Elszomjazásom története

2011.03.27. 11:52 angelday

Szombaton annak rendje-módja szerint elmentünk az újpesti Oxygen Wellnessbe egy kollektív, szezont lezáró spinning órára. Én egyszer már próbáltam ilyesmit, mégpedig a Fáy utcaiban, teljesen meglepő módon ugyanaz az oktató bukkant fel itt is, így arra következtetek, hogy a spinning oktatók mindenhol ugyanazok. Nem lehet ugyanis, hogy ennyi idő különbséggel két egymástól ennyire távoli helyszínen ugyanaz a személy tartson órát.

Az elején sajnos közös órabeállítás / alap instruálás a fixi bicajt illetően vette kezdetét, ami elhúzódott vagy 20 percen át. DaMartian nagyon taktikus volt és gyakorlatilag pontosan az érdemi részre érkezett meg, hiába.

Magáról az élményről csak annyit, hogy az oktató hatalmas hangerővel nyomja a Roxy rádiós diszkó zenét, amire még egy mikrofonnal is ráinstruál és adagolja a tempót. Nem mondom, valakinek ez a bejövős érzés, hogy diszkó van, meg szobabicikli, én inkább a magam szettjére szeretek tekerni, így nem hiszem, hogy a spinning órák rendszeres résztvevője leszek majd.

Egy olyan típusú problémám volt, hogy szerintem kevés folyadékkal kezdtem el az órát és bizony nagyon szomjas voltam végig, szám is kiszáradt. Volt nálam fél liter víz, ezt a 45 perces nettó tekerés végére meg is ittam, de érzésem szerint kevés lehetett. (Reggelihez talán egy pohár teát ihattam.)

Nekem a spinning óra alapvetően meghozta a kedvem a kerékpározáshoz. Ráadásul itt a tavasz, lehet menni a szabadba, most kell kerékpározni. De azon is elgondolkodtam, hogy vennem kéne otthonra egy szobakerékpárt és azon tekerni metálra.

Tényleg, a városban nincs olyan spinning, ahol metál szettre lehet tekerni? Azt még kipróbálnám.

25 komment

Címkék: videó spinning futóklub

Nike Better World

2011.03.26. 15:11 angelday

Nem kifejezetten futásról szól, de a sport mellett teszi le a voksát ez a remek Nike reklámfilm:

Ráadásul teljes mértékben korábbi Nike reklámfilmekből vágták össze az egészet. Like. A Better World programról többet elolvashattok itt. A videót elnézve az ember saját magát is sportolónak érzi, de utána jön a valóság hideg mozgóképe, ugyanis megnéztem magam kívülről spinning óra közben. Rémes!

Szólj hozzá!

Címkék: sport videó nike better world

Eléhezésem története

2011.03.25. 12:46 szasza75

Nagyon tetszett Winklair előző riportja. A szervezetet olykor szoktatni kell a szélsőséges helyzetekhez. Lehet ez oxigénhiányos állapot, maratoni fal, akár eléhezés vagy dehidratált állapot. Lehet ilyen helyzeteket direkt szimulálni, néha véletlenül is összejöhet. Tekintve hogy közel sem vagyok élsportoló, inkább lelkes amatőr, az önkínzás szándékosságát inkább elkerülöm, sőt igyekszem futásaimban inkább az élményszerűséget fenntartani.

