Dombfutás a francia Alpokban

2012.01.31. 22:55 szasza75

Valószínűleg amikor az Isten a hülyeséget osztotta, én tolakodtam a sorban és kétszer is kikértem a részem. (Később meg visszamentem repetázni.) De tényleg, néha futás közben elmélkedek, hogy az emberi agy milyen könnyen befolyásolhatja a testet. Jön egy ötlet, aztán kezdődik a mentális ping-pong, az ész érvek a tatamin pihennek a következő ötlet érkezéséig.

A tavalyi Puy-Saint Vincenti "edzőtábor" sikerén felbuzdulva ismét a francia Alpokba utaztunk a barátaimmal. A kis település vélhetően egyetlen tagja lehetek, aki sílecek helyett futócipőt húzott. Persze ezzel még nincs is gond, hiszen ki ennek, ki annak a hóbortjának hódol. Az viszont elgondolkodtató, hogy 1800 méter magasan futni, olyan helyen, ahol gyakorlatilag nincs sík rész, ráadásul tiszta hó minden, felettébb elgondolkodtató. Lazsálásnak viszont nincs helye. Március elején maraton, én meg egyem, amit főztem. Úgy kell nekem.

A heti edzéstervembe beillesztettem két gyorsabb edzést. A keddi napra 8 darab 1000 méter volt betervezve. (Mondom: volt.) A csütörtöki napra pedig úgynevezett emelkedő futás, mondjuk 4 perc, 10-szer. Hétfő este viszont Holle anyó visszatért éves szabadságáról, és egy jó nagy ágyneműszellőztetéssel indított. Azóta esik, az éjszaka 30 centi, nappal is folytatta.

Mióta HIVER megfutotta a 3 óráját (2:58:31) a nápolyi maratonon, azóta nálam sincs pardon. Hihetetlenül motiváló tud lenni, amikor egy edzőpartnernek így összejön. Én sem ülhetek. Pedig az ablakból és a meleg szobából tényleg klassz sajtot zabálva, francia bort kortyolgatva nézni a metronóm mozgású felvonókat. Frankón transzba lehet esni tőle. Aztán mozdultam.

A kedvezőtlen időjárásra hivatkozva az ezreket átettem csütörtökre.

Jöhetett a dombfutás. Erős havazás, szemüvegem nincs, így félig csukott szemmel kezdtem el a pályaszállás melletti 1,15 km-es köreimet. Ha valami őrültséget csinálok, legalább csináljam rendesen. Legyen 21 km, ez pontosan 18 kör. (Grafikon) Elszánt voltam. Komolyabb szenvedésre számítottam, de ebből semmi nem vált valóra. Komolyabb hóréteg fagyott a homlokomra, és a tempóm sem volt túl kiegyenlített, de ezt a körönként 50 méteres szintkülönbség számlájára írom.

Mire jó a dombfutás? Emelkedőn erősít, és ha tartani próbálom a tempót (amit persze nem lehet), növeli az erőállóképességet. Eközben persze intenzíven edzi a szívet, vérkeringést, a lejtőn meg lehet pihenni, és erőt gyűjteni az emelkedőhöz. Mindezt 18 szor, 1800 méteren hóban, azért beteg dolog, elismerem.

Ki illesztette már edzéstervébe a dombfutást? És hogy tetszett? :-)

10 komment

Címkék: edzés külföld dombfutás

Hihetetlen hangulatú Yours Truly Dunakeszin

2012.01.30. 18:21 mgergoo

111 futó. Ennyien voltunk vasárnap Dunakeszin, ezzel a jelenlegi hazai és a nemzetközi mezőnyben is a legnagyobb Yours Truly futóeseményt hoztuk össze! Jó érzés, hogy kitaláltunk valamit, elkezdtük szervezni, besegített a Futóklub is, jöttek az edzők, a cipőteszt és tea-pogácsa kombó.

Szeretném megköszönni Bitliszbának a hibátlan vendéglátást, a szervezést, a pálya kitáblázását, Bitliszbá családjának a türelmet és az pálya útvonalát keresztülszelő útnál a segítséget. Köszönjük a frissítőponton is a segítséget, minden nagyon flottul ment, ahhoz képest, hogy elsőre csináltuk, szerintem nagyon jól helytálltunk.

