Te feltöltöd a szénhidrátraktáraidat verseny előtt?

2014.04.10. 13:57 szasza75

Közhiedelem vagy nem, a fene se tudja. Nagyobb, fontosabb versenyek előtt különös gondot fordítok a táplálkozásra. Jellemzően verseny előtti napokban már nem iszom szeszes italt. (Esetleg egy kis sört. Pár korsóval maximum. Semmiképpen nem többet, mint négy!) A viccet félretéve: nagy gondot fordítok a kellő folyadékbevitelre. Leginkább vizet, limonádét iszom ilyenkor.

A szénhidrát bevitellel kapcsolatban megoszlanak a vélemények. Régi bevállt gyakorlat szerint, ha pl. vasárnap van mondjuk a TELEKOM Vivicittá futóverseny, akkor a hét első felében érdemes szénhidrátszempontból éheztetni a szervezet, míg a hét második felében inkább feltölteni. Tipikus futókaja a második félben a pizza vagy bármilyen tészta, zárásként meg egy jó süti. Ilyenkor persze jól megnyugtatjuk a lelkünket és a testünket, hogy különös odafigyeléssel készültünk fel a versenyre.

Hogy a feltöltéssel okozott kalóriabevitel, vagy éppen ez a lelki plusz segít minket a sikeres versenyzésben, ezt döntse el mindenki maga. Egy biztos: éhesen ne álljunk rajthoz, nekem vannak már kellemetlen tapasztalataim.

Aki pedig nem akar otthon a konyhában tésztafőzéssel vesződni, jöjjön el a RUNtottába (1023 Budapest Frankel Leo u. 72) szombaton 16-20 ig tartandó tésztaparty-ra.

Vasárnap Vivicittá! Hajrá! Jó versenyzést!

8 komment

Címkék: szénhidrát feltöltés vivicitta

Ma 15:00-kor nyit a Mammutban az új Nike bolt – főleg a futóknak

2014.04.09. 12:21 angelday

Hamarosan megnyit Budapesten az Árkád és a WestEnd mellett a harmadik Nike Only Store is a Mammut 2-ben, futókra kihegyezett kínálattal. Ha érdekel a dolog, nyomás 15 órára a Mammut 2-be. A helyet a földszinten keressétek a főbejárattól jobbra. Az üzletben megtaláljátok a Flyknit Lunar 2 kollekciót, speciális Air Max cipőket, és az új Free kollekció két modelljét: a Free 4.0 Flyknit cipőt, illetve a lenti képen látható 5.0-ás modellt is.

Még egy kis magyarázat: a szoftver verziószámaival ellentétben a 3.0, 4.0 és 5.0 itt a természetes rugalmasság egyes fokozatait jelentik. Minél kisebb a szám, annál kisebb a cipő sarok- és elülső talprésze közötti eltérése – így kerül egyre közelebb a talp a talajhoz, így válik az átgördülés egyre rugalmasabbá, azaz így kerülünk közelebb a mezítlábas érzéshez.

Szólj hozzá!

Címkék: megnyitó Mammut Flyknit

Szabad leszek

2014.04.07. 10:25 SeSam

Kipróbáltam a Nike Free-t. Öt verzió kellett hozzá, de jobb későn, mint soha. (Spoiler: kurvajó)

Eddig még csak egyszer teszteltem a Margitszigeten cipőt, Free meg még sosem volt akcióban a lábamon. Tudom, rengeteget van kint a Nike cipősautó, csak nekem olyanok az útvonalaim általában, hogy a szigetkör csak egy darabja az egésznek. Nem kimegyek, futok, és hazamegyek, hanem menet közben valahol becsatlakozok a rekortánra, megteszek n darab kört, aztán kocogok tovább. Megállni, cipőt váltani, macera.

Most is így voltam ezzel, először csak átsuhantam a teherautó mellett a pályára. A kör közben viszont nem hagyott nyugodni a gondolat, hogy egyrészt itt az alkalom Freeben futni, másrészt hogy így legalább nem lesz unalmas a második...

