Egy futóverseny 11 elengedhetetlen kelléke

2012.06.13. 15:01 mgergoo

Közszolgálatilag szeretnék segíteni azoknak, akik még nem voltak versenyen. Megpróbálom összefoglalni azokat az elengedhetetlen kellékeket, amik nélkül soha nem érdemes elindulni versenyen egy igazi geek /informatikus kütyümániás hülyegyerek / futónak.

Lássuk az illusztrációt a hétvégi versenyről:

1. Elszánt tekintet, szemüvegben
2. "C" Kapitányi karszalag, amit a DK Team tagjaitól kaptam szülinapomra (bi-bi-bíííí)
3. Nike Sportband – hogy lássam mennyi az idő
4. Suhanj! karkötő – hogy lássák a futótársak, hogy van olyan ügy, amit érdemes támogatni 
5. GPS óra – pulzus, távolság és sebesség adatok. Ha nem ketyeg, nem futok.
6. Rajtszám rajtszámövön, mert nem lyukasztgatunk technikai pólókat feleslegesen, az ugyanis barbár dolog lenne
7. Kompressziós zokni – hatása szerintem nincs, de úgy nézel ki, mintha komoly futó lennél
8. Endomondo-képes okostelefon folyamatos GPS és internetkapcsolattal, annak érdekében, hogy a Facebook barátaim élvezhessék az Endomondo élő közvetítését a versenyről
9. Zenelejátszó, benne Podrunner mix: 165 bpm, azaz 5' - 5'.10" tempóra konfigurált zakatolás
10. Sapka a rajtszámövön, hogy lehessen mivel vizet merni a fejünkre a frissítőpontokon
11. Kis zseb a rajtszámövön, benne müzliszelet, hogy ne kelljen megállni a frissítőpontokon

21 komment

Címkék: kütyü kellék dk

Ultrabalaton Futóblog Team felhívás

2012.06.11. 12:22 angelday

Sziasztok, ha valakinek még nincsen csapata az idei Ultrabalaton futóversenyhez, lépjen be a Futóblog második, maximum 10 fős csapatába. Igazából kettő csapatot indítunk, ebből az egyik már összeállt, viszont a másik a tavalyihoz hasonlóan ismételten blogon meghirdetett módon szerveződik, azaz jelentkezhet bárki, aki valamennyire ismeri a versenyt és szeretne részt venni csapatban a Balaton Körbefutási Élményen.

Fontos, hogy legyen legalább egy olyan valaki, aki ismeri a versenyt, tud hathatósan szervezni, logisztikázni – ő lehet majd a csapatkapitány is (persze nem szólunk bele a részletekbe!). Azoknak lehet ez a jelentkezés jó alkalom, akik eddig kontempláltak azon, hogy indulnak, végül mégsem jött össze a csapatuk, de ezen sorok olvasása után szeretnének mégis indulni. Tavaly így ismertük meg DK-t, aki szintén a kettes csapatban indult.

A jelentkezés határideje most szerdán 14:00, utána leadjuk a névsort. A jelentkezési díj kedvezményes áron a Team Futóblognak 6 ezer forint / fő.

Jelentkezni lehet a FUTOBLOG KUKAC GOOGLEGROUPS.COM címen. Azt is írjátok meg, voltatok-e már versenyen és hány km-t tudtok majd bevállalni aznap, illetve van-e csapatkapitányi ambíciótok.

Néhány összefoglaló a Futóblog korábbi beszámolóiról:

• Rám futóverseny még nem volt így hatással, Józsi 2010-es posztja
• Ez nem normális dolog, Winkler Róbert tavalyi összefoglalója
• Biztos, hogy nem vagyunk normálisak, Péter Anna tavalyi beszámolója
• DK tavalyi beszámolója
• Neked mit jelent az UB?
• Videós bemutató

Az idei rendezvény június 30-án, indul, tehát praktikusan 29-én péntek estétől egészen július 1 vasárnapig megy a buli és a Balaton Körbefutási Élmény, vagy röviden BKÉ.

7 komment · 1 trackback

Címkék: ajánló felhívás ultrabalaton

19. K&H Maraton és félmaraton váltó

2012.06.10. 18:54 angelday

Kik voltak és mit futottak? Én nem versenyeztem, de láttam Dvorcsákot befutni, meg Bitliszbát a villamosmegállóban, aki "jó napot szerkesztő úr!" felkiálltással üdvözölt. Most viszont elmegyek, lefutom a saját kis adagomat. :) Végezetül álljon itt Németi Gergely (a Futóklubból ismerhetjük) Facebook faláról egy köszönetnyilvánítás, aki megcsinálta, méghozzá 120 percen belül.