Vasárnap pár futóbarátommal elmentünk a T100 rész-útvonalát bejárni. A népes csapat egyik része Budapestről indult és fél-távig ment, azaz 50 km-t karcolt be. Hárman egy 75 km-es bejárással kacérkodtak, míg én és Levente a Dobogókő-Budapest távot választottuk, pusztán logisztikai megfontolásból:

Mivel régen futottam 50 km-nél nagyobb távot, elfelejtettem, hogy kell erre felkészülni. Reggel csak egy kis szendvicske, az övtáskába müzli, sportszelet, kulacsba víz volt, amit betettem. Hosszú futáshoz egyébként mindig viszek telefont és pénzt. 5000 Ft-ot tettem zsebre, de Dobogókőre menet már sárgán égett a benzinszintjelző-lámpa. Útközben 4000-ért tankoltam, a fennmaradó ezresből meg a Matyi büfében vettem teát és isteni finom almás pitét. (Felbuzdulva a tavaszi virágok nyílására, az autón már le is cseréltem a téli gumit, nyárira.) Dobogókőn ugyan már nem havazott, de a táj szép havas volt, az út pedig jeges, és motorosok sem büféztek Dobogókőn. Még el sem indult a futás, már ott álltam egy kanyi vas nélkül. (Látni fogjuk ez még fontos lesz a történet szempontjából.)

Két klikket a Budapestről startolók elé szaladtunk és csatlakoztunk a kis futóbolyhoz. Ahol nincs hó, ott sár volt, aztán a Prédikálószéken ismét hó, majd megint sár. A körülmények nem voltak ideálisak, talán ezért kicsit lassabban is haladtunk a tervezettnél. 

14 km megtétele, és a Prédikálószék megmászása után már megettem mindkét frissítőszeletemet. Gyűrtük a kilométereket kitartóan, a Kisrigónál meghívattam magam fél liter kólára, majd hárman arccal Budapest felé álltunk és kezdtük megközelíteni, persze futva. Utunkat csak egy megáradt patak nehezítette:

Száraz lábbal persze nem jutottunk át. Csak 25 km volt hátra a képzeletbeli célig. A Lajos Forrás előtti emelkedőt még vidáman, a Kevély-nyereg emelkedőjét már kevésbé mosolygósan abszolváltuk. Míg egymást vártuk, JB így látta a helyzetet:

"Bár utolsó erőmmel kifutottam, a nyeregben lerogytam egy rönkre és remegő kezekkel előhalásztam aranytartalékomat, egy Mars csokit. Sajnos Szasza is jelen volt és egy falatot kért belőle. Eléhezését mutatja, hogy bár az aranytartalék végigharcolta övtáskámban az egész telet esőstől, havastúl, szóval a nevezetes Chokkító egy playboy nyuszinak nézne ki mellette, azért jó ízűen megette a részét." 

A csúcshegyi emelkedőn elfogyott vizem a is, de már csak a hátralevő 8 km tartotta bennem a lelket. A szintútra felérve igazán elgyengültem és a gyomrom is elkezdett görcsölni. A Virágos nyeregnél a Borokás büfé zárva volt, most még nyugdíjas turistacsoport sem volt, hogy lelejmoljam a vizüket vagy termoszos teájukat. Aztán a zöld sáv és zöld + találkozásánál döntöttem: most telefonos segítség jön, a maradék 4 km-hez (!) már nem volt erőm. Felsétáltam a Hármashegyi útra és bepattantam az értem érkező autóba. Az órám több, mint 4000 kalória elvesztését mutatta. Csúnya vége lett. Otthon kicsit feltöltöttem magam, majd 2 órát erőtlenül feküdtem az ágyban. 

Persze jó kaland volt, de máskor azért kicsit jobban rákészülök.

Nektek van eléhezéssel kapcsolatos "élményetek"?

7 és félperces hangulatfilmünket az alábbiakban tekinthetitek meg:

Sajnos kicsit rázkódott a kamera, meg a kezem is, viszont Sigur Rós Festival c. nótája bekerült nálam a TOP 5 powersong közé.

15 komment

Címkék: tavasz videó tél vasárnap futás eléhezés

Vége a télnek, óraátállítás előtt egy pillanattal közös ünneplés

2011.03.24. 08:50 angelday

November óta heti rendszeres Futóklub programokat szerveztünk a fővárosban. Hamarosan itt a tavasz, és a Futóklub nem csak heti esemény lesz, hanem naponta ki lehet menni a szigetre cipőt próbálni és közösen futni. Most az utolsó téli szezon Futóklub rendezvényre hívnánk el benneteket, mégpedig egy teljesen új és ismeretlen helyszínre, az újpesti Oxygen Wellnessbe.