Sajnos US 11½ méretben pont nem volt már, csak 11, ami az európai 45-ösnek felel meg. Namost a futócipő ökölszabálya, hogy egy számmal általában nagyobbnak kell lennie, mint a lábméret – esetemben 44 – a Free viszont még ennél is fél-egy számmal legyen nagyobb. Egyszerűen ilyen a dizájn. Mindegy, egy körön csak nem esik le a köröm.

Az előző futócipőm vásárlásakor felpróbáltam egy Freet a boltban (azt hiszem, az is 5.0 volt) és sétáltam benne kicsit. Bár ez nem Flyknit felsőrészű, így is megvan a “szinte csak zokni van rajtam” érzés, ami itt elsősorban a hajlékony talpnak köszönhető.

Na, de mennyire más benne futni! Rögtön a rajtvonal után már vigyorogva trappoltam: egészen ijesztően jól követi a talp gördülő mozgását. Cserébe – bár a saját cipőm Lunarlon talpa sem az a pihe-puha – kicsit olyan volt, mint amikor a bicikli frissen 9 barra felfújt kerekein minden úthibát tökéletesen érzek. Sokkal közvetlenebb a kapcsolat a talaj és a láb között, ami ezen az ötösön nem zavart, épp ellenkezőleg. Viszont hosszú távon fárasztóbb lehet, vagy amíg nem szokik hozzá az ember.

Direkt mentem árkon-bokron, aszfalton, nem csak a pályán. A kemény talajon sem volt zavaró a talpában kevesebb szivacs, de gondolom ez egyéni preferencia kérdése is. Viszont tényleg iszonyú jó, ahogy szinte adja magát a következő lépés. Időben ugyanúgy tudtam hozni a 4'40" körüli kilométereket, mint a megelőző körben.

Utána amikor visszavettem a Flyknit Lunar Onet, hirtelen megint úgy éreztem, hogy "cipő" van a lábamon, aminek van talpa, cserébe mintha nem lenne felsőrésze.

Mindenesetre én simán vennék Freet edzeni, futni, sőt, mindennapi használatra is, annyira megtetszett a tesztkör alatt. De a legjobb, ha mindenki kipróbálja magának, ott a Nike autó, használjátok ki. A lányok-srácok nagyon segítőkészek, a cikkhez is ők fotózták a képeket.

6 komment

Címkék: free sziget cipő nike cipőteszt

Sportszerűség vagy segítő szándék? Ön dönt.

2014.04.04. 16:38 angelday

3 komment

Címkék: animgif futás sportszerűség sportszerűtlenség

Senior VB beszámoló – második rész: a félmaraton

2014.04.04. 10:19 Szuflavéder

A mezei futás másnapján, szerdán pihentem. A csütörtöki átmozgatás után Feri bácsihoz mentem gyúratni. Mindig feltöltődöm nála, mesél, meghallgat, tanácsokat ad, komoly pszichoterápia is egyben. Azt jósolta, hogy 42 perces tizesre futok majd egy 43 percest, aztán 5 perc alatt simán lemegy az utolsó 1,1 km. A gyúrás után beugrottam a ráckevei gyógyvizes medencébe, illetve pénteki pihenésként pedig bementünk a SYMA-ba szurkolni a 800 méter döntőseinek. A szombati átmozgatás után aktív pihenéssel telt a délutánom, három filmet néztem meg az ágyban fekve.

Vasárnap 7:10-re értem ki a városligeti a rajthoz. (Reggeli mérlegelés: 70 kg.) Felvettem a rajtszámot, pacsiztunk és dumáltunk kicsit a magyar indulókkal, majd elkezdtem a szokásos bemelegítésemet. Nagyon kellemes tavaszias idő volt, 12-13 fok körüli, teljesen ideális, szélcsendes idő, tökéletes a jó eredményhez.