A hangulatra sem lehetett panasz, a környék lakói meglepve tapasztalták, hogy valahogy egy futóverseny költözött az utcába, nem nagyon értették, hogy mit keres ennyi furcsa ruhába öltözött ember az utcán. Volt egy család, kisgyerekekkel bejárták az útvonalat és amikor futó jött, drukkoltak nekünk. Volt néhány kutyasétáltató vasárnapi rutingyalogos, "ha ezt a klubban elmesélem" ábrázattal. Most ennyi kör után is azt gondolom, hogy ennek a körpályán való futásnak egyedi hangulata van, minden egyes körben visszajutsz a bázisra, ahol az éppen pihenő futótársak tapsolnak, biztatnak, hajráznak, hihetetlen hangulatos és motiváló.

Számomra lelkileg is jól volt összerakva a pálya, az első fele lejtős, kanyargós, ott el lehetett kicsit búslakodni, aztán a második felén egy nagy hosszú egyenes, ahol 6-800 méter hosszan van idő elgondolkodni, hogy utolérhető-e az a piros pötty a távolban, majd egy számomra gyilkos, legalább 5 méter (!) szintet jelentő emelkedő, ahol már 6-8 kör után már kezd elmenni a kedvem az egésztől, de akkor egy lejtő és a lejtő közepén a bázis a többiekkel. A lejtőn felgyorsulok és mire odaérek, hogy a többiek lássanak, addigra kiegyenesedik a mozgásom, király vagyok, jó vagyok, megyek tovább, köszi, sziasztok. 

Szakmailag is erős volt a mezőny, a jelenlegi állás szerint a 25K versenyszámot nemzetközileg is vezetjük Schwartz-Nagy Attila révén, a magyar listán Csapó "csétomi" Tamás követi. Szerintem a legrutinosabb versenyző címért is esélyesen szállna harcba a felünk futó 77 éves Kiss Gyuri bácsi. (Aki 2:35 alatt ér teljesítette a 25 kilométeres etapot, azaz laza 20 percet vert rám :-) A többség a 25 kilit választotta, de voltak akik három-négy körre mentek ki a 2,8 kilométeres pályára. Én 31 kilométert toltam nettó 3:07-tel, bruttó 3:37-tel végeztem, 19km környékén gyakorlatilag megebédeltem a frissítőponton. Bitliszbá a végén 50 kilométert futott, de a szervezési teendők miatt csak több részletben teljesítette a kihívást. 

Itt szeretnék gratulálni, azoknak a DK Team csapattársaknak, akik akár csak 2-3-5 kör erejéig, de részt vettek ezen a közös futáson. Különös tekintettel KdMarianna és Frau Dvorcsák számára jogos a tapsvihar, akik tavaly még a Nike félmaratonon Trióban indultak, aztán Siófokon már kettesben tolták a félmaratont, most meg a Vivicittá félmaratonra készülve vállt-vállnak vetve tolták le együtt a 25 kilométert.

A fényképek folyamatosan érkeznek, három képgaléria megtekinthető Facebookon:

8 komment

Címkék: dk yours truly futóklub bitliszbá

Az orvos válaszol rovatunk

2012.01.29. 19:16 angelday

Emailben kaptam egy olvasónktól az alábbi eset leírását. A levél:

Én is futok rendszeresen, de nyár óta (elestem) nem tudok hosszabb távot futni, mert elkezd szúrni a bal térdem. Pihentettem eleget, heteket, 2 hónapot, de a szúró fájdalom minden esetben körülbelül 20 perc után jelentkezik. Konkrétan a térdkalács alatt. Volt, hogy kilométerekről bicegtem haza.

Nem tudod esetleg, hogy mi lehet a baj? Porcleválás?

Édesapám orvos, de nem tanácsolja az endoszkópos vizsgálatot. Most porcerőt szedek, de nem hiszem, hogy sokat javíthat a helyzeten.

Nagyon hiányzik a futás. Örülnék, ha tudnál valami tippet adni!

Egy orvos barátomat kértem meg, állítson ki szakvéleményt a levél alapján:

Ennyiből nehéz megállapítani. Az endoszkóp tuti megmondja, de azt én is úgy tanultam, hogy ne bolygassuk az izületeket, ha nem igazán fontos.