A hely korlátai miatt regisztrációhoz kötött a részvétel: részt venni csak Nike Futóklub kártyával rendelkezők tudnak, mégpedig úgy, hogy visszaigazolják részvételi szándékukat az esemény Facebookon lapján. Még valami: a résztvevők mindenképpen küldjenek egy mailt is a nagy.peter@supermarathon.hu címre, benne a névvel, valamint pontos születési dátummal.

Találkozó március 26-án szombaton 11:30-tól az Oxygen Wellness újpesti centrumában (1042 Budapest, Árpád u. 47-49.)

A program, melyet az Oxygen Wellness és a Futóblog (!) szakemberei segítenek:

12:00-től közös bemelegítés
12:15-től spinning óra
13:15-től közös futópados futás

Természetesen most is lesz MCM tombola Nike- és Oxygen Wellness-ajándékokkal.

Fontos, hogy hozzátok magatokkal a téli saraktól és egyéb dolgoktól mentesített futócipőiteket és Nike Futóklub kártyátokat is. Természetesen van lehetőség wellness programra is, ehhez majd kelleni fog fürdőruha és papucs. (A wellness használata 1000 forintba kerül, a konditerem részeit használhatjuk majd ingyen.)

11 komment

Mátrabérc-Trail

2011.03.24. 08:30 szasza75

A korábban már írtam a Mátrabérc-Trail elnevezésű versenyről. Terveim szerint a helyszínen leszek. Úgy tudom Bellone is készül lelkesen rá. Ki tervezi még hogy részt vesz a versenyen?

5 komment

Címkék: videó verseny trail matraberc

Az anaerob önkínzás magasiskolája

2011.03.22. 07:45 Winkler Róbert

Navarrete József bizonyos perverz sportújságírói kategorizálások szerint arról nevezetes, hogy ő volt az első magyar színes bőrű olimpiai érmes, konkrétan 1996-ban, Atlantában volt tagja az ezüstérmes kardcsapatnak. Az előbbi linken olvasható interjú is igen érdekes, többek között kiderül belőle az a nekem addig hihetetlennek tűnő dolog, hogy valakit a magyar vívósportban a bőrszíne miatt szívatnak. Az interjún én is jelen voltam, mert Ághassi kollégával épp Madridban intéztük az ő ellopott útlevelét, aztán mondtam neki, hogy elmennék a Navarrete-randira, pedig akkor még nem is sejtettem, hogy az apai ágon kubai származású olimpikonunk milyen remek sztorikat mesél majd az önkínzás szerepéről a sportban.

Elöljáróban meg kell jegyeznem, hogy egy kellemes kocsmában találkoztunk egy metrómegálló közelében, ahol Navarrete le tudott parkolni, meg viszonylag közel volt a munkahelyéhez, ami a spanyol olimpikonok felkészítő sportcentruma. Három éve ugyanis ő a spanyol női csapat szövetségi kapitánya. Egyszóval jól elbeszélgettünk az oxigénhiányos önkínzásról:


Pepével a kocsmában

- A vívásban kulcskérdés, hogyan szerepel valaki oxigénhiányos állapotban, és ez leginkább az agymunkára vonatkozik. Egy asszó tizenöt pontig megy, időben három-négy-öt perc, de a verseny reggel kilenckor kezdődik és este hatig tart, te pedig nem tudhatod, mikor ehetsz-ihatsz, hiszen bármikor jöhet a következő asszód. Esetleg egy fél banánt? Vagy egy kis csokit? És rettenetesen fontos, mennyire bírja valaki a végét. A nehézség, hogy a vívófelszerelés vérttel, fejvédővel és karddal közel harminc kiló. A világítás miatt meleg van, a teremben sokan vannak, és pont akkor fogy az oxigén, amikor a legnagyobb szükség lenne rá. Abban a helyzetben kell villámgyorsan gondolkodni, jó döntéseket hozni és azokat végre is hajtani. Az a szerencse, hogy erre lehet edzeni, én legalábbis megcsináltam, és nagyon sokszor profitáltam belőle.

