Egy évvel később ismét próbálkoztam, amely fiaskóból még egy vendégbeszámoló is született itt a Futóblogon, avagy hogyan ne akarjunk a maratoni időnkön javítani. A kommentekben utána nagyon hasznos információkat is kaptam, mit lehetett volna jobban csinálni.

Idén több célt is kitűztem – az időeredmények folyamatos javítása mellett –, amik közül az egyik, hogy valahol máshol futok maratont, mint Budapest. Némi csalással az országhatáron belül sikerült ez is a Maratonman tavaszi futamán, Balatonfüreden. Itt 10,5 kilométeres körökből kellett négyet megtenni, ami az utolsóig nagyon jól ment, de ismét elfogyott valamivel a vége előtt a szuflám, és az utolsó kilométeren szuper pulzuskontrollos technikával DK Gergő megelőzött! A saját időmön azért sikerült javítani, 3:48'33" lett.

Itt tartok most. Rendes felkészüléssel szerintem simán tudnék három és fél órán belüli maratont. Jó lenne megugrani azt is, hogy életemben először valamilyen ultra távot teljesítsek. Mivel a futkározás mellett rendszeresen kerékpározok, logikus lenne valamilyen triatlon versenyt is kipróbálni némi úszásgyakorlás után. Illetve szívesen futnék terepen, hiszen eddig mindig városokban koptattam csak az aszfaltot.

A terv az, hogy ezekről majd itt a Futóblogon be is számolok. Sziasztok!

27 komment

Címkék: maraton bemutatkozó felkészülés

Versenyajánló: Kis Roland emlékverseny

2013.08.19. 10:19 mgergoo

Kis Zsanett, a Nike futóklub edzője biztos sokatoknak ismerős. Azt már talán kevesen tudják Zsani bátyja, Kis Roland válogatott futó volt, ám tragikus hirtelenséggel szívmegállásban elhunyt. Szülővárosuk, Kiskunhalas hatodik éve rendez futóversenyt, ami idén Roland nevét viseli. Aki tud, a Nike félmaraton előtti pénteken szeptember 6-án látogassa meg a versenyt és induljon a 2 km vagy 6 km távok egyikén. A meghívó:

Szólj hozzá!

Címkék: versenyajánló Kiskunhalas Kis Roland

Hosszútávfutásom szörnyű és csodálatos okai

2013.08.18. 12:42 SeSam

Ezzel a címmel rajzolt képregényt a The Oatmeal szerzője, Matthew Inman. Saját bevallása szerint megijedt attól, hogy "informatikus alakja" lesz a hosszú számítógép előtt töltött óráktól, így tíz éve elkezdett futni. Rövid kocogásokkal kezdte, majd jöttek a 5-10 kilométeres futások, idővel félmaraton, maraton. Két éve futotta az első ultrás távját, egy 50 mérföldes (80,5 km) versenyt. Leestek a lábkörmei, a 11 óra alatt fogyott 3 kilót, de megcsinálta.

A képregényben összefoglalja, miért csinálja mindezt. A szokásos elemeken kívül szerepelnek gyilkos méhek, a Fudzsi-hegy és egy Leviathán is. Aki bírja az angolt, érdemes átlapozni.

Szólj hozzá!

Címkék: humor képregény motiváció ultra

Zenék futáshoz: Leave the world behind vol. 1 és 2

2013.08.17. 12:30 angelday

A Neston magyar rádiócsatorna és a Volvo készített kettő mixet futáshoz.

Az elsőt itt tudjátok meghallgatni, a másodikat pedig itt. Én a másodikat végeztem ki, egy órás volt, klassz. Eredetileg Szasza küldte a linket, kösz, Norbi!

12 komment

Címkék: zene mix neston

Pireneusi élmények 2. rész

2013.08.16. 15:22 szasza75

(Ott folytatjuk, ahol augusztus elsején abbahagytuk…)

Harmadik nap.

Az előző napok ismeretében átgondoltuk a következő napok terveit. A 3. napra egy elég hosszú és főként szintes útvonalat terveztünk eredetileg. Végül abban maradtunk, hogy az aznapra már lefoglalt szállást buktuk, nem megyünk el a kijelölt célig, helyette egy közelebbi turistaszállást célzunk meg.

Sőt, ehhez még Gavarnie kisvárosból valahogy el kellene jutni a Pont de Espagnahoz is. Lesz, ami lesz alapon – stoppolunk. Volt ugyan turistaút, de még egy éjszakai célba érést nem akartunk megkockáztatni. Éljen az élmény túra!

Kisvártatva a 2-2 főre felbontott csoportunkat fel is vették. Pikk-pakk el is indultunk az aznapi útvonalunkon. Már-már giccsbe hajló, festői környezetben jártunk. Egy hegyi patak mellett szaladtunk, körülöttünk kétezres hegyek. Egyszerűen fantasztikus környezet. Az első turistaházhoz gyorsan megérkeztünk, megmártózunk a hegyi-patakban, majd Ákival hamarabb indultunk el. Péter és Nóri tovább időztek a patakparton. A terv az volt, hogy előremegyünk a turistaházhoz, foglalunk helyet, vacsorát stb. Tempósra vettük az iramot (gyk.: akár 15 perces kilikkel hasítottunk az emelkedőn!)