Minden veterán korosztálynak egyszerre volt a rajtja. A rajthelynél a korosztályokat szalaggal választották el. Kellemes, de feszült hangulat volt a rajt előtti percekben. Én jól éreztem magam és fejben felkészültem arra is, hogy ha ez a verseny sem sikerül, akkor sincs dráma, majd valamelyik másik versenyen megfutom a tervezett 1:30-as időmet. 2005-ben futottam utoljára 1:30 közeli időt, a Nike Budapest félmaratonon 1:30:01-et mentem. Azóta nem, de nem is volt ilyen tudatos felkészülésem.

A terv: egyenletes 4:15-ös iram 15 km-ig, aztán ha még marad az erőből mehet, ami a csövön kifér. Titkon vágytam egy olyan igazi véres, verejtékes félmaratonra, ahol totálisan kihajtom magam, és hatalmas hajrával egy másodperccel férek csak be az 1:30 alá!

Öt kör (kb. 3750 méter egy kör) és még egy szűk háromnegyed várt ránk a Városligetben. Szuper volt, hogy a körönkénti részidőket is tudtam figyelni.

Fültanúja voltam egy beszélgetésnek, miszerint minden körben van egy-két hullám a pályában, amit az utolsó körben hegyként élhetünk majd meg. Na, fasza! Ez még úgy kellett nekem a rajt előtt! Nincs szint a Városligetben és kész! Pontban 9 órakor rajtoltunk el, nekem kb. 6 mp kellett, hogy a rajtvonalhoz érjek, óra indít.

Kicsit torlódtunk, de nem baj, legalább nem futjuk el az elejét. Kb. 200 méter után felvettem az utazósebességet. A körülmények ideálisak voltak, a lábaim tökéletesen be voltak melegedve. Az első km 4:05, de érzésre, mintha nem csináltam volna semmit. Vissza kell venni a tempót! Az első kör 15:24, az 5 km pedig 20:50. Kicsit gyorsabb volt, mint a terv, de úgy éreztem, hogy ennél jobban nem kell visszavennem. A második kör 15:41 lett. 7-8 km körül szokott lenni az a pont, amikor megérzem, hogy jó lesz-e a verseny vagy sem. Nem volt problémám, nagyon rendben voltam, és csendben tettem is a dolgom.

Jöttek-mentek a futók körülöttem, egy darabig két spanyollal futottam és ott volt ismét a brit bajszos srác, akitől a mezein kikaptam.

10 km-hez érve már kezdtem előzgetni a fejreállókat. A részidőm 41:52 lett. Feri bácsi, bárcsak bejönne a jóslatod!! Továbbra sem éreztem, hogy gyors lenne a tempó, simán benne volt, hogy még gyorsítok is a végére.

12 km-nél a frissítőponton elvettem egy pohár izót, de nem álltam meg, menet közben próbáltam meginni azt a 3-4 kortyot, ami a pohárban volt. Az első kortyot véletlen a jobb szememre öntöttem, el is mozdult a kontaktlencsém, de szerencsére nem esett ki. A második kortynál már ügyesebb voltam, az az orromba ment, de végül a harmadikra sikerült végre egy kortyot lenyelnem. Lehet, hogy ezt is gyakorolni kéne edzésen?

A 3. köröm 15:35, a 4. 15:36, a 15 km pedig 1:02:55! Nagyon boldog voltam. Itt már majdnem biztos voltam benne, hogy sikerülni fog, de még bő hat kili volt hátra.

A britem leszakadni látszott, én pedig bírtam erővel. Az ötödik körben elkezdtem lökni, úgy éreztem, most végre már úgy futok, ahogy bírok. Tekerek, mint a meszes, de a lábaimban már éreztem azokat a bizonyos kis emelkedőket, kezdtem fáradni. Éreztem, hogy meglesz, de tudtam, hogy lassulok. Ott volt a fejemben, hogy 1:29-cel kezdődő időt kell mutatnia az órámnak a végén.

Hajrááá!