Nekem elsőre az "izületi egér", vagy valamilyen patella törés/repedés, esetleg ínszalag szakadás/leválás, majd hibás visszarögzülés triász jut eszembe, de szakember nem vagyok.

Endoszkóp helyett/előtt meg nyilván van más képalkotó, amivel egy csomó dolgot meg lehet nézni (ultrahang, CT, MR).

Én az Ortopédia Klinikára mennék vele (1113 Budapest, Karolina út 27.), esetleg még az OBSI is jó hely (Fiumei út).

3 komment

Címkék: térd porc orvos válaszol

Vasárnap: Yours Truly Dunakeszin

2012.01.26. 10:04 angelday

A Dunakanyar Régió honlapján olvasom:

Idén Dunakeszi adja a Yours Truly egyik magyar helyszínét, ide szervezzük a Nike Futóklub téli edzését is vasárnap délelőtt. Egy 2,8 km-es kijelölt pályán lehet nekivágni a távnak (térkép itt), de szeretettel várjuk azokat is, akik kevesebbet szeretnének futni. Ne felejtsd: közösen, csapatban futni mindig nagyobb élményt jelent!

DK január elején már promózta a Bitliszbá védjegyezte közösségi versenyt, ami most hétvégén a Nike Futóklubnak is egyúttal a helyszíne lesz.

Operatív részletek: január 29-én vasárnap 9:40-kor Dunakeszin találkozunk, a Gizella út 36. alatttérkép. (Vonattal érkezők a Nyugatiból 9:11-kor indulóval jöjjenek, Dunakeszi alsó megállóig. Onnan kb. 800 méter séta.)

Ami szokás szerint várható:

  • cipőteszt,
  • tea és pogácsa,
  • szakértő futóedzők,
  • a szokásos tombola és a Nike-nyeremények,
  • jó hangulat

A pálya 2,8 km hosszú, viszont mindenki annyi kört fut, amennyi jól esik neki. Arra kérünk még minden résztvevőt, hogy hozzon "batyut". Idézem DK-t:

Ez azt jelenti, hogy minden futó hoz magával üdítőt, banánt, csokit, nápolyit, szőlőcukrot, bármit. A verseny rajtja előtt Janó ezeket begyűjti, majd barátaival két autóval előzgetve a mezőnyt kempingasztalra kipakolva frissítőpontokat alakít ki, így osztva vissza a futóknak a saját maguk által hozott frissítőket.

Az esemény Facebook lapján kérjük megejteni a visszaigazolásokat, sokkoljuk le a létszámmal Bitliszbát. :) Eddig már 81-en sokkolják!

4 komment

Címkék: ajánló yours truly futóklub

Ezt nem lehet ellazsálni

2012.01.25. 19:32 szasza75

Sajnos csak a Oxygen-ben kezdtem el bosszankodni, hogy miért nem szóltam Winklernek. Biztos tetszett volna neki ez kombó edzés, és hát lehetőség szerint arra kell mindig törekedni, hogy ne csak magamat szívassam. 

Mostanában tényleg kegyes az időjárás, olyan pocsék idő nincs, hogy ne tudjak futni menni. Igaz, vasárnap olyan latyakban lépkedtem a HHH-n, hogy egy óra futás után hazasomfordáltam. A lábujjaimat gyorsan langyos vízbe raktam, azok bevörösödtek és bucira duzzadtak. Ettől eltekintve az idő tényleg parádés. 

A változatosság kedvéért hétfőre beiktattam egy spinninges átmozgatást, majd azt követően megkértem Peyer Zoli barátomat, hogy vezessen be a TRX rejtelmeibe. Zoli régóta fut, jellemzően ő az egyike azoknak az iramfutóknak, akik maratonon a 3:30-as lufikat cipelik. Félmaratonon 1:18 a legjobb ideje, és Ironman távon is bekarcolt már egy 10 órán belüli időt. Szóval nem ismeretlen tőle a futás, a megbeszélt időpontra is futva jött. Foglalkozását tekintve személyi edző, nemcsak a jobb kondícióikat javítani próbáló irodisták járnak hozzá, hanem a magamfajta műkedvelők is. 