- Hogy lehet oxigénhiányra gyúrni?

- Edzéskor az a legfontosabb, hogy az ember eljusson a végsőkig, ami nálam mondjuk a 190-es pulzus. Én a végsőkig szobabiciklivel jutottam el, de úgy, hogy csak egy fehér fal volt előttem, illetve átvitt értelemben ott lebegett előttem a cél. A szobabicikli kegyetlen eszköz. Az az edzőteremből fakadt, hogy nem volt még egy tükör sem, hogy legalább saját magát lássa az ember, meg ha történne valami a teremben. Egy ideig csaltam, vittem magammal walkmant és zenét hallgattam, de aztán leszoktam róla, mert a páston sem zenét fogok majd hallgatni.

- Na úgy már tényleg durva eltölteni fél órát egy fehér fal előtt. Igaz, korábban kérdeztem Kropkó Pétert, mivel szórakoztatta magát egy-egy iron man 180 kilométernyi biciklizése és maratoni futása előtt, de elmondta, hogy egy cseppet sem unatkozott; folyamatosan menedzselte a szervezetét, fejben sakkozott a szőlőcukorral, a vízzel meg a jegestömlővel. De akkor hogyan telik az idő egy fehér fal előtt?

- Az eleje még nem olyan rossz, de ahogy elkezd az ember fáradni, mert keményen teker, elkezd a feladatra koncentrálni. Előtte persze csak olyan dolgokra lehet gondolni, hogy már eltelt hét perc, mindjárt jön a tíz, most már hamarosan itt a fele, na még három - ilyenek. Fontos feszegetni a határokat, olyan pontokig jutni el, ahol már azt mondod, nem bírod tovább. És ha akkor még tudod csinálni, abból profitálhatsz. Az edzőm nem ellenőrizgetett, míg bicikliztem, pedig megtehette volna, de valószínűleg tudta, hogy elég lelkiismeretesen kínzom én magamat. És amikor már tényleg fáradt voltam, elfogyott a levegő, és a pokolba kívántam az egészet, arra gondoltam, na most vagyok ott a páston, kritikus a szituáció, az ellenfelem vezet 13-7-re, és ő támad. Vajon mit vág, én hogyan mozgok, mit reagálok. Sokat olvastam erről a jógakönyvekben is, hogyan választod el az agyat a testtől, és hogyan kontrollálod a folyamatot a lélegzéseddel. Ha arra gondolsz, mennyi munkát végeztél el, az agyad azt az információt küldi a testednek, hogy fáradt vagy. Ha a feladatra összpontosítasz, legyőzheted a fáradtságot. De ezt edzésen kell nagyon sokat gyakorolni. Hasonlóan, mint a hátrányban vívást: ez egy lelkiállapot, amit ha eleget gyakorolsz edzésen, már szinte jó ismerős lesz a versenyeken. Annak idején mi is sokat edzettünk így és itt a spanyol lányoknál is meghonosítottam.

- Hogyan lehet az belőni, hogy mégse öljük meg magunkat? Mert például Kolonics György talán ma is él, ha akkor az edzője két hossz között elküldi szépen fújni egyet.

- Megfelelő orvosi vizsgálatokkal, vérképelemzéssel elég pontosan be lehet lőni egy-egy sportoló teherbírását.

- Visszatérve az oxigénhiány gyakorlására, oké, hogy ott ülsz a biciklin, és fejben elképzelsz szituációkat, de nem hiányoznak az igazi, váratlan helyzetek?

- Dehogynem: ilyenkor jön az edző, és kérdez valamit.