Az 5. körben sem sikerült a frissítés, rögtön félrenyeltem, köhögni kezdtem és a mellemre öntöttem a fele izót. Persze most sem álltam meg, ahogy azt általában szoktam. Az 5. kör: 15:41, pont, amennyi a második volt és már csak bő két km volt hátra. Nem baj, hogy fáradok, itt már lehet fáradni, fáradni is kell, és most kell tudni nagyon szenvedni.

19 km-nél az órámra néztem 1:20 valamennyi. A 20 km-es időm 1:24:31. 5 perc 29 másodperc kell az 1:30-hoz és 1,1 km van hátra. Van erőm, de kicsit elhagytam magam. Fáradt vagyok, és már elég lenne csak bekocogni. De nem úgy van az! Az év fő versenyén nincs lazsálás!

Ritmust váltottam és kiszakadtam az előző 4:25-ön kívüli ezerből és 4:10 körüli tempóban folytattam, és meg is csináltam, 4:12-es lett az utolsó ezer. Ráfordultam a célegyenesre és egy óriási hajrát nyitottam, bár nem volt körülöttem senki. Vagy mégis!? Ketten lihegtek a nyakamon. A szemem sarkából láttam egy szakállas fickót, aki hirtelen mellbedobással elém került és már 20 méter sem volt hátra. Na, neeee! Még egy ritmusváltás és megelőztem, bent vagyok!

Megvan!

(A szakállas portugál srác egyébként 14. lett a korosztályában a 60-64 évesek között.)

Az órámat a célbaérkezéskor leállítottam: 1:29:14-et mutatott. Jöttek néhányan kérdeztek valamit, de én csak lerogytam az aszfalra és és próbáltam kifújni magam és Kremmer Zoli (ő már bő 8 perce bent volt) jött gratulálni:

5 perccel később már a többi magyar résztvevővel beszélgettem. Teljes örömmámorban úsztam, nagyon boldog voltam, hogy sikerült a 21. században először 1:30-on belülre vinni a félmaratont és mindezt a VB-n. Elindultam levezetni, de 700 méter után leálltam a bohóckodással, ugyanis a lábaim oszlopszerűen merevedtek le.

A hivatalos időm az általam mértnél 6 mp-cel rosszabb volt, biztos az elején a pisztolylövésnél indult az óra. Viszont a Nike+ alkalmazás sokkal nagyobb egyéni csúcsra (21. századi) hívta fel a figyelmem:

A többiek órája szerint is 200-250 méterrel hosszabb volt a táv, de engem viszont csak a hivatalos idő érdekel, amely tehát 1:29:20 lett! A teljes eredménylistát itt találjátok.

Hazaérve nagyon vártak már rám a hűtőben a finom sörök. Három hónap kihagyás után jól fejbe is kólintott az első. (A lejártat is megittam, habja ugyan nem volt, de tényleg fogyasztható volt, angelday!) Ezután a heck-ebédhez fehér foszlóskenyeret is ettem és persze kovászos uborkát. A délutáni alvás után estére némi ürességet éreztem. Meg kellett fogalmaznom, hogy hogyan tovább, eddig ugyanis csak március 30-ig tudtam gondolkodni.

Arra jutottam, hogy nem hagyom abba az étrendet, de egy hétig biztos, hogy mindent fogok enni, amihez kedvem van. Két nap pihenőt adtam magamnak és tovább folytatom a szokásosnál komolyabb edzésmunkát is. A hétvégén rajthoz állok a Senior mezei OB-n, csak azért is! 