A beszélgetés kezdetén leszögeztem, hogy nem vagyok egy termi gyerek, ha lehet inkább szabadba megyek, és kinn mozgok pár kilométert, viszont néhány gyakorlatot megmutathatna, ami hasznossá válhat egy olyan futónak, mint amilyen én is vagyok.  

A TRX eszköz látványra elég egyszerű. Olyan, mint a bútorszállítóknál használatos zongorabiztos heveder, annyi különbséggel, hogy két darabból áll, és a vége speciálisan ki van alakítva a kéz és a láb beakasztásához.

Más nem kell hozzá csak egy bordásfal, vagy a kertben egy fa, vagy éppen a nappaliban a csillár. Ezekhez kell rögzíteni a heveder másik végét. Mint a hevedert is, ezt is bárhova el lehet vinni, nyaralásra, telelésre, a Margitszigetre futás után egy kis nyújtáshoz. Talán a legszerencsésebb, ha mindig az autóban van, így a lerobbant autóstársainkat is el tudjuk húzni.

Az elméleti áttekintés után kezdődött az önszívatás. Zolit kértem, hogy helyezzük a hangsúlyt a láb, a has és a törzsizomzat erősítésére. A kezdeti laza gyakorlatokból mélyedtünk az egyre kellemetlenebbek felé.

Egyes gyakorlatoknál nem volt elég az erő, állóképesség, hanem bizonyos fokig egyensúlyozni is kellett. Igaz erő se volt. Erőtlenül egyensúlyozni – picit röhejes is.

Ekkor szembesültem azzal, hogy testünk izomzatát a hétköznapi használat során nem aknázunk ki teljesen. Amit nem használunk, gyengül, ilyenkor meg kap egy sokkot és úgy érezzük, marha gyengék vagyunk. Zoli megnyugtatott, hogy ez is csak gyakorlás kérdése, mint a futás. Pár alkalom után a látszólag nehéz gyakorlatok egyre könnyebbekké válnak. 

Valaki próbálta már a TRX-et?

18 komment

Címkék: edzés erőnlét fitnessz trx

Egy téli edzés

2012.01.24. 11:17 szasza75

2012. január 20. Bükkábrány. Egy Bükkábrány elnevezésű településről hamarabb jut eszembe a Bükk hegység, vagy az éppen mellette található külszíni lignitbánya, mint az, hogy a falu szélén rendszeresen összejár néhány edzeni szándékozó futó.

Az idő nem túl kegyes, ugyan csak 2 fok van, de az metsző hideg szél és a felázott talaj nem éppen a legideálisabb edzőhelyszín – szerintem. Szász László edző szerint meg éppen ideális, van egy belátható 500 méteres kimért pálya a futóknak, ahol végig lehet látni a mozgásukat. Hogy miért pont itt? Eger és Miskolc között pont félúton vagyunk, így mindenki számára könnyen megközelíthető. Egy jó edzésért pedig mindenki meghozza a maga utazási áldozatát.

A tervem az volt, hogy kamerázgatok, majd bekapcsolódok az edzésbe, de annyira magával ragadott a külső szemlélődő állapot, hogy pikk-pakk elrepült ez a másfél óra. Utólag persze bánom, egyrészt a végére annyira reszketett a kezem a hidegtől, hogy nem bírtam tartani a gépet, másrészt pedig ritka alkalom, hogy olyanokkal edzhetek, akikkel azért ez eseményszámba megy (pl. Kovács Ádámot tájfutó berkekben nem kell bemutatni, tavaly a tiranai hegyifutó vb-n a 9. helyet hozta el). Nyilván a 3. csoportba kerültem volna, a végén meg szépen leszakadok. :-)

Egy bő 9 perces videóval elevenítjük fel az edzés pillanatait, illetve azt gondolom érdemes megszívlelni, meghallgatni egy "más" szemléletet képviselő edző mondatait:

Az edzés az előre meghatározott 4 körös levezetés részénél tart, amikor Laci kiáltott Csillának.

- Csilla, gyere 7 perc múlva indul a buszod.

- Tudom, de még egy kör belefér, hadd fejezzem be! 

