Lépcsőfutás

2011.05.10. 08:26 szasza75

Múlt héten említést tettem róla, hogy szervezni kellene egy lépcsőfutásos csellendzset.

Nagyon sok javaslat nem érkezett, hogy mit is csináljunk a lépcsőkkel, így azt találtam ki, hogy 5 fel- és lefutás bőven elég lesz a résztvevőknek. Csak a felfele futásokat mérjük, az 5 felfutásnak lesz egy összege, tehát az nyer aki a leggyorsabban teszi meg ötször a lépcsősort. 

Az időpont: 2011. 05. 11. - szerda 18:30

A helyszín: a Szépvölgyi út mellett jobbra van egy zsákutca, a Virág Benedek utca. Itt találkozunk.

Nagyobb térképre váltás

A lépcsősor újra:

16 komment

Címkék: lépcső kihívás közös időpont

Futóblog vegyes ajánló

2011.05.06. 09:57 szasza75

Rég volt versenyajánló, lássuk milyen rendezvények közül választhatunk az elkövetkező két hétben:

Május 7. Szombat

• 2. Borvidék Félmaraton, Szekszárd
• 3. Káli futónap, Kővágóörs
• III. Várfürdő Félmaraton és Váltófutás, Gyula

Május 8. Vasárnap

• XVI. Ózdi hegyi Futóverseny

Május 14. Szombat

• VI. McDonald’s Nagykanizsa - Zalakaros Futóverseny
• Terep 100, Terep 50
• VIII. WINK Maraton és Félmaraton Futófesztivál, Siófok

Május 15. Vasárnap

• K&H Olimpiai maraton és Félmaraton Váltó

Mit vállaltok?

53 komment

Címkék: ajánló program dátumok vegyes

Futóblog sörözés, beszélgetés

2011.05.04. 14:18 angelday

* * * * * * * * *

F E L H Í V Á S

* * * * * * * * *

Jövő szerdán (május 11-én) újabb futoblogos sörözés. Szegényes a fantáziám, ezért úgy gondoltam, menjünk ismét a Westend Pubba, amely a Ferenc krt. 17-ben található. Időpontnak a 18:30-at javaslom. Múltkor kiderült, hogy többeteknek nem jó a csütörtök, ezért most erre odafigyeltünk a nap kijelölésekor.

 

Aki tud jönni, dobjon egy emailt az azilinha kukac gmail.com-ra. 

Az eredeti kiírás a "Kopaszi gát ultrák" posztban hömpölyög (ld. fenn), úgy láttam, a helyszín sem végleges, itt majd kiírjuk, hogy mi lett belőle. Viszont kérnék mindenkit, hogy ehhez a poszthoz írjátok a hozzászólásaitokat a témával kapcsolatban.

Futóblog póló ügyben is gondolkozzatok! :) Jön-jön-jön.

51 komment

Címkék: közösség felhívás azilinha

A kérdőjel

2011.05.03. 17:26 angelday

Múlt csütörtökön nagyon büszke voltam magamra: otthonról elindulva 4,5 km (ha a bruttóját nézzük, majdnem 5) után megérkeztem a MAC-hoz, ahol Linkkel és az egyik kollégájával megindultunk egy "rendes" 5350 méteres körre. Tökéletesen le is futottuk, viszont a Nike+ GPS alkalmazás egy érdekességére hívom fel a figyelmet, ami nem bug, hanem feature:

Nagy kérdés, hogy miért ez a szaggatott útvonal felvétel? Oka egyszerű: ha a telefonon bejövő hívás érkezik, a Nike+ GPS leállítja a felvételt. Nálam pontosan ez történt. Technikailag ugyan megoldható lenne, hogy tovább rögzítsen, ám a döntés itt az, hogy futás közben ne telefonálj. (Még headsettel sem.) Úgyhogy ehhez tartsuk magunkat. Fontosnak éreztem kiemelni, lehet, hogy más is belefutott (értik: belefutott) már ebbe a problémába.

Ettől függetlenül tovább küzdök a SUB-90 cél felé. (Erről majd még írunk, bár más megközelítésben.)

Tényleg, nekem is kéne SUB-90 pólót csináltatnom, ha!

Szemfüles megfigyelők felhívhatják a figyelmem, hogy a lehető legistókabb módon próbálok a hídra futni a lezárások miatt. Sokkal jobb módszer, a Bem József tér után becsűrni balra és a zebrán át.