A teljesség igénye nélkül gyorsan össze is írtam mit szeretnék még az idén:

• Április – Senior mezei OB 6 km, Vivicitta 10 km, Etyeki vesszőfutás, 10 km országúti Senior OB 40 percen belül
• Május – Komárom-Komárno 10 km, Tárnoki tófutás, Négy évszak maraton 10 km, Ózdi terep félmaraton
• Június – 3 napos bringatúra (Őriszentpéter-Balaton-Velencei tó-Szigethalom), illetve a 3 napos körtúra és futás teljes menetfelszereléssel (sátorral) a Csepel “szigeteken” (120 km)
• Július – Senior 5000 méteres bajnokság 19 perc, 1500 méter 4:45. Velencei-tókör futás, 20 év után egy rövid távú triatlonverseny teljesítése (1,5-40-10)
• Augusztus – Tatai minimaraton, Zsámbéki templomfutás, Sárkányőrület félmaraton, Négy évszak maraton (10 km)
• Szeptember – Wizzair Budapest félmaraton 1:30 :-) és Bonyhád-Bátaszék 24 km
• Október – Várpalota félmaraton
• November – Naszály trail és Budai trail

Ui: A britet 30 méterrel vertem csak meg, de megvertem, visszavágtam. Persze nem a korosztályom volt, hanem egyel idősebb: 45-49-es. :)

14 komment

Címkék: verseny beszámoló félmaraton Senior VB 2014

Senior VB beszámoló – első rész: a mezei futás

2014.04.03. 11:16 Szuflavéder

A Naszály Traillel kezdtem meg az alapozást és egyben a felkészülésemet is a senior VB-re. A négy hónap alatt összesen 1200 km-t futottam. Minden nap egy új, izgalmas kihívás volt, minden nap adrenalinmámorban fürdőzve lelkesen csináltam az edzéseket. Az időjárás is segített, az erős mínuszok most elmaradtak, és már februárban az enyhe időben sokszor kisgatyában is lehetett edzeni. A sok edzésmunkának, a ledobott hat kilónak, az étrendnek, a sok aktív pihenésnek és a kiegészítő sportoknak, valamint annak köszönhetően, hogy elkerültek a sérülések, betegségek, márciusra teljesen kicserélődtem.

Az utóbbi 20 évben sportéletem legizgalmasabb négy hónapja volt ez az időszak. Bár szinte végig egyedül futottam, mégis minden a tervek szerint alakult. Kezdetben nem is hittem, hogy sikerülhet már márciusra formába kerülni. Időtervként a 8 km mezeire 32 percet, a félmaratonra pedig 1:30-at jelöltem meg, ami akkor még elérhetetlennek tűnt. Az edzések és a hét felkészülési verseny majdnem mindegyike jól sikerült, és már szinte túl szép volt minden, hogy igaz legyen. Vajon a két versenyem is ennyire kiszámíthatóan jól fog sikerülni? Ilyen érzésekkel érkeztem meg a VB nyitónapjára.

A mezei futás előtti nap, március 24-én nyitott a versenyközpont a SYMA csarnokban. Be is mentem, hogy felvegyem a rajtszámot, de csak egy nyakba akasztós igazolványt kaptam, amellyel szabadon járhattam a VB rendezvényein, és a VB ideje alatt a BKV-n is ingyen utazhattam vele. (Semmi haszna nem volt.) Azt mondták, hogy másfél órával a rajt előtt, a helyszínen, a Városligetben vehetem majd fel a rajtszámom.

Este a szokásos rituálé: megszabadulni minden felesleges súlytól! Tehát: körömvágás, szőreltávolítás. Minden gramm számít! (Hajnyírás már korábban megvolt.) Minden cuccot előre összekészítettem és 10 órakor már aludtam.

Reggel a szokásos mérlegelés: 70,5 kg. 6:50-kor érkeztem a helyszínre. A kocsi hőmérőjén 5 fok, kint jeges, erős szél. Betartották a 7:30-as nyitást. Nagyon feszült voltam, ilyenkor szeretem, ha már nálam a rajtszám, és nem kell várnom semmire és senkire. A vastag nikoflexes kenést követően a 2 km-es versenypályán melegítettem be. A pályát keresztező aszfaltutakra műfüvet tettek, így egyértelmű volt, hogy a jól bejáratott szögescipőben fogok futni.