Szeretném megköszönni a családomnak, a kisfiamnak ezt a díjat. Továbbá az edzőmnek, Zsanett Kisnek hogy felkészített. Dvorcsák Lászlónak és Tamás Ujhelyinek pedig azt, hogy az utolsó 4 kilométeren végigrugdostak. Ha ők nincsenek, szerintem még mindig a rakodóparton alsó kövén ülve nézném, hogy a Dunán úszik el a dinnyehéj.
Valamint szeretnék még gratulálni Marianna Kutvölgyi-Domjánnak, Futó Futó Lívianak és Krisztina Cserenek, akik szintén "velünk együtt" futottak ebben az embertelen melegben és párában. Szép volt lányok!

(Remélem nem gond, hogy kiraktam.)

8 komment

Címkék: verseny félmaraton kh

Team DK a mai Népszabadságban

2012.06.08. 10:37 angelday

Fogalmam sincs, hogy a "DK mozgalom" hova fogja magát kifutni, de arról tényleg kár lenne vitát nyitni, hogy egy olyan jelenségről beszélünk, ami mellett azt hiszem senki nem tud elmenni szó nélkül. A mai Népszabadságban megjelent portré is erre egy jó példa: Moós Gergő nem lassít. Érdemes elolvasni, de nem a beszkennelt változatot, hanem a weben ugyanezt.

Szerintem semmi probléma nincs azzal, hogy DK marketingeli magát és a személyes történetének fejlesztése helyett személyes marketingbe kezdett, aminek célja az, hogy minél több embert rászoktasson a futásra. Ha ebben a tempóban folytatja, egy szép napon, meglátjátok, saját műsora lesz egy kereskedelmi televíziós csatornán (ezt itt olvastátok először).

11 komment

Címkék: dk dagadt köcsög team dk

5350 méter támadás

2012.06.06. 22:11 angelday

Tegnap is voltam futni, a busznál kérdem MCM-től, mennyi a legjobb ideje a "körön". Azt mondja, 22 perc. Mondom neki, az elég emberes. Kérdi tőlem, nekem mennyi. Nem tudtam pontosan megmondani, de arra emlékszem, hogy talán még nem volt meg az 5350 méteren a 30 percen belüli idő. Sanyosz erre felfedi, hogy 5350 méteren 30 percet futni az pontosan 5 perc és 27 másodperces átlagos idő kilométerenként. Ma, szerdán úgy döntöttem, megpróbálom megfutni. Lenulláztam az órát és nekirugaszkodtam. Az eredmény:

Azt hiszem tudom, hol ment el. Az első három kilométer még jobb volt 5:27-es tempónál, de elfutottam sajnos, nem maradt erőm. A forduló után már elkezdtem fújtatni, szúrni kezdett a jobb oldalam, szúrt a két kezem.

De nem álltam meg, csak lassítottam kicsit. Amikor összeszedtem magam, újra erősítettem a végén, nem mertem már az órát nézni, reménykedtem, hittem benne. 30:19-cel csaptam le.

Nem vagyok egyébként csüggedt, mert tudom, hogy ha sikerül lassúban megfutnom két kört, akkor simán meg lesz a sub-30.

Hazafelé találkoztam Bulibélával, neki még nem megy a teljes kör sem, mondtam neki, próbáljon rágyúrni erre a célra, mint én. Láttam rajta, hogy habozik egy kicsit, de szerintem meg fogja pusztítani majd ő is, mint én.

(Mint én.)

20 komment

Címkék: sziget eredmény amatőrök sub30

Országjárás falkában

2012.06.06. 15:49 mgergoo

Amikor a tavalyi futószezonom csúcsára értem, azaz lefutottam a Nike félmaratont, akkor eldöntöttem, hogy a 2012-es év a félmaratonok éve lesz. Azt terveztem, hogy benevezek minden valamire való versenyre, amit csak megrendeznek szerte az országban. Eleget ültem otthon az elmúlt évtizedben, most aztán megmutatom, hogy "mindenhol ott vagyunk, a Fradinak szurkolunk, bajnok lesz a csapaaaaaaatunk."

Egy Google naptárban kattingatva könnyen ikszelgeti az ember a hétvégéket, bapattan a klikk alá a 4run sorozat a BSI félmaraton mániája, de az Atom100 is. Ezt az utolsó sorozatot már tavasszal elengedtem, de a 4run is a BSI félmaratonok maradtak a naptáramban. Most, hogy egy aránylag mozgékony hónapon vagyunk túl, elmondom, de csak nektek: már kezdem belátni, hogy vajmi keveskét azért igaza volt a páromnak, amikor azt mondta, hogy nem teljesen vagyok normális.

