UB 2013
2013.06.02. 09:45 angelday
Simonyi Balázs – UB 2013 egyéni: 26:08:35
Szólj hozzá!
Címkék: képek ultrabalaton ub2013
Képek a 2013-as Ultrabalatonról
2013.06.01. 20:40 angelday
Néhány kép az idei UB-ről – küldjetek be sajátot is, folyamatosan frissítjük!
futoblog @ googlegroups.com
1 komment
Címkék: képek 2013 Ultrabalaton
Elképesztő technológia az idei UB-n
2013.05.31. 14:44 angelday
Hamarosan elindul az év egyik legfontosabb magyarországi futóeseménye, az Ultrabalaton 2013. A versenyen minden évben találkozhatunk valami eddig nem tapasztalt újdonsággal. Idén először jelenik meg az (okos)mobiltelefonokra kifejlesztett oldal, amin egy csomó hasznos dolgot elérhetünk, azaz:
1. rajtidőpontokat
2. a szakaszokat Google térképen
3. az egyes váltópontok nyitvatartásai időpontjait
4. megosztási lehetőség Face-en
Ezek mellett indul még egy önkéntes adatközléses térképes rendszer, aminek segítségével minden csapat "becsekkolhat" egy adott ponton. Ráadásul 9 másik csapat követésére is lehetőség nyílik, így lehet pontosan látni, hogy az ELLENFÉL csapat mikor haladt el a váltóponton. (Ezt a szervezők a "Barátaim" opciónak hívják.) Ez arra is jó, hogy a versenytől távol maradók is követni tudják az egyes csapatokat.
Könyvjelzőbe tegyétek:
Egyelőre még nem indult el, célszerű ráfrissíteni majd a délután folyamán. Előre próbálgassátok ki, ne ott kelljen improvizálni. :)
15 komment
Címkék: ajánló technológia ultrabalaton
156 Futóklub fotó frissen, ropogósan
2013.05.30. 12:30 angelday
Ne keresgélj tovább Heni, a szerdai fotók már fenn vannak Facebookon! Lehet őket tagelni is. A képeket természetesen Szasza csinálta. :)
Szólj hozzá!
Címkék: galéria szerda Futóklub
Három nap
2013.05.29. 11:51 angelday
2013. május 26., vasárnap – 7,2 km
2013. május 27., hétfő – 10,2 km
2013. május 28., kedd – 10 km
A mérlegem májusra 80,6 km pillanatnyilag. Eredetileg úgy terveztem, hogy szerda pihenőnap, csütörtök 10 km, péntek 10 km és akkor meglesz életem első 100-as hónapja.
Viszont tegnap este elkezdett fájni a bal bokám.
A Futóblog most eldönti, hogyan fejezzem be a hónapot.
I. legyek férfi és menjek el csütörtökön 10-re, pénteken szintén, ha bedagad, bedagad, de meglesz a 100
II. pihentessem már ebben a hónapban, esetleg sétálás függvényében lightos 3-4 kilik
III. zárjak 80-on
Várom a hozzászólásokat, mert nem tudom eldönteni. Az is érdekelne, hogy milyen ívvel érdemes felvinni a számokat, hogy emeljem a hosszakat. Az teljesen egyértelmű, hogy nem vagyok készen a 10+-os napokra. Inkább 5-7 egymás után, aztán néhány nap múlva egy hosszabb.
:-(
30 komment · 1 trackback
Címkék: sérülés futás km mérleg
Az úton tovább
2013.05.28. 12:18 szasza75
A Terep 100 után értelemszerűen megpihen a test és a lélek. Hiába úsztam meg bármiféle sérülés vagy húzódás nélkül, a leharcolt szervezet igényli a pihenést. Az izomláz eltartott 2-3 napig, aztán két futásmentes nap után a KEDD Esti Szesz-en mentem futni egyet.
Roncsolás nélkül azért nem sikerült megúszni: a test kimerültségét jelzi, hogy az immunrendszerem legyengült és egy apróbb megfázásszerűt is begyűjtöttem. Pihenés, C vitamin, limonádé és apró kocogások sora következett. A versenyt követő második héten már jobban voltam, de a fáradtságot továbbra is éreztem. Szerda reggel el is mentünk Csapó Tomival és Lúdtalppal egy hajnali Balboára, de nem igazán ment.
Elvetettem a Kinizsi 100-on való indulást, nem esett volna jól. Szellemi futóutam kiteljesedését a "Futni Születtünk" c. könyv olvasásában láttam meg. Még nem olvastam el teljesen a könyvet, de azért olykor komoly mosolygással vagy fejcsóválással reagáltam le a Leadville 100-as futóverseny dramatizását. Az útvonalon rendeznek amúgy MTB versenyt is. Lenyűgöző képsorok ... Race across The Sky.