A rajt előtti percekben ledobtam a melegítőt, és felszabadultan repülőztem még egyet a 8-9 fokban, majd beálltam a rajtvonalhoz. Ilyen széles rajtvonalon még nem álltam, itt biztos nem lesz tülekedés, kakaskodás:

A 35 és 49 év közötti három korosztály 95 résztvevője 30 méter széles sávon sorakozott fel. A hideg miatt szerettem volna 6 évvel idősebb lenni hirtelen, mivel az ő rajtjuk 10:30-kor volt. 9 órakor a rajtpisztoly eldördült, én pedig óriási felszabadultsággal vágtam neki az első körnek. 50-100 méter között valahol beálltam az utazósebességre. 300 méternél már kb. a 70-80. helyen voltam és itt is maradtam. Éreztem, ahogy megy ki belőlem a feszültség, és jól éreztem magam a napsütéses 9 fokban. Nem érdekelt senki és semmi. Négy kilométerig semmi hősködés, aztán mindent bele! – ez volt a terv.

Az első km ideje pofonként hatott: 4:06. Azt gondoltam, hogy 3:50-es iram körül megyek, de sajnos nem így volt. Aztán jött az első kör második fele, amelynek a közepén ott volt a domb. Már a bemelegítésnél belőttem, hogy óvatosan futok majd fel rá, és a másik oldalon pedig elengedve magam lesprintelek, de nem mertem lefelé futni.

Dombra fel, ott jön hátul a brit:

Zárva az első kört jött a következő pofon: 2 km – 8:09. Olyan érzésem volt, mintha álmodnék. Szép volt minden, élveztem a pályát, de nem tudtam fokozni a tempót. A második körben néhány lassuló fickót lehagytam, de a 4 km-es részidőtől megint megszédültem: 16:28. Képtelen voltam gyorsabban menni, mintha leszabályoztak volna. A harmadik körben egy bajszos brit srác zihálva érkezett mögém, egy darabig jött velem, majd megelőzött. Kétszer annyi levegőt vett, mint én, mégsem tudtam vele menni. A harmadik kört 24:44-el fejeztem be és az utolsóban sem tudtam megújulni: 32:58. Még kb. 60 méter volt a célkapuig, befutottam. Szinte csak egy pillanat volt az egész futás és sajnos nem ment.

Az időtervezésnél nem vettem figyelembe azt, hogy mezein a talaj egyenletlen és nem tudok olyan tempót futni, mint amit aszfalton vagy pályán tudnék, de ott mégis reálisnak tűnt, hogy tudok 4 perces iramot. Nem számoltam a dombbal sem, ezt akkor még egyébként sem lehetett tudni, hogy benne lesz. 33:12 lett a hivatalos időm, és cseppet sem voltam elégedett. (A hivatalos eredménylista itt található.)

Nem ment a futás és a beérkezés után úgy éreztem magam, mintha nyakon öntöttek volna egy vödör vízzel. Csalódottságom délutánra fokozódott, eléggé megzuhantam, talán akkorra tudatosultak bennem a délelőtt történtek.

Négy napom volt, hogy helyre tegyem a dolgokat a fő versenyszámra a félmaratonra.

7 komment

Címkék: verseny beszámoló mezei Senior VB 2014

Elindult a 14-es futószezon, indulnak a szervezett Nike futóesemények a Margitszigeten

2014.04.01. 09:44 angelday

Holnap, április 2-án szerdán a Margitszigeti Nike+ Futóklubban a szezonnyitóval elrajtolnak az idei Szerdai Futóbulik.

Aki ismeri, az azért, aki nem ismeri, az pedig azért kell, hogy ott legyen. :) A Futóbuliba azért érdemes eljönni, mert sokan leszünk, emberekkel lehet találkozni, futni egyet, előtte és utána pedig beszélgetni, elvegyülni.

Mi várható? Megszólítható, barátságos futóedzők kérésre egyéni edzéstervet készítenek nektek, sőt, konzultálni lehet velük bármilyen futókérdés kapcsán, az esemény ideje alatt Nike cipőteszt kamion, ahol bárki ingyen felpróbálhat egy Nike futócipőt, hogy abban fusson egyet, zene, ingyenes öltözési lehetőség és persze a társaság. Az esemény végén pedig after a RUNtottában.