Gondolkozz, Józsi, gondolkozz!

61 komment

Címkék: mac sziget futás nikeplus programhiba

Terepes hétvége

2011.05.02. 08:30 szasza75

Szombaton döglesztő meleg, vasárnap egész napos eső, de kellemes hőmérséklet fogadta a terepen futókat.

Bellone topiktárssal egy több, mint 100 fős mezőnyben vágtunk neki a Mátra gerincét átívelő rettenetnek. Kemény, embert próbáló kihívás az 58 km-es útvonal. Remek verseny volt, csak az a fránya meleg ne jött volna. A verseny 6. órájában az eső pár csepp erejéig megmutatta magát, de sajnos nem esett, pedig fohászkodtam az égiekhez.

Az előzetes elképzelésemnek megfelelően sikerült végigmennem a Mátrabérc-Trail versenyen.

A cél:

Akit érdekel itt elolvashatja hozzászólás formájában részletes beszámolómat.

Vasárnap reggel egy átmozgató spinning és egy regeneráló szauna után nyakamba akasztottam a fényképezőgépemet és elsétáltam a HHH-ra megnézni a 7 és 21 km-es terepfutóversenyt. Ahogy észrevettem sok futónak nem tetszett az eső és talán a pálya nedvességtartalma sem igazán, helyenként csúszott a talaj rendesen.

A futók között felfedeztem Damartian-t és Bitliszbát is, jól mozogtak, a fáradtság nem tükröződött az arcukra.

Nemcsak őket kérdezem, hanem mindenkit: inkább a szemerkélő hűsítő eső vagy a kellemesnél pár fokkal melegebb az ideális futóidő? Az idő kellemes volt, ideális egy rövidujjú, rövidgatyás futáshoz.

45 komment

Címkék: beszámoló eső terep trail

Jelek

2011.05.01. 09:14 angelday

mgergoo írja "Ötike története" hozzászólásai közt:

Tegnap feltúrtam az házi archívumot, mégiscsak találtam magamról fincsi kis 125kilós before képeket, annyira megörültem neki, hogy vékonyabb vagyok, mint a képeken, hogy úgy döntöttem-határoztam, hogy indítok egy blogot, aztán ma kimentem a Margit-szigetre új cipőt tesztelni és láttam Zsolát hátulról, ezt isteni jelnek veszem, nincs megállás, rettegj félmaraton legyűrlek!

Hajrá. Tegnap esőbe hajló idő volt, én is leumbuldáztam egy karikát, 5 km — 30 perc! Egyébként nálam az isteni jel az volt, amikor a Budai-rakparton megláttam kerékpáron azilinhát elsuhanni. Sajnos nem vett észre, így ráerősítettem a futásra. Ma anyák napja van, én pihenőnapot tartok.

16 komment

Címkék: idézet motiváció jelek azilinha

További mezítlábas tapasztalatszerzés a Free-vel

2011.04.28. 21:39 Winkler Róbert

Újabban a lábujjaimat billegetem lefekvés előtt. Ez lett a hobbim, vagy legalábbis új szokásom. Igazából nem is lefekvés előtt, hanem miután az ágyba feküdtem, betakaróztam, és a talpam megérzi a ropogós paplant, kalimpálnom kell a lábujjaimmal.

Legutóbb 9 kilométert futottam a Free-ben, és sem a lábszáram nem durrant be, sem másom, de következő nap éreztem egy kicsit a jobb térdem. Hasonlóan, mint amikor a télen sokat lépcsőztem. Bizonyíték sem akkor, sem most nem volt az összefüggésre, de az ízület nekem drága kincs, és már a legkisebb gyanú elég, hogy befejezzem, vagy legalábbis szüneteltessem az idióta elfoglaltságot, és visszaálljak a rendes futásra.

Most például - bár egy kicsit éreztem a jobb térdem -, azért elmentem futni a Lunarban, és nem is lett tőle bajom, de a hétvégi közös futás (Göd és vidéke, Duna-part, ártér) alkalmával elvittem barátomnak és életmód-tanácsadómnak, Gábornak a Free-t, mert nagyjából egyforma a lábunk, tesztelje már le ő is.