Egy hónapja kezdődött Szekszárdon, utána Siófok, rá egy hétre Keszthely, most két napja a Kékes csúcsfutás, de nincs megállás: vasárnap már vár rám a K&H félmaraton, utána a Brutálfutás, ott talán lesz egy szabad hétvége, de kell is, mert utána jön az Ultrabalaton semmihez sem hasonlítható atomvillanása. Két hónap, egyetlen szabad hétvége. Megéri? Anyagilag egy rettenet, utána sem merek számolni, hogy benzinnel, szállással az ottani étkezesekkel és nevezési díjakkal hol tarthat a számla, mégis azt mondom; hogy megérte.

Mint egy falka úgy járjuk az országot a futókkal, sokszáz kilométerre utazunk hétről-hétre, de javarészt ugyanazok az arcok, Suhanj!-osok, DK-sok, Nike Futóklubos arcok mindenhol. Találkozunk, tésztapartizunk, beszélgetünk, futunk és talán észre sem vesszük, de közben bejárjuk az országot. Megismertem a szekszárdi kilátóhoz vezető utat, Keszthelyen utoljára talán osztálykiránduláson voltam, Siófok új belvárosát sem láttam még, Kékesre is csak az osztálykirándulások alkalmával, és a másik irányból túráztunk fel. Nem rossz nyári program ez és hol van még a vége? Tényleg mindjárt itt az Ultrabalaton, utána Brutálfutás, szeretnék a tatai tó körül is futni idén, mint tavaly, talán Almádiban is a 12 órás váltón.

Jövőre persze már külföldi versenyekkel kapcsolatos álmokat szövögetek: Bécs, Prága, talán valami olaszországi maraton. Úgy egyébként a futás és a futóversenyek egy csodálatos indok, hogy ez ember bejárja az országot és a világ legszebb városait.

Ti hol kirándultok idén és hova tervezitek a nyaralást jövőre?

2 komment

Címkék: futóverseny dk futóturizmus

Van már szerdára programod?

2012.06.05. 12:39 szasza75

Azok a 80-as évek című poszt írása közben többször felvillantak bennem az emlékek, hogy milyen volt akkor a magyar atlétika. Én akkoriban még a távolugró gödör homokozójában ültem és néztem az MVSC pálya rendkívül izgalmas sportéletét. Közösségi élet folyt. Megvolt az edzés keretrendszere, a futók bemelegítettek, gimnasztikáztak, végrehajtották az egyénre szabott feladatos edzést, majd levezettek. (Nyújtásra valamiért nem emlékszem.)

Edzés után rendszeres programként megjelent a pálya melletti sörözőben az összetartás. Fontos leszögezni, hogy akkor még nem igazán volt tömegsport, ez az edzési lehetőség az ún. élsportolóknál volt csak lehetséges. Ha jól emlékszem mindenki le is volt igazolva egyesületéhez. Zsongott a pálya, volt élet az atlétikapályán.

Az utóbbi pár hétvégén kinéztem a szerdai egyetemistáknak meghirdetett edzésekre. Nézelődtem, fotózgattam, szemlélődtem. Ha valaki azt mondja nekem, pár hónapja, hogy hétről-hétre 200-250 futó elmegy edzeni a Margitszigeti Atlétikai Centrumba, egyszerűen nem hiszem el.

Az egy dolog, hogy alkalmanként egy-egy híresség megjelenik, bemelegít, esetleg fut egy kicsit, majd hazamegy – nem ez a lényeg. Hétről-hétre, és nem is elsősorban egyetemisták, egyszerűen megtöltik a pályát. Felkészültségtől függően a 3 csoport külön-külön végzi az edzéseket. Közös bemelegítés, bemelegítő futás, futóiskola, résztávos edzés, szintfelmérés, levezetés mind megtalálható a palettán. Amit megfigyeltem, hogy mindenki lelkes, csinálja, működik a közösség ereje. Látszatra a férfiak kevesebben vannak.

Bocsánat, de ezekre a örömfutásokra, közösségi élményekre érzékeny vagyok. Látszik hogy működik a dolog, a futók élvezik, van igény rá. Miért nem volt idáig? Rá kellett jönnöm, hogy egyedül edzeni nem az igazi...

Pár kép:

2 komment

MCM és Jani az RTL-en

2012.06.03. 09:35 angelday

Május 23-án ment az RTL Klub "Házon kívül" adásában ez az összefoglaló MCM Markocsán Sándorral és Patus Janival. Mivel a Futóblog is érintett a kérdésben, teljes egészében szerepeltetjük az interjút.

Szólj hozzá!