Tipikusan azoknak is ajánlható, akik szeretnének valamilyen szociális közösségbe bekapcsolódni. Gyertek le, vagy ha úgy érzitek, van olyan ismerősötök, aki csak egy lökésre vár, küldjétek neki tovább ezt a posztot! (Nem véletlenül hangsúlyozzuk ezt, mert gondoltunk azokra is, akik nem tudják még teljesíteni a teljes szigetkört, számukra külön edzésprogramot készítettünk.)

Szerdán jön még Pulay Szilvi is, aki dinamikus, alakformáló edzésekkel készül, megmozgatva minden egyes izomcsoportot.

A program: közös bemelegítést követően egy szigetkör, utána az edzők segítségével több csoportban speciális futógyakorlatok, mindenki az edzettségi szintjének megfelelően választhat majd csoportot. Regisztráció: 18.00 – 18:30, közös bemelegítés: 18:30 – 18:40, futás, edzés: 18:40-től.

Gyertek le holnap!

Szólj hozzá!

Címkék: ajánló program futóbuli Margitsziget Futóklub

Mennyi?! 100!!

2014.03.31. 10:05 szasza75

Végy két futót, egy magasat és egy alacsonyabbat, lehetőleg egy napon szülessenek, majd rendeld úgy, hogy egy este eldöntsék, ők márpedig hegyen fognak futni, küldd őket fel a HHH-egyre és uccu! Várj pár évet (lehetőleg kettőt) és nézd meg mi lesz belőle.... Ha visszatekintesz azt látod, hogy több, mint:

• 1700 futó
• 120 óra futás
• 1000 megtett kilométer
• 30000 méter szintemelkedés

Ez pedig a KESZ, azaz a Kedd Esti SZeánsz!

A két futó Jani és CKPéter 2012. március 6-án ment el először az azóta már hagyománnyá vált kedd esti futásra. Ekkor még csak ketten teljesítették a már-már tradicionálisnak mondható 10 kilométeres (vagy ahhoz közeli) távot, de aztán egyre bővült a résztvevők tábora, olyannyira, hogy mára átlagosan 20-30 közötti futó várja a Fenyőgyöngye parkolójában, hogy elhangozzék: „indulás”.

A csapattal portyáik során a Hármashatárhegyen és annak környékén lehet találkozni, a futás télen-nyáron 19:00-kor kezdődik. A táv a nehézségtől és a résztvevők számától függ, de általában 10 kilométert, vagy 1-1,5 óra közötti távot kell teljesítenie annak, aki „elmerészkedik” az eseményre.

Megnyugtatnánk mindenkit, hogy ez egy olyan táv, terep, tempó, amit nyugodt szívvel ajánlanak a kezdő terepfutóknak is, hiszen épp ez ennek a futórandevúnak a lényege: minél többen megismerhessék a hegy és a terepfutás szépségét, illetve hogy a kezdők, érdeklődők nyugodt szívvel merjenek valami újba belekezdeni.

A szervező srácok ugyanakkor azt is ajánlják, hogy olyan futók jöjjenek, akik síkon 10 kilométert probléma nélkül 6 perces, vagy annál gyorsabb 1000 méterekkel tudnak teljesíteni. Nyilván ez is csak irányszám, de hozzávetőleges mércének megteszi, hogy tudd, neked is menne-e.

Fontos információ az is, hogy a csapat minden futót (azaz a lemaradókat is) be szokta várni, tehát biztosan nem hagynak téged sem a hegyen. Voltak, akik szerettek volna ott maradni, de őket is bevárták. Néhány alkalom után persze kialakul mindenkinél a helyismeret és akkor rájövünk, hogy

hegynek fölfele is lehet futni, nem kell ehhez zergének születni.