Egyelőre kevés az első kézből származó tapasztalat a majdnem-mezítlábas futásról, kíváncsi vagyok, belőle mit vált ki. Futás közben szemrevételezéssel és keresztkérdésekkel egyaránt kiderült, hogy ő a sarkára érkezik, úgyhogy azonnal módosítottam is a tesztelési terven. Eredetileg azt mondtam neki, max 5 kilométert fusson benne, ezután gyorsan módosítottam húsz perc-negyedóra kényelmes kocogásra, hátha másnap nem tud majd járni.

Képünk illusztráció, nem Winkler barnára sült lábszárát látjuk

Na, de a lényeg mégis a kezdetben említett lábujjbillegetés. Kíváncsi lennék, milyen arányban pszichés a jelenség, hiszen elképzelhető, hogy a Free-ben végzett első futások alkalmával még nem jelentkezett, csak miután elolvastam, milyen szerepe van a mezítlábas cipőnek a lábfej apró, alapban észrevétlen izmainak fejlesztésében. Végeredményben azt mondhatom, bánom is én, a fő, hogy most már bármikor leveszem a cipőmet, vagy a pacskert, úgy kell kalimpálnom, mint amikor harmatos fűben megy az ember mezítláb, vagy amikor kézzel markolászik egy szemestermény-zsákban. Mintha egy kiadós talpmasszázsról érkezett volna az ember.

Másodlagos hatás, hogy a motoros bőrnadrágomat a megnövekedett lábszárizomzat miatt idén vádliról nehezebben húzom le, és közben időnként a lábfejem is bedurran. Pompás.

4 komment

Címkék: free futás tapasztalatok gábor

Lépcsőre fel

2011.04.28. 10:03 szasza75

Winklair lépcsőfutásos posztja már akkor megmozgatta a fantáziámat. Most elhívom a fiúkat egy kis lépcsőfutásra. A közelemben találtam is egy, a kihívásnak alkalmas, jól belátható lépcsőszakaszt. A "cselendzs" még nem tudom, hogy mi legyen pontosan, mindenesetre lépcsőfutásra szeretném sarkallni a fiúkat. 

Gondoltam először olyanra, hogy tízszer kellene felfutni és le, persze csak a felfutások idejét mérnénk, vagy mondjuk 20 perc alatt ki hányszor tudja megtenni.

Az alábbi videón látható a lépcsősor, egyenletes tempóban 44 másodperc alatt értem fel és kb. 70 méter hosszú:

Ha van esetleg valakinek cselendzs ötlete ossza meg velem. Természetesen az esemény idejét helyszínét publikáljuk, akár csatlakozni is lehet hozzánk (valamikor a jövő hét második felében lesz).

22 komment

Címkék: videó nyilvános lépcső kihívás futóblog

Ötike története

2011.04.27. 12:54 angelday

Népszerű téma mostanában az Életmódjavítók. Rendszeres Futóklub (és Futóblog!) látogatóknak biztos ismerősen cseng Ötike neve, aki a közösség aktív tagja. Az alábbiakban az ő történetét mutatjuk be. — Józsi

2009. novemberében elkezdtem lejárni a céges konditerembe hetente egyszer. Volt ott egy futópad. Igazából sosem sportoltam semmit komolyabban, és ez meg is látszott rajtam. 115 kiló voltam, és nem sok izom volt rajtam, inkább csak paca. Az első pár alkalommal lassú tempó mellet sem bírtam sokáig, talán 6-7 percig, ez még egy kilométerre sem volt elég, de kiegészítésnek megfelelt.

Decemberben már majdnem minden nap lementem, ekkor kaptam életem első futócipőjét Balutól, akinek azóta is hálás vagyok a mai napig — ki tudja mennyi sérüléstől kímélt meg. Hihetetlen volt a különbség az addig gyűrt régi edzőcipő után, ez az érzés mostanában is elfog amikor új cipőt veszek.

Egyre többet toltam az "edzéseket" közben a kajára is odafigyeltem, este max gyümölcs, napközben meleg kaja ebédre, és reggelizni is elkezdtem, a kilók meg mentek lefelé olyan gyorsan, hogy csak néztem. Mivel a családban a sógorom a sportember, hihetetlen mennyiségű tanácsot adott, hogyan mennyit, mire figyelve.

Fokozatosan növeltem a távot, a nagy cél 5350 méter a teremben. Először csak több lépcsőben, aztán 2010. februárban sikerült megállás nélkül végre lefutni. Aztán újra és újra, de nem sikerült 30 perc alá mennem.