Teszt: kompressziós szár

2012.06.01. 11:02 Winkler Róbert

Volt egy-két kompressziós cuccom, de inkább csak véletlenül. Nem értettem a működési elvet, bár szinte mindig volt valaki a közelben, aki elmagyarázta a lényeget – javítja a vérkeringést, vagy mi. Van egy kompressziós rövidnadrágom, meg egy hosszú ujjú felsőm. Utóbbi arra biztosan jó, hogy hosszabb távon tökéletesen véd a mellbimbó-legyalulás ellen, más üdvös hatását nem éreztem. Már eleve miért lenne jobb a vérkeringés attól, hogy egy-egy testrészt elszorítanak? Az inkább üszkösödést okoz, nem?

Fogalmam sincs, mi jelenthette a fordulópontot, amikor menthetetlenül úgy kezdtem érezni, kell nekem egy kompressziós zokni. Talán hogy valaki elmagyarázta: azért jó, mert tartja a vádlit, az izom kevesebbet ugrál attól, ahogy a lábfej a talajhoz csapódik. Továbbá javítja a vérkeringést, vagy legalábbis tehermentesíti a lábszár visszereit, mert az érfalak kevésbé tudnak kitágulni. Ugyanebből kifolyólag a szívnek is jó, hiszen a lábszárból kevesebb melóval tudja felpumpálni a vért a magaslati testrészekbe. Beszereztem tehát egy futószárat.

Zoknit azért nem akartam, mert zoknim már van bőven, a szár pedig egyrészt sokkal olcsóbb, mint egy kompressziós, hosszú futózokni, másrészt a jövőben ez a szár lesz ruhatáram jolly jokere. Szélsőséges esetben akár egy interkontinentális repülőúton is felhúzhatom, és nem dagad be a lábam. Vagy ha mégse jönne be a szárban futás, még mindig kisebb az anyagi veszteség, mintha egy teljes zoknit vettem volna.

A posztot szívem szerint már kétnapi tesztelés után megírtam volna, de nem akartam túllelkesedni. Első vasárnap tehát futottunk Gáborral egy elég tempós 16,5-et. Ez nekem hétköznapi használatra sok, ilyenkor általában a másnapot kihagyom, de most vitt a lelkesedés, hétfőn is elmentem egy tízesre. Aztán kedden, szerdás, csütörtökön és pénteken is, minden nap megvolt valami, 8 és 12 kilométer között. 75 kilométer egy hét alatt, az nálam sok.

Ezért már önmagában érdemes venni időnként valamit; ha jó a cucc, kedvet csinál magához a sporthoz. Feltéve, hogy nem azt csináljuk, mint az egyszeri háziasszony, aki összevásárolja a teleshopból az összes ágy alá csúsztatható fitness-marhaságot, aztán egy életre be is csúsztatja őket az ágy alá.

Tehát egyfelől vitt a gadget-faktor. Másfelől azt kell mondjam, a kompressziós szár tényleg fantasztikus dolog. Nem fut tőle gyorsabban az ember, de a futás utáni fáradtság valahogy egészen más. Én például tíz kilométer után nagyjából negyed óráig fel szoktam rakni a lábam az asztalra, úgy döglök a tévé előtt, vagy netezgetek. Most ezt már egyáltalán nem igénylem. Persze azért a biztonság kedvéért, meg hagyománytiszteletből továbbra is csinálom, de a fáradtság valahogy nagyon más lett.

Megkérdeztem barátomat és életmód-tanácsadómat, Gábort, hozzak-e neki is egyet, de köszönettel elutasította az ajánlatot: a Margitszigeten minden hülye ilyenben fut.

Én biztosan. Állítólag annyira beindult a futószár-biznisz, hogy már kétfélét is gyártanak: létezik regeneráló szár két futás közöttre, és versenyszár. Anyámnak a kerti munkához egyelőre egy általános szárat vásároltam, mindjárt fel is hívom, mik a tapasztalatai.

26 komment

Címkék: zokni beöltözés kompressziós zár

Tipp

2012.05.31. 11:55 angelday

Remek tippet kísérleteztem ki, amit úgy gondoltam, hogy megosztok másokkal is. Ez persze nem lesz új dolog a rutinos futóknak, de talán a hozzám hasonló amatőrök/kezdők hasznát veszik: a legjellemzőbb hiba, amit a futás során elkövetünk az, ha gyorsan kezdjük és "elfutjuk az elejét".

Nekem kivétel nélkül ezek a futásaim sikerültek a legrosszabbul. Helyette inkább borzasztó lassan, akár tempósabb sétálással érdemes elkezdeni, majd ebből nagyon lassan, fokozatosan gyorsítani a tempót. A végére egészen gyorsan tudunk már futni mégpedig úgy, hogy az nem lesz egyáltalán annyira megerőltető.

Tegnap pontosan ezt csináltam, az utolsó 500 méteren pedig szinte szárnyaltam magamhoz képest.

A hozzászólások közt természetesen helyesbítéseknek, egyéb tippeknek helyt adunk!

11 komment

Címkék: tipp edzés futás