Ha a fentiek alapján kedvet érzel csatlakozni, akkor gyere el holnap, 2014. április elsején 19:00 órakor és fuss velünk a jubileumi 100. alkalmon. Ez nem áprilisi tréfa, nagyon is komoly, tényleg most lesz a századik alkalom és tényleg április elsejére esik!

Amire számíthatsz: jókedvű társaság, remek útvonal, friss levegő, csodás kilátás a hegyről, kellemes tempó, egy kis meglepetés a szervezőktől, torta a Runtottától, fotózás és sok-sok egyéb élmény.

Keresd az esemény oldalát a Facebookon: Kedd Eszti SZESZ néven, ahol sok értékes információt, képeket találhatsz, ráadásul kérdéseid itt is felteheted. A szervezők kérik, hogy az esemény oldalán jelezd, ha jönni szeretnél, hiszen fontos, hogy tudják hány emberre számíthatnak.

2 komment

Címkék: ajánló program SZESZ KESZ

Mészáros Zoltán – 1 mérföld

2014.03.28. 08:17 szasza75

Futanet:

Új Guinness-rekordot állított fel egy magyar tűzszerész az egy mérföldes bombaruhás futás kategóriában március 27-én, csütörtökön, a budapesti Syma csarnokban. Mészáros Zoltán főtörzsőrmester a távot nyolc perc huszonkilenc másodperc alatt teljesítette, megdöntve ezzel egy amerikai katona addigi rekordját.

7 komment

Címkék: magyar videó tűzszerész Guiness-rekord Guiness

A Nike első Wieden+Kennedy futóreklámja

2014.03.26. 11:05 angelday

A Nike ugyan nem a W+K reklámcéggel kezdte meg a sportszereinek reklámozását, viszont ők voltak azok, akik a '80-as években megalapozták a cég imidzsét és megteremtették a cégnek azokat a márkaértékeit, amivel a vásárlók ma is azonosítják a brandet.

Sokáig volt úgy, hogy a legeslegelső W+K reklámjuk elveszett örökre a nem megfelelő irattárolási módszerek következtében. 32 évvel később azonban sikerült megtalálni az eredeti reklámfilmeket 1982-ből, élükön mindjárt az 1982-es NYC maratonra készült futó spottal. Ez volt az első, Amerikában az összes államban látható reklámfilmjük. És ezt most mindenkinek látnia kell. :)

Kiírtam a szövegét angolul is: 

From day one runners have taken their sport rather seriously. Once things got a little better organized, people started taking notes. Analyzing how they ran, and how they could run even faster. Today at Nike we know even more. We developed one of the most sophisticated sport research labs in the world. To let us see, in detail, the pecularities of style, the dynamics of footstrike. And at Nike we're putting that knowledge to work. Making shoes that actually help athletes to run faster. And safer. Why do we go to so much trouble? Well, it may be the twentieth century and all that. But there is still people out there who run as if their life depended on it.

Magyar fordítása pedig:

A futók az első naptól kezdve nagyon komolyan vették a sportot. Miután a dolgok kicsit a helyükre kerültek, az emberek elkezdtek feljegyzéseket készíteni. Kielemezték, hogyan futnak és hogyan tudnak gyorsabban futni. Ma a Nike-nál erről még többet tudunk. Kifejlesztettük az egyik legszofisztikáltabb futólaboratóriumot a világban. Hogy lássuk, részleteiben, a futás stílusát, a lábunk földbe csapódásának dinamikáját. És a Nike-nál ezt a tudást hasznosítjuk is. Olyan cipőket készítünk, amikkel a sportolók még gyorsabban tudnak futni. És biztonságosabban. Hogy miért vesződünk ennyit ezzel? Talán azért, mert ez a huszadik század. De ma még mindig vannak olyan emberek, akik úgy futnak, mintha az életük függne tőle.

Dacára annak, hogy mennyire mulatságos a pálcikaemberek 32 évvel ezelőtti ábrázolása, a reklám megírt szövege baromi jó, főleg az, hogy mennyire egyben van az eleje és a vége.

4 komment

Címkék: reklám videó Nike