Apropó Sky. Múlt hét pénteken megnéztem a SKYRUN következő állomását. Helyszíne az ULTRABALATON versenyközpontja lesz, időpontja május 31-én pénteken este. Szerdán készítek pár fotót az útvonalról, kiposztolom majd ide. Titkos vágyam, hogy az 1212 méteres útvonalon valami hasonló ováció fogadja az indulókat. Tömött sorokban a szurkolók hada. Meg tudjuk csinálni valahogy így?
És hogy ne tűnjön erőltetettnek, a helyszínen szurkolók között kiosztunk 5 db SKYRUN fejkendőt, illetve 5 darab ingyenes nevezést a SKYRUN ez évi fordulóira.
De ha már ULTRABALATON. Gőzerővel készül a szervezőcsapat a szezon legnagyobb futórendezvényére. A spirituális utat minden éveben körbejárom pár alkalommal, jó lenne már egyszer futni is rajta. Ahogy minden évben, idén is a szervezői gárdát erősítem. Aki szeretne csatlakozni a frissítőgárdát erősíteni, az kérem, jelezze nálam.
Haladok az úton tovább, csak most nem annyira futva...
1 komment
Címkék: videó Ultrabalaton skyrun
Hazatérés
2013.05.27. 11:08 mgergoo
Két hete szombaton történt. Nem tudom hogy alakult így, de egymás hegyén-hátán voltak a futóesemények az országban. Számos rendezvény volt, akár a sík, akár a terep, akár az ultratávok szerelmeseinek. Igazán nagy teljesítmény volt ezek egyikén sem részt venni, nekem mégis sikerült. Kitört rajtam valami tavaszi fáradtság, a futások sem mentek jól (135-ös pulzus fölé nem nagyon tudtam vinni a pulzusomat, nem esett jól). Úgy döntöttem, hogy a hosszú szekszárdi utazást pihenésre és utazásmentes római parton futott magányos futkosásra cserélem.
Később szembesültem azzal, hogy bár én kivonhatom erre a hétvégére magam a közösségi élmények alól, a DK Team közösség tagjai szinte mindenhol képviselték a csapatot. Hihetetlen jó érzés, hogy másfél év alatt egy ilyen közösség építettünk. Sokan voltak Szekszárdon, többen első félmaratonjukat futották az optimális siófoki pályán, kemény terepfutóink a Terep100 különböző távjain karcolták a szintet és a kilométereket – a visegrádi frissítőpontot ráadásul Ulrik barátom vitte. Voltak futóink Kecskeméten, Pécelen, Gyulán és a tatai tókörön is. A hatnapos őrületről a Sportgéza is beszámolt, itt Balogh Ádám és Baranyai Máté képviselték a csapatunkat és a DK polót az Index videójában is villogtatták ezerrel.
A múlt hét is érdekesen alakult. A BSI-nek köszönhetően kiállítóként vehetünk részt a BSI rendezvényeken, szombaton a Coca-Cola Női Gálán páran sztriptíz táncosnak öltözve próbáltunk bohócodni a lányoknak. Vasárnap már a KTF (Kamaraerdő és a Tétényi-fennsík) 20 kilométeres terepfutó versenyén vettem részt. Láttam előzőleg a DK Team Terepfutás és Túra csoportjában, hogy páran tervezik a részvételt, de számomra is meglepő volt ahogyan egy ilyen kis, családias versenyen is egész komoly kis csapatunk gyűlt össze.
Szóval az országban bárhol és bármikor feltűnhet egy DK pólós futó versenyeken, de akár a hétköznapokban is találkozhatok velünk. Futóink vannak az ország minden pontján és ez nagyon jó érzés. Pécsi futókból álló tagozatunk már hozzánk hasonlóan saját heti edzéseket szervez és hétről-hétről többen vannak. Eközben a Nike Futóklub keretében hagyományosan csütörtökönként 18.00 órától tartott Nagy Közös Edzésünkön is kisebb tömeg szokott összegyűlni. Emellett vannak futóink Angliában, az USA-ban, Svájcban, Ausztriában és Ausztráliában is, valamint külön büszkeség, hogy Kaptur József a napokban teljesítette az El Camino zarándokutat, DK pólóban.
A fent említett futók többsége, szekszárdi, siófoki, debreceni, kecskeméti, pécsi, budapesti futóink, a DK Team nagy része a hétvégére a Balaton felé veszi az irányt.