- De lekésed akkor a buszt és át is kell öltöznöd. 

- Óóóóó már...

A helyzet vicces volt és egyben rávilágított a tanítvány részéről egy olyan lelkesedésre, valamint feltétel nélküli bizalomra, ami alapvetően meghatározza a közös edzésmunkát. Ez az apró momentum hirtelen nagyon letisztult képet mutatott.

Úgy érzem sokat tanultam, most már csak az adaptáció van hátra...

13 komment

Címkék: videó edzés bükk

Átálltam

2012.01.23. 07:59 Winkler Róbert

Világéletemben erősen hittem abban, hogy én egy esti futó vagyok. Valahogy úgy alakult. Szónokolni is tudtam róla, miért jó. A reggeli futás tagadhatatlanul rockysabb, de eleve hogy van már az, hogy étlen-szomjan megyünk el futni? Vagy reggelizünk, de akkor várni kell másfél órát, mire leülepszik.

Nem tudom pontosan, hogyan jött el a megtérés pillanata, de szerepe lehetett annak, hogy barátommal és életmód-tanácsadómmal, Gáborral hétvégén délelőttönként jártunk el futni, mert az még nem rontja el a nap tagolását és megfelelő ívét (ebéd-döglés-kultúrprogram-egyéb).

Hétköznap 10-re kell beérnem a gyárba, az út nagyjából szintén tíz perc, úgyhogy ha negyed tízre befejezem a futást, az pont jó. Ha elkések, az sem feltétlenül baj, hiszen az újságírásban azt jelenti a kötetlen munkaidő, hogy néha még éjfélkor is valami aktuális cikket kell túrni, viszont nem veszik fejünk, ha negyed tizenegykor támolygunk be.

Most már nem is értem, miért nem futottam eddig reggelente. Az átállás sikeréről mi sem árulkodik ékesebben, mint hogy radikálisan megváltoztak a távok. Az esti futásoknál 10 kilométer körül volt a maximum, de szívesebben futottam hetet-nyolcat. Most az van, ami néhány napja reggel is volt: nem bírok a véremmel, és 16 kilométerig meg sem állok, mert olyan szép az idő a Duna-parton. Ráadásul ilyenkor télen kincset ér minden perc napsütés, mert akkor nem úgy nézek ki, mint egy zombi valamelyik protézisragasztó-reklámból. És akkor most röviden összegezném az eddig általam levont tanulságokat.

A reggeli futás hátrányai:

  • korábban kell kelni
  • a napi két fürdéstől vízköves lesz a hátunk

Előnyei:

  • még a legsötétebb decemberben is futhatunk napsütésben
  • egész napos buddhista lelkiállapot
  • a futást nem követi bulímiás roham
  • előttünk az egész este, dögölhetünk, ahogy jól esik
  • mivel nem vagyok utána igazán éhes, a lehető legrockysabb turmixokat lehet utána inni

30 komment

Címkék: motiváció időpont előnyök akik futnak

Ismerd meg Budapestet

2012.01.22. 12:37 angelday

Ugyan 1995 óta a fővárosban élek, akadnak hiányosságaim a közlekedést és dolgok felismerését illetően. Először is, a Pesti oldalon nem vagyok túlságosan ismerős. Nekem azok a dolgok, hogy "Felszabadulás tér", illetve "Felvonulási tér" nem mondanak sokat (azt hiszem talán aki itt járt általános iskolába a '80-as években, azoknak természetesek ezek a dolgok).

A Papp László Sportarénában már jártam többször, viszont, és itt jön be a tudás hiánya, fogalmam sem volt arról, hogy a 2002-ig Népstadion néven hívott, 56 ezer ember befogadására alkalmas futballpálya, mai nevén a Puskás Ferenc Stadion, egy teljesen más épület.

Igaz, hogy egymás mellett van a kettő, de tökéletesen másról van szó. A Papp László Sportaréna egy 12 ezer fős fedett sportcsarnok (korábbi nevén: Budapest Sportcsarnok), ami 1999-ben leégett, 2004-ben kapta meg a Papp László Sportaréna (vagy egyszerűen csak Aréna) nevet, a Puskás Ferenc Stadion meg egy nyitott 56 ezres futballpálya.