- Mennyi a töketlen fecske repülési sebessége?

- Akár. Vagy mi a kedvenc filmje. A lényeg, hogy meg kell szokni a gondolkodást abban az állapotban, amibe akkor kerültél, ha fél órát tekertél intenzíven hetes erősségen. El kell terelni a figyelmet a fáradtságról és egyben hozzászokni az agymunkához, a higgadt gondolkodáshoz. Meg lehet csinálni, működik. Több olyan versenyem volt, amikor hátrányban voltam, a sokak által rettegett, jól ismert oxigénhiányos állapotban, magabiztosan jött felém az ellenfelem, nekem pedig hirtelen bevillant az agyamba, ahogy ott ülök a szobabiciklin a fehér fal előtt, és tekerek. És megszállt a nyugalom, hiába volt, hogy alig kaptam levegőt, de higgadt voltam, járt az agyam, fordítottam és nyertem.

Szóval ilyenekről beszélgettünk, aztán Pepe, mert Józsefet így szólítják, azt mondta, megmutatja nekünk ezt az elég jó edzőközpontot, ami különösen a horrorisztikus magyar viszonyokhoz képest tűnt tudományos-fantasztikus kategóriának. Kijöttünk a kocsmából, és Pepe azonnal meg is látta a Corolláját egy lopóautón. Utánaszaladt, beszélt is a sofőrrel, legalább megtudta, hová viszik. Fogtunk egy taxit és üldözőbe vettük a lopóautót.


Üldözzük a lopóautót

Azt nem is részletezem, milyen szopáshegyek voltak még hátra abból kifolyólag, hogy bár Pepe kifizette volna a büntetést, és nála volt a slusszkulcs, a forgalmi, a biztosítás igazolása és a törzskönyv (!!!) is, nem adták ki neki az autót, mert az a (teljesen magyar, nem élsportoló) felesége nevén van. De végül meglett a Toyota, elmentünk az edzőközpontba, tényleg hihetetlen, hogy ezeknek csak sportolni kell, felháborító.

Pepe bemutatta a lányait, akik között van is már néhány reményteljes versenyző, Arraceli Navarro meglepetésre már a pekingi olimpiára is kijutott.


Jobbról a nagy reménység, Arraceli Navarro

Aztán elmondja, hogy a válság a spanyol sporton is érződik, visszavették például az utazási keretet. Navarrete nagy sikere, hogy beadta a csajoknak, hogy ha beérik olcsóbb szállodákkal, nem kell fontos versenyekről lemondaniuk. Volt egy kis lázongás, de elfogadták a panziót.

9 komment

Címkék: madrid vívás navarrente asszó anaerob

Budapest vs Vidék mélyebbre fúrva

2011.03.20. 21:57 angelday

A Budapest vs Vidék kihívásunk eredményét már bemutattuk korábban. Sajnos a Nikeplus nem ad részletes statisztikát, illetve a nyers adatokat sem lehet leszívni további elemzés céljából. Road Runner 77 futóblogger volt olyan kedves, hogy kézzel Excelbe másolta az elérhető információkat, amiből pannonfunk készített egy remek statisztikai elemzést. Ezt most változatlan formában mutatnánk be, hiszen jobb szeletelni a dolgokat, mélyebbre ásni, megnézni, hogy mi is van pontosan a két össz-km szám mögött:

Mivel jóval több budapesti futott, mint vidéki, ezért felmerül a kérdés, hogy jogos-e az erdményeket összkilométerben összehasonlítani, hiszen kevesebb ember kevesebb kilométert fut. Egyrészt, azt gondolom, hogy jogos, hiszen mindenki annyi embert szervezett be, amennyit tudott, és egy ilyen versenynek az egyik célja az, hogy buzdítsunk mindenkit a sportolásra. Másrészt a futott kilométerek eloszlása is lehet más, tehát kétszer annyi ember nem feltétlenül fut kétszer annyit. Azt gondoltam, hogy érdemes lenne megnézni, hogy mi lenne ha csak a legjobb k budapesti futót hasonlítanánk össze a legjobb k vidékivel, k = 1, 2, ... Mivel a legjobb futók által megtett kilométerek rohamosan nőnek, a különbségek meg lényegesen kisebbek, ezért csak a legjobb k budapesti és legjobb k vidéki futó által megtett távok különbségét ábrázoltam:

Persze az egyéni győztes budapesti lett, így budapesti fölénnyel kezdődik a grafikon, és ezt az előnyt tartjuk is a 12. legjobb futókig. A grafikonról az olvasható le, hogy a legjobb 12 budapesti futó kb. 700 km-rel futott többet, mint a legjobb 12 vidéki futó. Egy kék görbén feltüntettem az aktuális sorszámú budapesti és vidéki futott kilométereinek az átlagát, hogy lássuk, az első 12-ben olyan futók voltak, akik a challange ideje alatt 600 km fölött teljesítettek!

A 13. futótól azonban megfordul a trend, és a vidékiek át is veszik a vezetést, az előnyüket növelni tudják egészen a 28. futóig: a legjobb 28 vidéki futó kb. 700 km-rel többet futott, mint a legjobb 28 budapesti. A 28. legjobb futóknál tartunk úgy 300-350 challange alatt teljesített km-nél. Ez az a vidéki kemény mag, akik mindent megtettek a győzelemért, le a kalappal előttük!

Utána a trend megint fordul, és a budapestiek kegyetlenül elkalapálják vidékieket. A 45. futótól kezdve átveszik a vezetést, és azt magabiztosan növelik innentől kezdve. Ha a budapestiekből ugyanannyi futót veszünk figyelembe, mint a vidékiekből (100-at), akkor is több, mint 3000 km-rel nyerik a budapestiek a versenyt.

Ezek után persze érdemes megnézni azt a diagramot is, amely azt mutatja mind vidékiekre, mind budapestiekre, hogy hányan futottak 0 és 40, 40 és 80 km között és így tovább:

Különösen a vidékieknél látszik, hogy a diagram bimodális, vannak az amatőrök, akik 0 és 320 km között teljesítettek, és a profik, akik 400 és 1280 km között teljesítettek, a móduszuk 560 km-nél van. A budapestieknél nincs ilyen szép elkülönülés, valahogy a lelkes amatőrök többet futnak Budapesten, mint vidéken.

Szóval ez megerősíti a korábbi észrevételemet, hogy hiányzik egy középmezőny vidékről, akik már nem kocafutók, de nem is kőkemény profik.

42 komment

Címkék: elemzés excel kihívás budapest vs vidék

Mikulásfutás és HHH #3 Futóklub galéria

2011.03.20. 07:57 angelday

Némi elmaradást dolgoznánk fel ezzel a két galériával (hátha látjátok magatokat is, sajnos ennél nagyobb bontásban nem áll rendelkezésünkre):

Mikulásfutás - 2010. december 4., szombat

HHH #3 - 2011. február 5., szombat

Szólj hozzá!

Címkék: galéria futóklub

Budapest VS Vidék — a nyertes

2011.03.18. 19:58 angelday

Véget ért a Futóklub által január 14-én indított "Budapest VS Vidék" rangadó. Győztek a pestiek:

Ha megengedtek ennyi személyes véleményt: én a vidékieknek szurkoltam és sokáig fej-fej mellett ment a két csapat, aztán végül nyertek a fővárosiak.

13 komment

Címkék: budapest eredmények vidék kihívás

Futóblog

Ez itt a Futóblog. Szasza, Bitliszbá, SeSam, Szuflavéder és angelday írnak a futásról és a sportról.

Próbáltad már a Futócuccokat?

Tömegsport a Nike-val, velük együtt a Facebookon

  

Nike Running Hungary on Facebook

Friss topikok

süti beállítások módosítása