Nagyon várjuk már az Ultrabalatont!
Soha nem laktunk a Balatonon, mégis hazatérünk. Az Ultrabalaton a futás zarándokhelye, a kezdet és a vég, az alfa és az omega. Olyan spirituális élmény amit minden futónak át kell élnie és mi évről évről eljövünk, hogy átéljük és átadjuk ezt az élményt a futóinknak. Hiszek az Ultrabalaton közösségformáló, csapatépítő erejében, ezért teszek meg mindent annak érdekében, hogy minden egykori önmagamhoz hasonló futó részese lehessen ennek a csodának és ezért nem tudok elég köszönetet mondani Lubics Szilvinek, hogy jelenlétével emeli a Nehézbombázók csapat fényét. Az Ultrabalaton a DK Team zarándokhelye, nincs is más dolgunk évről-évre, mint inspirálni a tagokat a részvételre és nézni, ahogy ők is megtisztulnak, újjászületnek, új és büszkébb emberré válnak, valamint csapattá formálódnak ebben az élményben.
Szombaton reggel tizenhárom DK csapat indul el 212 kilométeres útjára. A Nehézbombázókon kívül lesznek tíz és öt fős csapataink és egyéni indulóink is. A szervezők munkáját a siófoki DK téren (Darnay Kálmán, bocs) felállított frissítőponton, valamint a SUHANJ! csapattal közösen az alsóörsi frissítőponton is segítjük.
Ha ezt a pólót látod az Ultrabalatonon, akkor DK-s futót látsz, kérlek szurkolj neki és biztasd! Nem veled versenyzik, csak önmagát szeretné legyőzni!
1 komment
Címkék: közösség ultrabalaton dk team
Lubics Szilvi a DK Nehézbombázók csapatában indul az idei UB-n
2013.05.24. 09:43 angelday
Példaképünk, Lubics Szilvi a DK Team Nehézbombázók csapatában vesz részt az idei Ultrabalatonon!!!
A Nehézbombázók csapatunk 16 fővel és megemelt szintidővel vág neki jövő hétvégén a Balaton megkerülését jelentő 212 kilométernek. A Nehézbombázók csapat a DK eszmeiségének zászlóshajója, olyan futókkal, akik még kicsit kerekebb vonalakkal, de acélos akarattal küzdik le a távolságot és saját magukat.
A Nehézbombázók a DK csapat speciális alakulata, tavaly is indultak a versenyen. Speciális létszámban és szintidővel igyekeznek teljesíteni a távot. Hozzájuk csatlakozott most Lubics Szilvi, az ultrafutás többszörös magyar bajnoka.
Fotó: SzaSzaFotó – 2013.05.22. Nike Futóklub
Szilvi tavaly abszolút győztese volt az Ultrabalaton versenynek, 22:10:58-os idejével mindenkit lefutott egyéniben abban az irgalmatlan melegben. Idén nem indul egyéniben, hanem csapatban, mégpedig a Nehézbombázókkal. És ez nem csak holmi PR-fogás, végig velük megy majd, ott lesz a befutónál is.
38 komment
Címkék: ultrabalaton DK Team Lubics Szilvi
Új terepen
2013.05.22. 11:05 mgergoo
Pont, mint a kezdetekben.
Hazafelé sétálva régen látott büszkeséggel és lelkesedéssel vigyáztam az oklevelemre és arra a kis fából készült éremre, amit a szervezőktől kaptam. Sokáig váratott magára életem első terepeseménye. Féltem is tőle, halasztgattam is, de most megint tele vagyok lelkesedéssel és alig várom a hétvégi hosszú futásomat. Régen volt már ilyen. Az utóbbi időben ugyanis nehezen indultam el a hétvégi hosszúkra.
Manapság sokat futok, általában heti 85 km feletti távot mutatnak a diagramok (összehasonlítás képpen: Schaffer Józsi hetente 15-20 km-rel büszkélkedik). Munkába be és munkából haza futok 1-1 órát. Az elmúlt hónapokban folyamatosan gyorsulok, ezért a reggeli egy óra is egyre nagyobb távot jelent. Jelenleg a Mester utcán futok a körútig, fel a Petőfi-hídra, aztán a budai oldalon a rakparton Margit-hídig, onnan a Nyugati érintésével a Lehel térig és végig a Lehel úton a Béke téri irodaházba, ahol a munkahelyem van. Minden nap, reggel 6.30 környékén indulok 11 kilométerre, aztán sokszor este is haza ugyanezen az útvonalon.