Ezt az egészet bonyolítja a SYMA csarnok.

Meg a SYMA csarnok melletti sátor, ahol az eredeti tervek szerint a hétvégi Futóklub lett volna. Kis varia után:

a Puskás Ferenc Stadion edzőpályáján találkozunk (megközelíthető a SYMA csarnok melletti bejárat felől, illetve a Récsei Center felől)

A Récsei Center nevet most hallottam először, tényleg nem ebben a városrészben mozgok. Szóval a kálváriám onnan indult, hogy felbukkantam a Papp László Sportaréna, a hagymakupola formájú épület mögött a Kerepesi út irányából, majd felhívtam Knipl Pistát, hogy merre tovább.

Pista nem tudta, hogy az ismereteim hiányosak, így annyira belejöttünk a beszélgetésbe, hogy előbb megkerültem autóval az arénát, utána bementem a buszmegállóba a buszok közé (!), onnan egy sorompón át nagy nehezen kijutottam, aztán visszajutottam a kiindulási pontra (ironikusan a SYMA bejáratánál), ezen a ponton felhívtam Szaszát.

Ugyan nem jött, de elkezdte mondani nekem, hogy tudok bejutni. Sajnos ezzel csak tovább növelte a bizonytalanságomat. Végül behajtottam a SYMA csarnok sorompóján, elmentem a sátorig, leparkoltam. Knipl Pistát hívtam fel ezek után, aki mondta, hogy nem a sátornál vannak, hanem a "másik oldalon", és hogy menjek végig a "betonkörön". A betonkörön!! Hol van itt betonkör?

Nos, a Puskás Ferenc Stadiont körbeveszi egy kocsiút, amin gyönyörűen végig lehet hajtani, a Récsi Center felőli bejáratnál pedig fel is bukkant a jól ismert Nike cipőteszt kamion. Amikor leparkoltam, nem felejtettem el villantani a lámpámmal.

Térképre rajzolva persze baromi egyszerűen látható:

A Kerepesi útról indultam, megfordultam az aréna körül, aztán be a SYMA sorompón, ott leparkoltam, végül megkerültem a népstadiont. Azt hiszem legközelebb egy ilyen magyarázó térképpel kell majd a felvezető posztot kiegészítenünk.

Összefoglaló

Papp László Budapest Sportaréna (vagy röviden: aréna)
Eredeti név: Budapest Sportcsarnok (vagy: BS)
Újjáépült: 2003, eredeti átadás éve: 1982
Magyarország legnagyobb fedett sportcsarnoka, férőhelyek száma: 12500 fő

Puskás Ferenc Stadion
Eredeti név: Népstadion
Átadása: 1953
Férőhelyek száma: 56000 fő
Egyebek: "Az épület nagyon rossz állapotban van. Különféle tervek születtek felújítására, bővítésére, illetve újjáépítésére, de egyelőre csak az életveszélyes felső karéjt erősítették meg. 2011. november 4-én a magyar kormány elfogadta a stadion újjáépítésének koncepcióját, mely szerint a jelenlegi épület bontása után 2015-re 40-55 ezer férőhelyes új stadion épül."

Mások nem tévedtek el? Volt olyan, aki nem találta meg végül a rendezvényt és hazafordult?

8 komment

Címkék: budapest térkép tájékozódás aréna bs népstadion

Vasárnapra programod van

2012.01.20. 09:33 mgergoo

A sátorozás elmarad, pedig már kikészítettem a nyári ruhatáramat, rövid nadrág, rövid póló. Hiányoztok ám nyári bajtársaim, innen üzenem! Nyáron persze a hosszú cuccokra és a hosszú hideg sötétben futásokra vágytam. Mindig az kell, ami nem elérhető. Így megy ez.

A Futóklub eseményt tekintve több rendhagyó dolog is lesz a hétvégi programban. Az egyik, hogy nem a Margit-sziget és nem a HHH a helyszín, hanem a Puskás Ferenc Stadion (lánykori nevén Népstadion) edzőpályáján lesz a találka. Én még nem jártam ott, szerintem sokak vannak így ezzel közölünk. Megint egy exkluzív helyszín, izgulok.