Jött egy hosszú hétvége, amikor a céges terembe nem tudtam bejutni. Ekkor futottam először a szabadban. Hatalmas különbség a terem után, kinyílt a világ, friss levegő, madárcsicsergés, visszatérő futótársak. Na, innentől elvesztem, ha valamiért nem tudtam lemenni futni pár napig, már végem volt. Hiányzott, függő lettem.

Talán ezért is jó futással kezdeni a sportot, nagyon gyorsan sikerélményt add, és ha nem csinálod, erős hiányt teremt. Amikor már nem azért futsz, hogy fogyj, hanem mert hiányzik a mozgás és futni akarsz.

Fogyóztam anno rengeteget, lementek a kilók, aztán vissza is jöttek, nem megoldás a koplalás. Szép lassan egyre több helyen futottam, kimentem szigetre, ami ugye a nagy cél volt és élesben is körbementem, naná, hogy 30 perc alatt. A távokat szépen fokozatosan emelve nyárra meglett a 4 kör egymás után, egyenes út a szeptemberi Nike félmaratonra, de jó is lesz! Futottam mindenfelé, a hajnali Normafák, esti HHH panorámakörök remek volt.

A futás mellet elkezdtem rendszeresen túrázni, jártam az erdőket, másztam a hegyeket, egyszer egy picit rosszul jött ki a lépés, és a bal térdem megmakacsolta magát. Nagyon nem foglalkoztam vele, kihagytam két napot pihenés címen, aztán irány a pálya. Egy ideig bírtam, de futás után mindig rosszabb lett. Egy nap kihagyás után újra, ez hiba volt.

Megvolt az időpont az ortopédiára, készültem a legrosszabbra, az egész életben hordott súlyfelesleg szétgyilkolta az ízületeket, szalagokat, örök eltiltás a futástól, oda a nagy cél. Míg vártam, hogy eljöjjön a nap, a dokinál olvastam, hogy a cipők elkopnak és ekkor ilyen jellegű problémákat okozhat. Reménysugár, irány a sziget, Pega fel, aztán hajrá.

Azt sose fogom elfelejteni. Már hetek óta nem futottam, csak szenvedősen és bumm, meg is lett az új PB. Toltam egy 25 perces szigetet, nem volt fájdalom, nem volt térd, csak élveztem a futást. Doki megnézte, minden rendben, csak a cipőcsere, újra megvalósítható a terv: 30 éves kor alatt maratont futni. Szép lassan újra formába jöttem, elkezdtem járni a közösségi futásokra, megismertem sok új embert, akikkel közös a szenvedélyünk.

Egyre hosszabb távokat vállaltam be, túllendültünk a fél-maratoni távon, elkezdtem súrolni a 30-at, és tovább, májusban nekimegyünk a maratonnak. Közben lement jó pár kiló, kicsit változott az összetétel is, több izom, kevesebb zsírpárna, most 79-80 kiló közt ingázik a mérleg.

Sokan kérdezték, hogy mi a cél, mikor hagyom abba a fogyást, de mivel ez a dolog már régen nem súlyfeleslegről szól, így nincs már ilyen kitűzés. Teljesen mindegy, mennyit mutat a mérleg, csak fuss, mozogj, érezd jól magad a bőrödben. Tapasztald meg a mozgás örömét és utána már nincs visszaút.

Üdv,
Ötike

34 komment · 1 trackback

Címkék: profil fogyás életmódjavítók ötike

Kedves Szasza...

2011.04.25. 22:51 angelday

Ennél egyébként konkrétabb is leszek, erre reagáltam ugyanis:

"Különböző projektek mögé próbál valamilyen ideológiát varázsolni, és mint a varázslás, általában a gyakorlatban derül ki, hogy nem működik. Olykor beszélünk telefonon és érdeklődik, hogy mit vacsorázzon, 9 km-es futásához vigyen-e banánt, és a bor vagy a sör hizlal kevésbé?"

Tudom, hogy nincs sok hitelem a harmadiknál, viszont sokkal több eredményt értem el, mint eddig bármikor. A titka egyébként nem az, hogy heti 80 km-t kell futni, mert itt nem lehet elkezdeni — Szasza soraiból ugyanis ez derül ki: csinálj ennyit és akkor jó leszel. Elkezdeni máshol lehet. Másképp fogalmazva: még fogtok rólam hallani!

33 komment

Címkék: videó válasz reblog életmódjavítók