"Bevált recepten ne változtass" alapon a hétvégi hosszú futásokat is ebben a városi, rakpartos környezetbe szoktam tervezni, de belefásultam. A hétköznapi, munkahelyi futások nem zavarnak, azoknak ugyanis céljuk van, be kell jutnom a munkába és haza kell jutnom a munkából. Ezzel szemben hétről-hétre nehezebben indultam el a hétvégi hosszú futásokra, nem tudtam kilépni ebből a mókuskerékből. Az eredmények persze jöttek és igazolni látszottak ezt a kitartást, de a maraton miatti eufória sem tart a végtelenségig, éreztem, hogy változtatnom kell.
Jött a Terep Százas és jöttek az élménybeszámolók, sok ismerős futó, ezernyi élmény. Szij Zoli csodája, Márió eredménye és a többi futós ismerős inspiráló beszámolója, egy olyan hétvégéről, amikor én már kínjaim közepette a Megyeri hídig futottam, hogy ne megint a rakparton kelljen mennem. Túl nagy volt a differencia az én hétvégi "élményeim" és a terepes futók élményei között. Azon a hétvégén döntöttem el, hogy hétvégenként lelépek az aszfaltról.
A szombati a KTF Trail eseményen 20 kilométert futottam, és 2:07-es idővel értem célba. A pálya változatos és élvezetes (520m szint), erdő, rét, bokros, sétálós emelkedő és eszeveszett lejtők. Hihetetlen élmény volt, minden aszfalton futott hétvégi edzésem rossz döntésként ég a fejemben.
Persze nem így van, meg kellett érnem erre az élményre. Próbáltam már korábban és nem élveztem. Féltetettem a térdem, kövérnek, lassúnak és kicsinek éreztem magam a terepre és szerintem igazam is volt. Most nem csak idősebbnek, de vékonynak, vagy legalábbis fittnek érzem magam, el kellett jutnom idáig ahhoz, hogy egyáltalán esélyt adjak a terepfutásnak.
Most értem el ide és nagyon jó élmény volt. Jó érzés, hogy megint botladozó kezdő vagyok, rácsodálkozok majd mindenre, újak az illatok, újak a benyomások, inspiráció van itt kérem szépen raklapszámra. Jellemző, hogy a második kör közepén, 15 kili környékén vettem észre, hogy nem tettem be a fülhallgatóm. Figyeltem az előttem futót, hogy el ne tévedjek, a szalagokat és jeleket, figyeltem a lábam elé, hogy el ne essek. Nem volt már helye a zenének a fülemben, a csend mindennél jobban szólt. Végre a csend az üresség volt, a harmónia és nem a forgalom zaja. Őrület.
Megyek hazafelé. Pont, mint a kezdetekben. Sétálok hazafelé és régen látott büszkeséggel és lelkesedéssel vigyázok az oklevelemre és arra a kis fából készült éremre, amit a szervezőktől kaptam. Már várom a szombati hosszú edzést, aminek keretében egy bizonyos Kinizsi teljesítménytúra 40 kilométeres távján indulok.
14 komment
Címkék: terepfutás dk ktf
Hétvégén jó időben a szigetre
2013.05.19. 23:07 angelday
A három napos ünnep és a jó idő engem is csábított egy kis mocorgásra. Tegnap már futottam "hosszút", a vasárnapon úgy gondoltam, hogy egy Jászai-szigetkör-Jászai útvonalat csinálok meg, ami nagyjából 6-7 km. Elképesztően sok ember volt délután 4 körül, a hídon futás elég alkalmatlan volt mindenféle sporttevékenységre, viszont utána sem lett jobb a helyzet, különösen a kör Margit híd felöli végén.
Se szeri, se száma nem volt azoknak a családoknak, akik a szigetre mentek sétálni.
Ez többnyire kimerült abban, hogy 5-8 éves gyerekek szaladgáltak a futókörön. A gyerekekkel az a gond, hogy nem néznek SOHA maguk köré, az egyik olyan szerencsétlenül szaladgált a futópályán, hogy alig tudtam kikerülni. Csűrt balra én megpróbáltam még jobban balra csűrni, erre annyira beindult, hogy majdnem sikerült felrúgnom. Azt hiszem, utánam kiabáltak a szülei, pedig úgy éreztem, inkább nekem kéne megmondanom nekik, hogy ne a futópályán fussanak.
De tényleg: elsőbbséget élveznek a rekortánon futók, vagy nem?
Ha nem, akkor inkább máshova megyek futni. Illetve ilyen májusi szép időben egészen biztosan máshova fogok menni, amúgy sem bírom a tömeget.
(Végül 6 km-t mentem, visszafelé már nem volt kedvem futni a hídon.)