A találka időpontja nem változott: 9.45-re várunk mindenkit. A futás természetesen bemelegítéssel indul, majd 10:10 környékén egy könnyed 3,5 kilit pakolunk a lábunkba és átfutunk a Városligetbe. A tombolát a Ligetben tartjuk, nyereményeket én adom át, megvesztegetésem nem esélytelen, előre szólok. Ligetből lesz csoport, aki visszafut a Puskásba, de lehet még ott is körözni. Fontos, hogy öltözködési lehetőség csak a Stadionban lesz, így készüljetek!

Szokás szerint legyetek olyan aranyosak, hogy jelzitek az esemény Facebook lapján, hogy számíthatunk rátok! 

Szólj hozzá!

Címkék: közösség puskás városliget futóklub

Újratervezés

2012.01.16. 14:14 szasza75

Feltételezem mindenki megemésztette a 2011-es év futással kapcsolatos tetteit. Ez a számvetés nálam is megtörtént. A kép vegyes. Akadtak kudarcok, számszerűen kettő, emellett még egy régi terv sem jött össze, bár utóbbinak igazán nem is volt realitása.

Ami ezen kívül futás 2011-ben címszó alatt történt velem, egyértelműen elégedettséggel tölt el. Jogos lehet a kérdés, hogy miért jelölök ki olyan célokat, amiben benne van a kudarc lehetősége? Néha érdemes egy-egy olyan kihívásba is belekóstolni, amibe nincs bekódolva a biztos siker. Talán ez motivál, lelkesít, adja az erőt ahhoz, hogy olykor szélben, fagyban, a komfortérzetemet hátrahagyva is kimenjek futni. 

Januárban általában már körvonalazódik az éves futóprogramom markánsabb elemei. Sőt, januárban már késő is nevezni, hiszen a nagyobb maratonok nevezései már elkezdődtek, jó pár már be is telt. Másik érv a tervezés fontossága mellett, hogy aki pl. márciusban, áprilisban szeretne egy jó félmaratont futni, az most már nagyon nem lazsálhat. Tél ide, tél oda: nyomni kell. 

A tervezésnél érdemes átgondolni nemcsak a verseny előtti felkészülési időszakot, hanem az azt követő pihenő szükségességét is. Lehet persze hétről-hétre versenyekre járni, akár edzésként odaállni a rajtvonalhoz, de kétlem, hogy a versenyszellemet ki lehet üldözni a verseny ideje alatt a fejekből. A legjobb, ha a versenyek nem túl gyakran követik egymást, egymásra épülnek és kellő pihenőidő van az események között is. Például a maraton előtt nem túl ésszerű egy 5 km-es versenyen szétszaggatni magunkat, ugyanakkor maraton előtt 2-3 héttel egy nem maxra futott félmaraton ideális lehet.

Kell egy naptár. Lehet falra szögelhető, hűtőre mágnesezhető, vagy akár a monitor háttérképe. A lényeg hogy legyen ott, szem előtt, fókuszban. Aztán kerüljenek bele a tervezett versenyek. Akár ökölszabály jelleggel be lehet illeszteni a fontosabb versenyre hangoló futásokat is. Persze ez már egyedi. Valaki a verseny hetében már csak lazít, egyesek a verseny előtt is futnak pár felrázó kilométert.

Úgy tudom DK már alaposan megtervezte az év úgy 35-40 hétvégéjét, Azilinha is szépen betáblázta az év első felét

Ma még azt gondolom, nekem kicsit szellősebb lesz a versenynaptáram. Ami idáig tervbe van véve:

  • 03.04 Treviso Marathon
  • 03.25 Vértesi terepfélmaraton
  • 04.14 Mátrabérc TT
  • 04.30 Gerecse 50
  • 06.03 Mátra 115
  • 09.02. UTMB (sorsolástól függ)

Hogy néz ki a Ti naptáratok?

23 komment

Címkék: naptár motiváció versenyek 2012

Futóblog

Ez itt a Futóblog. Szasza, Bitliszbá, SeSam, Szuflavéder és angelday írnak a futásról és a sportról.

Próbáltad már a Futócuccokat?

Tömegsport a Nike-val, velük együtt a Facebookon

  

Nike Running Hungary on Facebook

Friss topikok

süti beállítások módosítása