2500 m felett szinte csak havon jártunk, persze addig is inkább sziklás rész volt a jellemző. Egyszer csak átbuktunk a hágón és egy magas, hegyekkel tagolt vidéken kalandoztunk. Itt már csak hó volt többnyire. Áki előre ment, én elbíbelődtem a láncok felcsatolásával, aztán rohantam utána.

Látom, hogy egy meredek havas lejtőn pihen. Vagy csak rám várt vagy esetleg gondolkodóba esett, hogyan tovább. Egy meredek ereszkedés következett, kétoldalt sziklák. Vezetett egy lábnyom, meg sem fordult a fejünkben, hogy nem a turistaúton jártunk.

Nagyon izgultam, egy megcsúszás és semmi nem állít meg. Ákos nem izgult annyira. Jó fél órás ereszkedés után jelzi, hogy ott nincs tovább. Egy hasadék, alatta mélység, benne vízesés. Uhh… Kimásztunk a sziklákra és kőembereket építettünk, hogy ha jön utánunk más, ne menjen tovább. Innen én már nyugodtabban, Ákosban ekkor csapódott le a helyzet mint mentünk keresztül. Innen néhány hegyi tó, vízesés, gyönyörű kanyon.

A szám tátva maradt.

Megérkeztünk a turistaházhoz, nagy ijedtségünkben gyorsan megittunk vagy 3 sört. Este 6 fele járt. Péterék is hamarosan befutottak. A korai beérkezésre és az ijedtségünkre való tekintettel gyorsan megittunk még néhány sört, mielőtt előkerült a whiskey és két üveg finom házi bor. (Szép kis este volt.)

Negyedik nap.

Az élmény az élmény. Nem kell feltétlen a teljesítményt hajkurászni. Persze a napi 30-40 km-es etap az alap volt, és mozgással töltöttünk 8-10 órát, de mégis a teljesítmény elengedése extra szabadságot adott. Hasonló napot terveztünk a negyedik napra is, persze kevesebb izgalommal. Viszonylag korán indultunk, a hegyek égbeszökésének köszönhetően a napfelkeltét és élvezhettük.

Jó hangulatban gyűrtük az emelkedőt, a hágó tetején kb. 2500 méteres magasságban tízóraiztunk. Zsákunkból előkerültek a maradék falatkák: halkonzerv, sajt, sonka, földimogyoró almával. Tiszta égbolt, napfény, lenge szellő. Igazi feltöltődés volt. Innen már csak lefele, de hosszan. Kezdetben technikás terep, majd egy elhúzódó völgy, benne patakátkelés, amit nem lehetett száraz lábbal megúszni. Térdig gázoltunk a patak legsekélyebb részén.

Sokat futottunk innét. Valójában különösebb izgalmak nélkül, élvezetesen telt a nap. Számtalan mormota keresztezte utunk. Cuki kis állatok és igen kíváncsiak. Délután 4-5 fele meg is érkeztünk aznapi célpontunkhoz. Egy turistaház volt az éjszakai szállásunk. Mellette kis patak, ahol hasonlóan másokhoz, mi is kivettük a részünk a 12-13 fokos víz regeneráló hatásából. Valahogy a helyi gyerekek ezt jobban bírták.

Fantasztikus vacsi, laza sörözés, édes álom…

3 komment

Címkék: természet nyaralás pireneusok

Belvárosi futóverseny

2013.08.13. 09:32 angelday

Új, lelkes kezdőknek szóló futókampányt indított a Nike itt Budapesten. A város ikonikus részein (turistanegyedekben, lépcsőkön, dombokon, hegyeken, hidakon és az elmaradhatatlan szigeten) futóútvonalat publikálnak majd az elkövetkező hetekben, ezeken lehet végigfutni és versenyezni a többiekkel. A távok egyre nőnek majd a félmaratonig.

Két kategória van: ki a körön a leggyorsabb (Speed Demon) és ki teszi meg a legtöbb kört összesen (Local Legend). Az első útvonalat ma publikálták, ez a Városliget 3,6 km-es köre: http://go.nike.com/varaliget

Hogyan lehet csatlakozni? Borzasztó egyszerű: Nike+ Running appot kell futtatni okostelefonon bejelentkezett felhasználóval, ami automatikusan érzékeli, ha a körön vagyunk rajta és hozzászámolja a futóútvonalhoz. Vagyis nem kell mást csinálni, mint elindulni és elmenni a Városligetbe. Akinek még nem lenne fenn, innen töltheti le:

iPhone http://gonike.me/NikeRunning
Android http://gonike.me/NikeRunningRobot

Tipp: Ha beszállnátok a versenybe és használtok valamilyen közösségi szolgáltatást, például Facebookot, Instagramot, Twittert, vagy akár a Nike+ Running appot, helyezzétek el benne a #fussbp hashtaget is!

A következő posztunkban a Pireneusokba látogatunk el és ott folytatjuk, ahol abbahagytuk...

1 komment

Címkék: verseny Nike+ Városliget